A jognak asztalánál – követeléskezelés, tartozásbehajtás

Most induló, jogi témákat feldolgozó sorozatunk első részében az oly sokakat – nagyon sokszor teljesen indokolatlan módon – érintő követeléskezelésekről, követelésbehajtásokról közlünk nemcsak érdekes, de adott esetben szinte életbevágóan fontos információkat. A jogi esetek ismertetésében, a lehetséges törvényes megoldások megtalálásában rendszeresen segítségünkre lesz a Mi Hazánk Jogi Kabinetjének vezetője, dr. Grundtner András jogász.

A „fizetési meghagyás”, mint alapvető törvényes pénzbehajtási eszköz

A tavalyi évben Magyarországon összesen félmillió fizetési meghagyásos eljárás indult. Főként követeléskezelők, telekommunikációs cégek, közműszolgáltatók indítják ezeket az eljárásokat a lakosság ellen, azonban jó néhány félreértés, rengeteg közkeletű tévedés van ezzel a jogi intézménnyel kapcsolatban. Nagyon sokan vannak, akik ebből adódóan nehéz helyzetbe kerülnek, mert anélkül, hogy valójában tartoznának, mégis végrehajtás alá kerül a velük szemben fennálló követelés. 

Kijelenthető, hogy a követelésbehajtással, a fizetési meghagyásokkal kapcsolatos ismerethiány akut társadalmi-jogi probléma Magyarországon. Mivel az emberek nem, vagy nem jól tudják, hogy melyek a szabályai ennek az eljárásnak, rengeteg könnyen elkerülhető hibát vétenek – ezzel pedig a behajtó cégek sok esetben vissza is élnek. 

Jól jellemzi egyébként az egész magyar igazságszolgáltatási rendszert, hogy amíg maga a fizetési meghagyásról szóló törvény csak néhány oldalas, a hozzá kapcsolódó, magyarázatokat és bírósági gyakorlatot tartalmazó ún. „Nagykommentár” több száz oldal, így nem is elvárható, hogy egy laikus eligazodjon a teljes szabályrendszeren.

Mit tegyünk, ha jön egy ajánlott levél

A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelés érvényesítésének törvényes eszköze, „fizetési meghagyás” pedig maga az okirat, amelyet a közjegyző annak kérelmére állít ki, aki követel (hitelező) és postai kézbesítés útján, hivatalos küldeményként annak küld el, aki tartozik (adós).

Vegyük a leghétköznapibb esetet: valaki kap egy ajánlott levelet, amelyben az áll, hogy fizessen, mert az abban megjelölt összeggel tartozik. Nagyon fontos, hogy ez a levél csak akkor minősül „hivatalos küldeménynek”, ha azt maga a közjegyző postázza ki az adós részére! Hogyha tehát nem a közjegyzőtől mint feladótól érkezik a fizetésre felszólító levél, hanem bárki mástól (hitelező, követeléskezelő stb.) az nem több mint egy magánokirat, így az nem végrehajtható, azaz az alapján nem lehet végrehajtási eljárást indítani az adós ellen.

Érdemes ezeket a leveleket átvenni és nem bujkálni

Sokan – struccpolitikát követve – nem vesznek át ajánlott leveleket, de ez nagyon rossz döntés, mivel a hivatalos küldeményeknél a kézbesítés meghiúsulása (az általános közvélekedéssel szemben) nem alkalmas a jogkövetkezmények elkerülésére. Tévednek, akik azt gondolják, hogyha bujkálnak,  elérhetetlenné válnak, akkor mentesülnek attól, hogy velük szemben bárki végrehajtást indítson. Ezzel szemben, ha valakinek van bejelentett állandó, vagy ideiglenes lakcíme, tartózkodási helye és nem veszi át a neki címzett hivatalos küldeményt – jelen esetben a közjegyző, vagy a bíróság levelét –, akkor a második kézbesítés megkísérlésének időpontjától számított 5. munkanapon a levél már kézbesítettnek minősül. Vagyis attól függetlenül, hogy valaki nem vett át egy ajánlott levelet – és így nem is ismerheti a tartalmát – az ún. „kézbesítési vélelem” alapján a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények beállnak. Ezért nagyon fontos tanács, hogy mindenki a saját érdekében – a sokszor valótlan jogalapú követelés elleni védekezés lehetőségét megteremtve – vegye át a hivatalos küldeményeket!

