Fót egy csendes kisváros Budapest közelében, mely, mint kiderült, jóval több történelmi örökséggel rendelkezik, mint azt korábban gondolta volna. Erre ébredtek rá a helyiek is, mikor rátaláltak a feledésbe merült romtemplomra, melynek megtalálása is mesébe illő, mintha csak arra várt volna eme szakrális hely, hogy a megfelelő ember járjon arra, s felfedezze. Mert így kezdődött minden. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején. Ehhez pedig hívjunk segítségül egy szakértőt.
A templom megtalálásának pontos körülményeit Molnár Krisztina, a Fóti Romtemplomért Alapítvány kuratóriumi tagja mesélte el nekünk. Ez a „megtalálás” legalább annyira érdekes, mint magának a templomnak az egész története. Történt ugyanis, hogy egyik alkalommal egy fóti lakos futás közben felfigyelt a szántó kellős közepén a fákkal benőtt kis épületszerűségre. Alaposabban megvizsgálva a fák alatti területet azt látta, hogy mindenfelé kövek sorakoznak, sorba rendezve. Egy barátjával utánajárt, vajon mit is találhatott, s kiderült, egy legalább XIII.-XIV. századi román stílusú Árpád-kori templom romjaira bukkantak Pest határában. A romok felfedezői azonnal megértették a terület szakrális jelentőségét, így elhatározták, mindent elkövetnek, hogy megmentsék a templomot, mely valódi veszélynek volt kitéve, hiszen a közelben egy hatalmas iparkomplexum terül el, ami valóságos kis gömböcként kebelezi be a magyar földeket, elpusztítva minden történelmi örökséget, hogy helyet csináljon a profitnak.
Valós veszély volt, hogy a romokat teljesen beszántják. A környéken már több történelmi örökségünk így járt. A két helyi lakost kezdeményezésében támogatta a helyi plébános. Fóti lokálpatrióták aztán összefogtak, és egy hamisítatlan „Templommentő közösségé” szerveződtek.
„Majd közösen úgy döntöttünk, hogy nem csak régészetileg kéne feltárni ezt a romtemplomot, hanem akár újjá is építenénk” – meséli Molnár Krisztina lapunknak, aki elárulta, a régészeti feltárások igen meglepő dolgokra mutattak rá. Kiderült ugyanis, hogy a templom már a tatárjárás előtt létezett.
„Itt volt tulajdonképpen egy falu, aminek Hartyán, majd Sikátor, végül pedig Mezőszentmárton volt a neve. Amikor a tatárok lerombolták, akkor újjáépült, majd a törökök is lerombolták” – mondta el Molnár, hozzátéve, a második világháború sem kímélte a romokat.
Levéltári vizsgálatok során egyébként azt is sikerült kideríteni, hogy a templomnak már Nagy Lajos király idejében is Szent Márton volt a védőszentje, ami nem csak keresztény, de magyar vonatkozásban is érdekes, hiszen azon túl, hogy Szent Márton egész Európában nagyra becsült püspök volt, kevesen tudják, de egyúttal magyar származással is bírt.
Helyi érdekesség még, hogy Fót mellett zajlott a mogyoródi csata, ahol László király győzött, és a győzelem után Szent Márton tiszteletére épített egy bencés apátságot. Molnár kiemelte, többek között ezért is érzi úgy, hogy nekik kiemelten fontos feladatuk negyedszer is újjáépíteni ezt a templomot, hiszen ezzel nem csak egy közel ezer éves szakrális helyet sikerülne megmenteni, de szeretnék egyúttal Szent Mártont is visszahozni a köztudatba, aki Magyarország patrónusa.
Több éves kemény munka eredménye
A beszélgetés során azt is megtudtuk, a munkálatok még 2020-ban kezdődtek, és a templommentőknek számos nehézséggel kellett szembe nézniük. Ám támogatókat is talált a kis közösség. Nem csak a helyi püspök állt melléjük, hanem a fóti önkormányzat is. Itt külön kiemelendő az alpolgármester, aki igyekezett minden követ megmozgatni, hogy ne csak további támogatókat, de anyagi forrásokat is szerezzen.
Kiemelendő még Makoldi Miklós, aki akkor osztályvezető volt a Magyarságkutató Intézet régészeti főosztályán. (Az ő szakmai irányítása alatt sikerült feltárni többek között azt is, hogy a romok eredete a tatárjárás előtti időkre nyúlik vissza.)
A régészeti feltárás azért is volt kulcsfontosságú, mert a helyi Templommentők ezt követően kereshettek csak építészt, aki korhűen rekonstruálhatja az épületet. Ezt Dr. Jakab Csaba személyében sikerült is megtalálni, aki nem csak szakmailag kiváló, de lelkiismeretes és elkötelezett is. Terveiben ő kifejezetten ügyelt arra, hogy a kész templom magán hordozza korának jellegzetes építészeti jegyeit. Az anyagiak előteremtésében a civileket magánszemélyek, cégek, sőt igazi nagyvállalkozók is segítették. Molnár elárulta, még a Pest Vármegyei Önkormányzattól is sikerült pályázati támogatást nyerniük.
Így, reményeik szerint, a templom szentélyének építése már idén ősszel befejeződhet. Igaz, így is kissé csúszásban vannak, hiszen az igen meleg nyár jelentősen hátráltatta a munkálatokat.
Molnár Krisztina arról is beszélt, ha ez megvalósul, akkor sem lesz megállás. Az egyesület folyamatosan próbál újabb és újabb forrásokat találni, hiszen deklarált céljuk a templom teljes restaurálásra, hogy az olyan legyen, mint fénykorában. Kapkodni azonban nem lehet, hiszen, mint kifejtette, az újjáépítés során rengeteg apró részletre oda kell figyelni, mindent alaposan figyelembe kell venni, kezdve például azzal, hogy mikor, hogyan, hova vetődik a napfény.
