3.9 C
Budapest
2022. december 4., vasárnap
Magyar Jelen
HírekKiemelt

Szekeres Tamás: kizárólag tűzparancs révén lehetséges megvédeni a bolgár állam szuverenitását

Miközben a globalisták és felforgató álhumanista “civil” szervezeteik igyekeznek úgy beállítani az Európát ostromló jövevényeket, mint “szegény szerencsétlen menekülteket”, a valóság ezzel szemben az, hogy az esetek jelentős többségében életerős, harcedzett férfiakról beszélünk, akiknek semmit sem ér az emberélet. Korábban számos alkalommal támadtak már a határt védő európaiakra, igaz jobbára csak kövekkel és botokkal. Az utóbbi időben azonban egyre több fegyveres migránst láttak még a magyar-szerb (gúny)határnál is. A magyar határvédőknek szerencséjük volt, hiszen nem történt tragédia. Bolgár kollégájuk, akit illegális migránsok lőttek le a török határnál, már nem mondhatja el ezt magáról. Erről az esetről kérdeztük Szekeres Tamást, a bolgár Újjászületés Mozgalom magyar származású politikusát.  

Magyar Jelen: Mekkora volt a nyomás a bolgár-török határon az elmúlt időben?

Szekeres Tamás: Az Újjászületés Mozgalom nevében nagyon szépen köszönöm a megkeresését. Erről azt az információt kaptam, hogy sajnos rettentően nagy a baj az elmúlt időben, legfőképpen mióta Bulgáriában 2021 tavasza óta gyakorlatilag nincsen állandó stabil kormány.

A drótkerítést sajnos nagyon sok helyen átvágták és a virágzó migránscsempészet révén igen nagy mennyiségben tudnak átkelni a határon illegális határátlépők.

A bolgár rendőri erők többsége jelenleg kénytelen-kelletlen a legkülönfélébb korrupciós ügyekkel foglalkozik és a bolgár-török határon már gyakorlatilag jelen pillanatban is a Bolgár Hadsereg katonai erői látják el a tényleges határőrizeti feladatokat, egyelőre tűzparancs nélkül.

Pártunk legalább 1000 katona azonnali odavezénylését tartja szükségesnek.

A gyilkosságnak voltak előjelei? Korábban történtek olyan események, melyek akár figyelmeztetőjelekként is értelmezhetőek? Amikre, ha a bolgár kormány időben megfelelő választ adott volna, elkerülhető lett volna a tragédia, vagy teljesen váratlanul történt mindez?

Sajnos a 2022.11.08-ára virradó éjjel a bolgár-török határnál a leszovói határátkelő közelében található Goljam Dervent közelében történt sajnálatos események nem voltak előzmény nélküliek. 2022.08.25-én egy 47 szíriai migránst szállító autóbuszt vett üldözőbe a bolgár határrendészet, melynek utána az említett autóbuszt 50 km-en át egészen Burgasz városig üldözték. Ezt követően az autóbusz beleütközött egy útját álló rendőrségi autóba, amelynek következtében két rendőr lelte halálát.

2022.04.05-én a Sztrandzsa régióban található malko tarnovói határátkelő közelében lévő Gramatikovo település mellett szenvedett balesetet egy 30 migránst szállító katonai kamion. 2 migráns lelte halálát és 10-en megsebesültek, köztük két bolgár katona. Szintén rendkívül fontos, hogy a nagy 2015-ös őszi migrációs válság folyamán 2015.10.15-én esti órákban pontosan a bolgár-török határ menti Szredec járásban történt az első halálos áldozatot is követelő migráns elfogás. 1 migráns lelte halálát és 54 határsértőt tartóztattak. Sajnos a 2022.11.08-ai sajnálatos eseményeket követően sem javult a helyzet. Egyenesen a szófiai Kollégiumi városrészben (Sztudentszki grad) 30 illegális migránst fogtak el, tehát sajnos a fővárosi egyetemeken tanulmányukat végző bolgár egyetemi hallgatók mellett a Bulgáriában tanuló külföldi egyetemi hallgatók biztonsága sem nevezhető kellőképpen garantáltnak.

Mindezek után 2022.11.11-én Szófia közelében 9 illegális migránst tartóztatott le a bolgár rendőrség.

Az említett migránstámadás sajnos nem számít váratlannak, ugyanis a határmenti tömeges határsértések, migráns elfogások, letartóztatás esetén tanúsított erőszakos ellenállási kísérletek mindennaposnak számítanak, amelyet sajnos csak súlyosbít az igen gyéren őrzött bolgár határkerítés kritikus állapota,

amelyre az Újjászületés Mozgalom elnöke Dr. Kosztadin Kosztadinov már 2018 folyamán felhívta a figyelmet külön is kiemelve, hogy van, ahol a határkerítés a bolgár határtól számítva több mint 10 km-re beljebb található, ezáltal jókora terület is nem hivatalosan átadásra került Törökország részére, mivel hogy a török lakosság már berendezkedett a “tranzitzónában”. Dr. Kosztadin Kosztadinov nem sokkal a 2022.11.08-ai sajnálatos események előtt is igyekezett igen nyomatékosan felhívni a figyelmet a határvédelem szükségességére.

