Könnyedén kijátszható az EU „gyerekvédelmi” rendszerét, amely inkább megfigyelésre szolgálhat
Kép forrása: Portfolio
Pavel Durov, a Telegram alapítója éles hangvételű bejegyzésben támadta a European Commission legújabb digitális projektjét. Szerinte az Európai Unió a titkosítottként bemutatott „gyerekvédelmi” rendszerén keresztül valójában egy szélesebb körű megfigyelési infrastruktúrát készít elő, írja a Cybernews.
Gyorsan megbukott az EU „gyerekvédelmi” projektje. Az Európai Bizottság az elmúlt időszakban egy úgynevezett életkorellenőrző alkalmazáson dolgozott. A cél hivatalosan az volt, hogy a kiskorúakat megvédjék az online tér káros tartalmaitól, összhangban a digitális szolgáltatásokról szóló rendelkezés előírásaival.
A bemutatott megoldás azonban nem aratott osztatlan sikert. Biztonsági szakértők komoly kritikákat fogalmaztak meg: rövid idő alatt kiderült, hogy a rendszer bizonyos változatai könnyen kijátszhatók.
Pavel Durov: „Ez nem hiba, hanem terv”
A Telegram alapítója szerint azonban nem egyszerű technikai bakiról van szó. Pavel Durov úgy látja, hogy a történet egy klasszikus politikai forgatókönyv mentén halad: először egy „adatvédelmi” megoldást mutatnak be, majd annak hibáira hivatkozva szigorítanak, végül egy sokkal invazívabb, központosított rendszert vezetnek be.
Állítása szerint a mostani verzió feltörése ideális ürügy lehet arra, hogy az EU később keményebb azonosítási rendszereket – akár kötelező digitális személyazonosítást – vezessen be a közösségi média használatához.
Túlzás vagy intő jel?
Fontos ebben az esetben is különválasztani a tényeket és a feltételezéseket. Az EU valóban fejleszt életkor-ellenőrzési megoldásokat, viszont még nem született döntés a közösségi média 18 év alatti általános betiltásáról, és nincs bizonyíték arra, hogy a rendszer szándékosan lett volna feltörhető.
Ugyanakkor sok a kritikus hang, akik szerint a tendencia aggasztó. Az életkorellenőrzés ugyanis könnyen vezethet oda, hogy a felhasználóknak egyre több személyes adatot kell megosztaniuk annak érdekében, hogy hozzáférjenek az internet bizonyos részeihez.
A vita valójában nem egy alkalmazásról szól, hanem egy sokkal mélyebb dilemmáról:
- a gyermekvédelem és a szabadságjogok;
- valamint a biztonság és az anonimitás ellentétpárok feszülnek egymásnak.
Miközben a döntéshozók a kiskorúak védelmére hivatkoznak – ami nem mellesleg abszolút jogos és fontos kérdés –, egyre több olyan szabályozás jelenik meg, amely a teljes lakosság digitális jelenlétét is érintheti. Ezen a ponton válik Durov kritikája politikailag relevánssá.
Viszont a biztonságra hivatkozó intézkedések gyakran túlterjeszkednek eredeti céljukon. Ami ma „gyerekvédelem”, az holnap már általános azonosítási kötelezettség lehet.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