Vitatni szeretnénk a követelést, hogyan tegyük

Eljutottunk tehát időben oda, hogy átvettük a – közjegyzőtől, vagy bíróságtól érkezett – levelet, de vitatjuk az abban foglaltakat. Ekkor az átvételtől számított 15 nap – fontos, hogy ezek nem munkanapok, hanem naptári napok – áll rendelkezésre arra, hogy a feladó közjegyzőnek, vagy bíróságnak címzett ajánlott válaszlevélben – a követelés ellen ún. „ellentmondással” éljünk. Ebben a válaszlevélben nem kell indokolni semmit, elég annyit írni egy tőmondatban, hogy „Ellentmondással élek!”. Amennyiben viszont a 15 napos határidőn belül nem történik meg az ellentmondás, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, azaz ugyanolyan értékűvé, mint egy hosszú pereskedés végén hozott jogerős ítélet, tehát alkalmas arra, hogy az alapján minden további nélkül megindítsák a végrehajtási eljárást az adós ellen. Amennyiben az ellentmondás határidőben beérkezik, az eljárás perré alakul és a bíróságon folytatódik, ahol mindkét peres fél előadhatja az állításait alátámasztó bizonyítékait.

Csak az adósnak fontos a követelés jogossága

Egy szintén gyakran félreértett további körülményre érdemes felhívni az adósok figyelmét, mégpedig arra, hogy a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása, azaz az adós részére történő kézbesítést megelőzően, sőt az egész eljárás során nem vizsgálja sem a követelés jogosságát, sem annak érvényesíthetőségét, ezek hiányára a törvény alapján csak az adós hivatkozhat.

Ez azért nagyon fontos, mert a gyakorlatban tömegével kapnak az adósok olyan követelésen alapuló fizetési meghagyást, amely már elévült, mégis eljut a végrehajtóhoz. A fővárosban például, a Budapesti Közlekedési Központ rengeteg olyan ügyben küld fizetési meghagyást, amelyek már rég elévültek. Azonban ha az adós nem mond ellent, és ezen felül nem hivatkozik arra, hogy a követelés elévült, akkor eljuthat egy őt terhelő több százezer forintos végrehajtási összegig úgy, hogy egyébként az alapkövetelés egy pár száz forintos buszjegy ára volt, és a követelés bírósági, így a végrehajtási  érvényesíthetősége is már rég elévült. 

Megdöbbentő lehet, de ha bárki bemegy egy közjegyzőhöz, minden alapot nélkülözve azt állítja, hogy a szomszédja tartozik neki egymillió forinttal és kitölti a fizetési meghagyás kibocsájtása iránti kérelem űrlapot, akkor a közjegyző kérdés nélkül, automatikusan küld egy a tartozás megfizetésére felszólító hivatalos levelet az „adósnak”. Amennyiben pedig a címzett valami oknál fogva ezt a levelet nem veszi át és nem is mond ellent, onnantól kezdve bármikor megjelenhet nála a végrehajtó, hogy behajtsa a tartozást anélkül, hogy ez ellen bárki bármit tehetne.

Utolsó lehetőségként van egy kiskapu

Egyetlen egy kivételes jogi lehetőség azért ilyenkor is adódhat az adós részéről. Amennyiben az adós a fizetési meghagyást nem vette át, azaz kézbesítési vélelem alapján áll be a jogerő és az alapján indul végrehajtás, akkor az adós előtt attól a naptól számított 15 napon belül ismételten megnyílik az ellentmondás lehetősége, amikor a végrehajtásról tudomást szerez. Ez az időpont általában valamely végrehajtási eljárási cselekményhez kötődik, ilyen lehet az értesülés a munkáltatói bérletiltásról, valamely vagyontárgy lefoglalása, inkasszó stb. Nagyon fontos, hogy az első alkalommal, amikor tudomást szerez valaki, arról hogy ellene végrehajtás van folyamatban, haladéktalanul keresse fel a végrehajtót, és kérje ki az eljárás alapját tartalmazó okiratokat. S ha egy általa nem ismert fizetési meghagyás alapján folyik az eljárás – a hitelező által előlegezett végrehajtási költségek megfizetése mellett –, azonnal éljen az ellentmondással!