A legfőbb probléma az, hogy a bolgár határrendészeti szerveknek nincs tűzparancsuk a határvédelem céljából, amely gyakorlatilag teljes mértékben védtelenné teszi őket.

A bolgár állami szervek érezhetően pánikba estek az események hírére, az Újjászületés Mozgalom hivatalosan is a bolgár haderő déli határokra történő kivezénylését és a tűzparancs bevezetését követeli. A pártunk hivatalos véleménye szerint amennyiben a szocializmus idejéhez hasonlóan hivatalosan is tűzparancs lenne érvényben a bolgár állami határon, minden bizonnyal kisebb mértékű illegális határátlépéssel kellene számolni a bolgár határvédelmi szerveknek.

Milyen a közhangulat az országban? A média mennyire adott teret a hírnek? Hogyan reagáltak rá az átlagemberek? Mennyire érzik magukat veszélyeztetve a rendőrgyilkosság után?

Bár maga Bulgária, mint az Európai Unió legszegényebb országa, nem potenciális migrációs célország, és pl. Észak-Makedóniához és Szerbiához képest kissé félreesőbb országnak számít, ezáltal kisebb mértékben érintett, a bolgár-török határ miatt azonban mégis fontos átvonuló területnek mondható. A Bulgária területére határsértőként belépő migránsok általában gyorsan igyekeznek elhagyni az országot Szerbia irányába és sajnos nagy mértékben élnek a bolgár államapparátus gyengeségéből kifolyólag meglévő könnyű átjárhatóság adta lehetőségekkel.

A bolgár lakosság, beleértve a kb. 10%-os bulgáriai török nyelvű muszlim lakosságot és az 1-2 %-os muszlim bolgár (pomák) lakosságot is alapvetően igen ellenséges a migránsokkal szemben.

A lakosság közhangulatát tekintve egyetért a bolgár haderő déli határ mellé történő telepítésének és a tűzparancs bevezetésének ötletével, amelyet jelen pillanatban egyes egyedül csak a Mi Hazánk Mozgalom bolgár szövetségese, az Újjászületés Mozgalom követel.

A hír sajnos nem kapott akkora nyilvánosságot, amely ebben a helyzetben alapvetően elvárható lett volna. A nemrég zajlott 2022.10.02-ai előrehozott bolgár parlamenti választások, a parlamentbe bejutott politikai pártok kormányalakításra és a költségvetés elfogadására való képtelensége, a bolgár Országgyűlés 2022-11.03-ai Ukrajna részére történő fegyver szállítással kapcsolatos amerikai megrendelésre született döntése (egyedül az Újjászületés Mozgalom tüntetett ellene), valamint az EU-párti elitnek az euró 2024.01.01-ére tervezett bolgár Leva helyetti bevezetésére való törekvések, mint sajnos nem kevésbé fontos események nagymértékben elvonják a bolgár lakosság figyelmét a történtekről.

Az Ön pártja tervez-e reagálni akár demonstrációval, akár valamiféle törvénymódosítással? Ha igen, milyen válaszlépések lennének ezek?

Bár az Újjászületés Mozgalom a történtek miatt nem szervezett tüntetést, hivatalosan is a bolgár haderő déli határra történő vezénylését és a hivatalos tűzparancs kiadását követeli. Dr. Kosztadin Koszadinov volt gyakorlatilag az első bolgár politikus, aki hivatalos közleményben reagált a sajnálatos történtekre az Országgyűlésben, illetve a Facebookon, amelyet hivatalos interjú is követett. Az Újjászületés Mozgalom hivatalos álláspontja szerint

kizárólag a bolgár haderő déli határszakaszra történő vezénylése és a tűzparancs révén lehetséges megvédeni a bolgár állam szuverenitását.

A bolgár Országgyűlés kapcsán rendkívül fontos, hogy a 7 bolgár parlamenti párt közül gyakorlatilag 5 db USA-párti sorosista pártnak tekinthető, 1 db alkotmányellenesen működő török neo-oszmanista érdekeket érdekeket képviselő ellenséges ötödik hadoszlopnak, míg gyakorlatilag csak az Újjászületés Mozgalom nevezhető egyes egyedül csakis kizárólag bolgár nemzeti érdekeket képviselő parlamenti pártnak.

Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További híreink

Egyetemi kutatás mutatta ki, hogy a koronavírus alatti intézkedések miatt agyi elváltozások léptek fel a fiatalok körében

Faragó Dániel

Macronnál járt Elon Musk egyeztetni a szólásszabadság fontosságáról

Faragó Dániel

Az apák nélküli családpolitika kudarca – avagy mit tehetne a kormány és mit tesz az ellenzék?

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben