„Minek mentek oda Toroczkaiék?” – avagy, tényleg nincs értelme a tüntetéseknek?

Mint ismeretes, a hétvégén Szolnokon figyelemfelhívó demonstrációt tartott a Mi Hazánk az egyre romló közbiztonság miatt. Noha ez országosan megfigyelhető folyamat, mégis eme megyeszékhely igazi állatorvosi lóként funkcionál, mely tökéletesen bemutatja, ha nem lépünk fel időben a bűnözőkkel szemben, a végén már a polgármester személyéről is ők dönthetnek. Gyebnár Dávid véleménycikke.

A több ezer fős demonstrációt a fideszes média teljesen elhallgatta, ami nem meglepő, hiszen az ő narratívájuk szerint ebben az országban rend van. Ami meglepőbb, az a globalista média hozzáállása. Természetesen ők sem jöttek el egy vidéki rendezvényre, hiszen ami Budapesten kívül van, az igazából nincs is. Igaz, utólagosan legalább beszámoltak a demonstrációról. Adott volt a „kormánykritikus” sajtó számára a magas labda, amit lecsapva tényleg olyan területen támadhatnák a Fideszt, ami valóban fáj nekik. Ők azonban nem éltek a lehetőséggel. Sokkal inkább számoltak be úgy a rendezvényről, hogy az olvasóban azt az érzést keltsék, az egésznek semmi értelme nem volt, felesleges volt odamenni, meg amúgy is csak hergelés az ún. „romák” ellen. Az egyedüliként megjelenő Magyar Hang helyszíni riportjában is erre vonatkozó kérdésekkel próbálta a beszélgetést ebbe az irányba elvinni. 

Van-e értelme a tüntetéseknek? 

A fő vád a részükről lényegében abban merült ki, hogy a Mi Hazánk „idejött Szolnokra, learatta a politikai hasznát a napnak, aztán szépen hazamennek, és nem változik semmi”. De kérdésbe csomagolt állításként megfogalmazódott az is, hogy egy tüntetésnek nincs értelme. Kezdjük a végén. A Mi Hazánk Mozgalom nem „egyszer kijött tüntetni, aztán jónapot”. A párt 2018-as megalakulása óta központi kérdésként kezeli a közbiztonsági helyzet folyamatos romlását, a különösen felháborító bűncselekmények, brutális gyilkosságok helyszínén rendre demonstrálnak. 

„Ettől holnapra nem oldódik meg semmi”. Igaz, de ezt Toroczkai László sem ígérte soha. Nem is azzal az üres ígérettel szervez tüntetéseket a párt, hogy „holnapra mindent megoldunk”. Ezek célja a figyelemfelhívás. Rámutatni a kormány hazugságaira. Pintér szerint 2010-ben két hét alatt rendet tettek. Az ország önkormányzatai, legyenek azok balliberális-globalista vagy fideszes vezetés alatt, minden évben szolgalelkűen megszavazzák a közbiztonsági beszámolókat, azt a látszatot keltve, hogy itt tényleg rend van. 

Ha nem lenne a Mi Hazánk, és nem lennének ezek a demonstrációk, akkor az emberek egy részéhez el se jutnának a hírek, hogy az ország bizonyos területein milyen áldatlan állapotok uralkodnak. Akik pedig ezeken a településeken élnek, azt látnák, hogy van két nagy tömb: a Fidesz és a Tisza Párt, és egyiket sem érdekli, hogy az ő életük minden nap veszélyben forog. Ezek az emberek elkönyvelnék, esélyük sincs a változásra. Vagy elköltöznek, vagy beletörődnek sorsukba. 

A Mi Hazánk tüntetéseinek azonban lehet egy olyan következménye is, hogy a bűnözést nap mint nap elszenvedő kormánypárti és baloldali szavazók körében megfogalmazódik a jogos igény a rendteremtésre. Ha ők tömegesen követelik saját pártjuktól a közbiztonság rendbetételét, akkor lehet változás. Mert ezek az emberek azt mondhatják: „Nem foglalkoztok a bűnözéssel? Lepaktáltok a drogdílerekkel, a maffiával? Jól van, akkor szavazok olyanra, akinek elhiszem, hogy tényleg rendet tesz!” – pár évig még mi magyarok vagyunk a többség ebben az országban. Addig ez a taktika még működhet. De ez csak úgy valósulhat meg, ha tömegek látják, hogy van egy párt, sőt, egyetlen párt van ma Magyarországon, mely rendet akar. 

Gyebnár Dávid

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.