Saját korábbi javaslata mellett se mert kiállni a Fidesz – szolgalelkűen asszisztáltak a vármegyék eltörléséhez
Kép forrása: 24.hu
Mondják, a konzervativizmus nem más, mint a „fontolva hátrálás” ideológiája, mikor minden meghunyászkodást, minden vereséget akkora győzelemnek adunk el a saját táborunknak, mintha Waterloonál vertük volna el Napóleont. S akik ezt mondják, nem is tévednek, hiszen erről szólt a Fidesz tizenhat éves kétharmada.
A párt magját elvtelen megalkuvók és gyáva haszonlesők adták, ami hatalmon kifejezetten hasznos volt számukra, bukásuk után viszont csak az eróziót gyorsítják fel, és a feltámadást teszik lehetetlenné. Ennek egyik ékes iskolapéldája, hogy még miniszteri szinten is hogyan hunyászkodtak meg április 12-e után Magyar Péter előtt, s mint egy kisiskolás – szemlesütve, mélán bólogatva – hallgatták doktor miniszterelnök úr kioktatását, aki le se tagadhatta volna, mennyire élvezi a szerepét.
A konzervatívok gyáva meghunyászkodásának újabb ékes példája a vármegyék ezeréves megnevezésének eltörlése, majd a rákosista „megye” elnevezéshez való visszatérés, amit a tiszás kvótaképviselők úgy ünnepeltek, mintha tamburabolt nyílt volna a faluban.
Mivel a vármegyékből ismét megyék lettek, így a vármegyei közgyűléseknek is módosítaniuk kellett az SZMSZ-üket, és itt a fideszes képviselők valamennyien válaszút elé érkeztek: egy bólintással legitimálják a kommunista nosztalgiát, vagy nemet mondanak a döntésre. Igazi, tét nélküli, szimbolikus lépésről lett volna szó, egy olyan kiállásról, ami nem kerül semmibe, és egyetlen követelménye az egyenes gerinc. Ők azonban még ehhez is gyávák voltak. Egyedül Bács-Kiskun vármegyében állt a sarkára a fideszes Lenkei Róbert, aki közölte: nem támogatják az átnevezést, ők maradnak vármegye.
Mondhatnánk, még példát is mutatott párttársainak. Ám azok még ahhoz is gyávának mutatkoztak, hogy az ellenállás ezen minimális formáját kövessék. Győr-Moson-Sopron vármegye, Vas vármegye, Hajdú-Bihar vármegye – mind fideszes többségű vármegyei önkormányzatok, s mind szolgalelkűen „tudomásul vették” a kormány döntését a vármegyék eltörléséről. Akár azt is mondhatnánk, hogy saját pártjuk véleményével szemben foglaltak állást, hiszen korábban éppen a Fidesz számolta fel a megyék kommunista örökségét, és állította vissza a régi megnevezést. Most pedig, a bukás után, még ezt az apró tettüket se merik megvédeni a pártkáderek.
S noha egy hónap alatt még nem sikerült feltölteniük a jegyzőkönyveket, mi hazánkos belső információk szerint Csongrád-Csanád vármegyében is egyedül a mi hazánkos képviselők álltak ki a vármegyék mellett, a Fidesz ott is meghunyászkodott.
Most minden nemzeti érzelmű, korábbi Fidesz-szavazó tegye fel magának a kérdést: ha egy ilyen apró, szimbolikus ügyben se mernek a sarkukra állni a fideszesek, akkor mégis hogyan várható tőlük, hogy majd ők harcolnak a nemzetért a globalista hatalommal szemben? Elhiszi még bárki, hogy a politikusaik többségét a pénzen és a pozíción kívül érdekli más is? A Fidesznek nincs jövője, mert még a múltja örökségének megvédéséhez is gyáva.
Gyebnár Dávid
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