Szeretnénk a szentélyben kialakítani egy ilyen időkapszulát is, illetve tervbe van a templom mellett egy kereszt felállítása is. Ennek is már részben megvan a helye, meg már az alapja is
– sorolta a terveket.
Beszélgetésünk során kiderült, hogy sajnos, mint az ország jó része, ez a terület is jelentős részben külföldi multi tulajdonában áll. A templom szűk, 110 négyzetméteres területét leszámítva gyakorlatilag az egész térség idegen kézben van, ez pedig jelentősen megnehezíti a munkálatokat, hiszen se útépítéshez, se az utak karbantartására nincs jogosultsága se a helyieknek, se a magyar államnak. Így most a külföldi multival is tárgyalásokat kell folytatni.
„Szóval bőven van munka, lobbizni kell, tárgyalni, de szerencsére mindannyian elkötelezettek vagyunk, mind el akarjuk érni a kitűzött célokat. Nem csak megépíteni akarjuk a templomot, hanem élettel megtölteni, hiszen mind úgy érezzük, hogy ez nagyon fontos a magyarságunk, hagyományaink, hitünk megőrzése szempontjából” – magyarázza Molnár. Rámutatva arra szomorú igazságra, hogy bizony, máshol inkább rombolják, sőt más funkcióval töltik meg ezeket a keresztény épületeket, ők viszont dacolnak ezzel a trenddel, és igenis szeretnék megmenteni, az utókornak megőrizni ezt a keresztény és nemzeti örökséget.
Többféle programmal várják az érdeklődőket
A Templommentők az elmondottakat természetesen teljesen komolyan gondolják. Olyannyira, hogy gyakorlatilag a restaurálás megkezdése pillanatától számos programmal várják az érdeklődőket. Valamennyi ezek közül olyan népszerű, hogy évről évre visszatérő eseménnyé nőtte ki magát. Példának okáért említhetnénk a méltán populáris templomtúrát, mely keretében a fóti történelmi egyházak épületeit is megtekinthetik az érdeklődők. Ezen túra során a négy fóti felekezet (katolikus, református, evangélikus és baptista) templomait látogatjuk meg, ahol az épített örökségeinket csodálhatjuk meg egy-egy felekezeti gitáros zenei betét kíséretében.
Ezt követi egy kisebb séta a Fót belvárosától mintegy 6 km-re fekvő Árpád-kori Fóti Szent Márton Romtemplomhoz, ahol az érdeklődők meghallgathatnak egy rövid ismertetőt a romtemplom eddigi történetéről, a jelenlegi felújítási folyamatokról, illetve az épület jövőjéről. Ezt követőken kisbuszokkal térhetnek vissza a résztvevők a kiindulási pontra.
A túra a kevésbé ismert, de annál csodálatosabb Mogyoródi-patak mentén zajlik, kiindulási pontja a Szeplőtelen Fogantatás templom (fóti katolikus templom, 2151 Fót, Vörösmarty utca 2.), időpontja pedig 2024. október 05. szombat, délelőtt 09:30.
Ám ezt megelőzően is megéri a településre látogatni, hiszen szeptember 20-án, pénteken, este fél nyolckor az Ars Sacra Fesztivál keretében a fóti római katolikus templomban tart előadást Dr. Szávai Tamás Szent Mártonról. Másnap, azaz szombaton, kerül megrendezésre a Rom-Run terepfutó és akadályverseny, az Impulzus Egyesület szervezésében. Ez reggel fél 10-kor indul, végpontja pedig a romtemplom lesz.
November 17-én 13 órától a romtemplomban Szent Márton napi szentmisét tartanak, melyet Sebők Sándor fóti plébános celebrál. Illetve decemberben is meg kell említeni egy jelentős eseményt, ez jellemzően a téli napforduló napján kerül megrendezésre. Ez szintén egy visszatérő program, mely minden évben igen népszerűnek bizonyul.
„Ekkor általában összegyűlünk a romtemplom udvarán, egy tábortűz keretében készülünk a karácsonyra, illetve Krisztus Urunk születésére” – meséli Molnár Krisztina. Noha a tavaszi programokat már magunk mögött hagytuk, ám mindenképp érdemes megemlíteni, hiszen – remélhetőleg – jövőre is eljön a tavasz. Ilyenkor a teremtés, és a természetvédelem jegyében szemétszedő versenyt szoktak rendezni, ennek helyszíne a romtemplomtól a Mogyoródi patak és a Márton patak környékéig terjed ki. Molnár rámutatott, idén harmadik alkalommal rendezték meg ezt a versenyt, és nagy örömére szolgált látni, hogy minden évben egyre kevesebb szemetet kellett összeszedniük a résztvevőknek.
Remélhetőleg megéljük majd azt is, hogy az ilyen versenyek teljesen szükségtelenné válnak. Addig azonban hiánypótló a szervezők munkássága.
Végezetül a jövőbeli terveiről kérdeztük Molnár Krisztinát, aki elárulta, eltökélt és optimista a kilátásokat illetően. A térségben számos sikeres példát tudott mondani romtemplomfelújításokra, melyeket egyébként a jövőben szeretne is összekötni egy ilyen zarándokút keretében.
A Fóti Szent Márton Romtemplommal kapcsolatos hírekért érdemes követni az egyesület Facebook-oldalát
Fotók forrása: Fóti Szent Márton Romtemplom FB-oldala
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
