Miért rajongunk így Krasznahorkaiért, amikor nemcsak a „Nemzet Művésze”, a nemzet tagja sem szeretne lenni?

Sok dolog köti össze a Fideszt és a Tisza Pártot, s ez alól a Krasznahorkai-félék iránti alázat és rajongás sem kivétel. Így a hungarofób írónak megadatott az az öröm, hogy immár egy új kormány pribékjeit is kioszthatta világpolgári magasságaiból.

Mivel Krasznahorkai történetesen Gyulán született, a fideszes városvezetés úgy gondolta, a város díszpolgárává nevezi ki az írót. A felkérésen a nemzeti érzelmű magyaroknál jobban csak maga Krasznahorkai lepődhetett meg, aki fél karrierjében arról ömlengett, mennyire megveti mind a szülőhelyét, mind a magyarságot. Vissza is utasította a címet, majd a liberális világváros, Szeged díszpolgára lett.

Most pedig eljött a következő kéjes öröm az életében, amikor az új kormány pribékjét is kioszthatta, az arcába dörgölve az évezredes sérelmek frusztráltságát. „Az előző kormány kultúrpolitikájának részeként létrehozott és közpénzmilliárdokból fenntartott Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, Turi Attila építész megkereste a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, hogy megkérdezze, elfogadná-e, ha az MMA jelölné a Nemzet Művésze elismerésre” – írja Facebook-oldalán Krasznahorkai, kijelentve, hogy a felkérést dühödt értetlenséggel fogadta.

„Mindannyian tisztában vagyunk azzal az áldatlan helyzettel, amely egy egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert művészeti életet jellemez Magyarországon” – írta, majd valami akadémiai „osztályharcról”, táborokról és szembenállásról kezdett regélni. Aminek a végén fel is tette a kérdést: „Egyáltalán hogy kerültek táborokba? Nem inkább a Magyar Olümposzon kellene lenniük? Nektárt szopogatva együtt?! Nincs köztük semmi, ami összefűzi őket?!?!”

Szerinte „a választ mindannyian tudjuk. Ami összefűzi őket, az a rang, amit csak a legjobbak adhattak a magyar kultúrának. És önmaguknak.”

Nos, hogy kik és miért (nem) kerülnek táborokba, az valóban jó kérdés. Ami viszont biztos: ha a magyarság egyszer végre magára talál, felébred hosszú álmából, és a kultúrában is lesz egy Magyar Hősök Csarnoka, akkor a vezetés gondosan megválogatja majd, kik kerülhetnek oda.

Akkor az ilyen Krasznahorkai-félék nem visszautasítani fogják a díjakat és a felkéréseket, hanem semmilyen hasonlóra nem számíthatnak majd – ez garantált. Évtizedes lemaradásban élő liberálisaink azt gondolják, hogy csak a „bőgatyás vidéki magyarok” ilyen „elmaradottak”, a valóság azonban az: miközben a magyar társadalom épp keblére öleli a globalizmust és a „progressziót”, addig a nyugati nemzetek már ácsolják a bitót eme élet- és fehérellenes eszmének.

Irányi Dániel

Kapcsolódó: