Száz nap múlva leteszik a nemzeti oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.
György László elmondta, ez kell ahhoz, hogy 2022 végére Magyarországon magyar vakcinát gyártsanak a magyarok életének és egészségének megóvása érdekében.
Az államtitkár kijelentette, a Debreceni Egyetemen és környezetében rendelkezésre áll a szükséges tudás ahhoz, hogy a gyár 2022 végétől biztosítsa az önellátást a járványokkal és a fertőző betegségekkel szemben védő oltóanyagból a magyarok, illetve a Kárpát-medence számára.
Kitért arra, 2010 óta „pragmatikus és patrióta” gazdaságpolitikát folytat a magyar kormány. „Hiszünk abban, hogy mindent, amit versenyképesen lehetséges vagy a lakosság biztonsága miatt szükséges, azt tudnunk is kell Magyarországon előállítani” – fogalmazott György László.
Hozzátette, azok az országok, amelyekből a járvány kitörésekor addig megszokott módon importáltuk a magyarok biztonságos ellátáshoz szükséges termékeket, „egy csapásra” elkezdtek a hazai piacaikra fókuszálni.
György László emlékeztetett, ennek jegyében
a kabinet már a járvány kitörése előtt megkezdte a debreceni oltóanyaggyár létesítésének előkészületeit.
Közölte, az országban közel száz évig, az 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot, ám a gyógyszeripart is elérő, a baloldali kormányok alatti privatizáció nagyrészt felszámolta ezt a tevékenységet. Ennek következtében előfordult már vakcinahiány Magyarországon, például a tuberkulózis (bcg), a tífusz, a tetanusz vagy a kanyaró elleni oltóanyag-ellátás is akadozott a külföldi beszállítók részéről.
„Ezért van szükség hazai tulajdonú oltóanyaggyárra, hogy az ellátásbiztonságunkat az alapvető oltóanyagokból szavatolhassuk” – hangsúlyozta az ITM államtitkára.
György László szerint a vakcinagyártás gazdasági értelemben is az egyik leginkább megtérülő beruházás. A hazai ellátás mellett egyre nagyobb teret hódít az oltóanyagexport, amit jól jelez, hogy a globális oltóanyagpiac éves bevétele a koronavírus-járvány előtti több mint 50 milliárd dollárról három éven belül 95 milliárd dollárra emelkedhet.
Jelezte, ez az a összeg a magyar GDP közel kétharmada, vagyis a nemzetközi ellátásba történő bekapcsolódás komoly lehetőséget jelent Magyarország számára. Emellett a vakcinagyártás kutatást és fejlesztést igénylő ágazat, az iparág átlagosan bevételei 16 százalékát fordítja ezekre a célokra – tette hozzá.
„Ez azt jelenti, hogy a nemzeti oltóanyaggyár létesítése egy olyan ipari kultúra kialakításához vezet, amely felfedezésekben gazdag, a magyarok kreativitását megmozgató, nagy hozzáadott értéket teremt és így magas béreket fizetni képes munkahelyeket hoz létre”
– jelentette ki György László.
Az államtitkár elmondta, május 17-én ünneplik a védőoltások világnapját, ezen a napon született 1749-ben Edward Jenner, a világ első védőoltásának, a himlő elleni vakcinának a feltalálója – írja az MTI. A történelem egyik legpusztítóbb vírusának tartott himlőnek az elmúlt században csak Európában 300 millió áldozata volt.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
