A magyarellenességgel szemben mikor lesz zéró tolerancia?

Gyakorlatilag már nem telik el úgy hét idehaza, hogy a jelenlegi kormányzat ne erősítse meg valamilyen formában: Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.

Sőt, május óta – a korábban az SZDSZ-ben politizáló Bóka János személyében – már „antiszemitizmus elleni miniszterelnöki megbízottja” is van az Orbán-kormánynak.

Ennél is frissebb történés, hogy július végén az ír Kneecap zenekar tagjait három évre kitiltották Magyarországról – ezzel megakadályozva, hogy az antiszemitának bélyegzett együttes fellépjen a Sziget Fesztiválon.

De általánosságban is elmondható, hogy Orbán Viktor a legtöbb esetben olyan döntéseket hoz, amik nemzetközi szinten Izrael, belföldön a Mazsihisz és az EMIH érdekeivel találkoznak, vagy legalábbis nem mennek szembe azokkal.

Előbbire példa, hogy a kormány Benjámin Netanjahu miatt kiléptette hazánkat a Nemzetközi Büntetőbíróságból, utóbbira, hogy Orbán Viktor a Mazsihisz vezetőjének kérésére úgy módosíttatta a gyülekezési törvényt, hogy ne lehessen közterületen megtartani a Becsület Napját.

Jól látható tehát, hogy a kormány tényleg komolyan gondolja az antiszemitizmus elleni küzdelmet, ebben a kérdésben – sok más témával ellentétben – a tettek összhangban állnak a hangzatos kommunikációval.

A magyarellenesség megítélésében és büntethetőségében azonban már nem ennyire szigorú a kormány, nemhogy zéró tolerancia nincs a nemzeti jelképeink meggyalázóival szemben, de még rendőrségi eljárás sem indul az elkövetők ellen.

A Pride-on egy Mia Szösz nevű transzvesztita produkciója közben földhöz vágta a magyar zászló színeit megjelenítő kokárdát, ám ez a rendőrség szerint nem merítette ki a Büntető Törvénykönyv 334. paragrafusában meghatározott nemzeti jelkép megsértése bűncselekményt, holott az a magyar zászló védelmét is tartalmazza.

Talán ennél is egyértelműbb a tényállás Ajsa Luna augusztus 20-i fellépésével kapcsolatban. Mint ismert, a karibi származású „énekesnő” ülve, egy másik dal ritmusára, cigivel a kezében „énekelte el” a Himnuszt. Mindezt a budapesti Műegyetem rakparton, az állami ünnepségsorozat keretében.

S akkor itt érdemes idézni a Btk. fentebb már említett 334. paragrafusát: 

„Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ha Mia Szösz esetében a rendőrség valamiféle csavaros jogászkodással végül ki is hozta, hogy a magyar zászló színeiben pompázó kokárda nem azonos a magyar zászlóval, Ajsa Luna minden kétséget kizáróan Magyarország himnuszát gyalázta meg, ez teljesen egyértelmű.

Legalábbis számunkra...

A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis nemrég a Magyar Jelen kérdésére – miszerint indult-e eljárás a „zenész” augusztus 20-i produkciója kapcsán – az alábbi választ adta: „Tájékoztatjuk, hogy a BRFK-ra az Ön által küldött esetről válaszadásunkig bejelentés nem érkezett, eljárás nem indult.”

Vagyis a rendőrség – feljelentés híján – nem érezte szükségesnek, hogy saját hatáskörben eljárást indítson. Még úgy sem, hogy Ajsa Luna himnuszgyalázásáról videó is készült, ami az egész magyar nyilvánosságot bejárta.

Itt tartunk tehát 2025-ben, 15 évnyi Fidesz-kétharmad után. Magyarország himnuszát szabadon meg lehet gyalázni, zászlaját földhöz lehet vágni. S akkor még a szakmányban gyártott magyarellenes hangvételű cikkekről nem is beszéltünk, amik naponta jelennek meg a 444, a Telex, a HVG és a többi hasonszőrű médium virtuális hasábjain.

Látom, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem nagyon fontos a kormánynak, de kérdem én: mikor lesz zéró tolerancia a magyarellenességgel szemben is?

Elvégre ezt az országot egyelőre Magyarországnak hívják, a többségi társadalmat magyarok alkotják.

Ez az írás eredetileg Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője Facebook-oldalán jelent meg.