Ellentmondunk, de ezt ajánlottan tegyük

Visszatérve az eljárási folyamatban ahhoz a ponthoz, hogy az adós ellentmond, vagyis vitatja a tartozást, akkor a közjegyzőtől az ügy visszakerül a hitelezőhöz. A hitelező ekkor kétféleképpen dönthet: nem folytatja tovább az eljárást, és ejti a követelését, vagy befizeti a szükséges illetéket és keresetet benyújtva perbe bocsátkozik, vagyis a bíróság előtt próbálja meg bizonyítani a követelés jogalapját.

Fontos tanács ebben az ügyben is – de alapvetően minden jogi eljárásban – hogy ajánlott küldeményként adjuk postára a válaszlevelet. Az ettől eltérő forma nem bizonyító erejű abban a tekintetben, hogy a másikhoz valóban eljuttattuk, és a másik valóban meg is kapta tőlünk a küldeményt. A hagyományos e-mail nem minősül hiteles, ún. minősített elektronikus kapcsolattartási módnak ezért az e-mailben előterjesztett ellentmondás nem megfelelő!

Az ellentmondásra nyitva álló határidő megtartottnak minősül az átvételtől számított 15. nap éjféléig, de csak akkor, ha a válaszlevelet ajánlott küldeményként küldi el az adós.

Szintén gyakori eset, hogy nem maga az adós, hanem a családtagja veszi át a fizetési meghagyást, és – akár feledékenységből – nem közli ezt az adóssal. A fizetési meghagyás ekkor is kézbesítettnek számít, az ahhoz fűződő jogkövetkezmények beállnak.

A követeléskezelés alantas, de jövedelmező iparág

A követeléskezelői visszaélések sajnos mindennaposak, s nagyon sok ártatlan áldozatot szednek a lakosság köréből. Ennek alapesete, hogy a követeléskezelők potom áron megvásárolnak elévült követeléseket, és nagyon hivatalosnak tűnő ügyvédi felszólító levelekkel felszólítanak valakit, hogy fizesse ki tartozását. A címzett – bár nem igazán tudja, hogy a kapott levélnek van-e jogalapja – nem vitatja ezt a követelést, mert fél, hogy az esetleges későbbi bírósági vesztes per még nagyobb anyagi terhet jelent majd számára.

Tehát ha valaki úgy érzi, hogy alapos a követelés vele szemben, de nem tudja 15 napon belül kifizetni ezt a követelést, akkor van még lehetősége arra, hogy a közjegyzőnél – akitől kapta a fizetési meghagyást – szintén 15 napon belül ne az ellentmondást, hanem a fizetési halasztást, vagy részletfizetés engedélyezését kezdeményezze. Ilyenkor a közjegyző értesíti a hitelezőt is a kérelemről, és ha a hitelező ehhez hozzájárul, akkor megadják a kért engedményt. Ha nem járul hozzá, akkor a közjegyző saját hatáskörében is dönthet a rendelkezésre álló iratok – jövedelmi viszony, családi- és egészségi állapot, vagyoni helyzet stb. – alapján a kérelem megadásáról.

Sok elévült követelést is megpróbálnak behajtani

Érdemes még egy – többször említett – alapfogalommal megismerkedni a követelések esetében, ez pedig az elévülés. Magyarországon fő szabályként 5 év az elévülése egy pénzbeli követelésnek. Ettől eltérően, sok esetben (közműszolgáltatónál, telekommunikációs szolgáltatásoknál, közlekedési szolgáltatásoknál stb.) ez az idő rövidebb, van, ahol egy, van ahol két év. Kevéssé ismert, hogy az elévülés nem automatikusan áll be, ezt hivatalból sem a közjegyző, sem a bíróság nem vizsgálja. Ezért javasolt, hogyha valaki ellentmond egy követelésnek, akkor a válaszlevélben tüntesse fel, hogy a jelzett követelés vele szemben már elévült. Ebben az esetben ugyanis már hivatalból kell vizsgálnia a bíróságnak és a közjegyzőnek is az elévülési idő leteltét.