A koronavírus súlyos csapást mér a borosgazdákra is egész Európában, ahol túltermelési válság fenyeget. A gazdák Brüsszelhez fordultak segítségért. Azt javasolják, hogy a borfelesleget használják fel ipari célra, az EU pedig kárpótolja ezért a szőlőművelőket.
„Ha megtelnek a borospincék, akkor az árak nagyon gyorsan esni kezdenek” – panaszkodott a Politicónak a független borosgazdák szervezetének vezetője. Emlékeztetett a „boros tavak” korszakára, amikor 2006-ban az Európai Unió tagállamaiban olyan sok bort állítottak elő, amennyire nem találtak vevőt sem az unión belül, sem azon kívül. A koronavírus-válság most hasonló szituációt eredményezett. A 2006-os még hagyományos túltermelési válság volt, melyet maga az EU támogatási rendszere idézett elő. Ám most nem erről van szó: az éttermek és a borozók világszerte bezártak, és nem lehet tudni, hogy mikor nyitnak újra.
Pau Roca, az International Wine Organization vezérigazgatója úgy nyilatkozott, az éttermek és szállodák bezárása 35 százalékkal csökkenti a borok eladását és 50 százalék a bevételcsökkenés, hiszen a drágább borokat elsősorban ott fogyasztották.
Emiatt az unión kívüli export is különösen bizonytalan, míg az Európai Unió tagállamaiban a fizetőképes kereslet hiánya okozhat problémát: a jövedelmek csökkenése előrevetíti a borfogyasztás csökkenését, illetve az olcsó borok további előretörését.
Franciaországban, a világ első számú borexportáló országában különösen drámai a helyzet. Erről beszélt az egyik párizsi televízióban Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszter. „A borosgazdák fuldokolnak” – figyelmeztetett. A politikus azt várja Brüsszeltől: finanszírozza a borok ipari szesszé alakítását.
Brüsszelben az Európai Bizottság egyelőre azon az állásponton van, hogy vannak sokkal sürgetőbb és fontosabb ügyek is az Európai Unióban, ezért erre nem kívánnak pénzt fordítani. Ehelyett a bizottság konzultál a tagállamokkal: mit lehetne tenni a bortöbblettel?
Válaszul a francia, olasz és spanyol borosgazdák szervezetei, melyek az EU borának felét állítják elő, 350 millió eurót követelnek a desztillálásra. Ezért cserébe tízmillió hektoliter bort változtatnának ipari szesszé. Döntés egyelőre nincs.
Mit hoz a jövő?
„Újjá kell építenünk a piacot” – nyilatkozta a Politicónak Ignacio Sanchez Recarte, az uniós borexportőrök szervezetének vezetője. „Ha a tagállamoknak kell fedezniük a desztillálás költségeit, akkor nem marad pénzük az export támogatására.” Ezért azt szeretné, ha Brüsszel változtatna a szabályokon, és így lehetőség nyílna arra, hogy uniós pénzekből is finanszírozzák a kivitelt.
Az európai borexportőrök még mindig szívják a fogukat amiatt, hogy múlt októberben Trump elnök 25%-os büntető vámmal sújtotta őket, és ez a rendelkezés azóta is érvényben van. Az Európai Bizottság szerint az uniós borexport 14%-kal eshet vissza az idén a koronavírus-járvány miatt is. De ez csak az átlag, mert a pezsgők és a drágább borok ennél nagyobb visszaesésre számíthatnak, márpedig ezek hozták a nagy pénzt a borosgazdáknak az Európai Unióban.
Forrás: HVG, Fotó: MTI/Sóki Tamás
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
