A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
Kína GDP-je 6,8 százalékot esett az első negyedévben a 2019-eshez képest: 1992 óta nem volt ilyen rossz ez a szám. A koronavírus-járvány után a gazdaság újraindítására, új infrastruktúrák kialakítására pedig rengeteg pénzt fog költeni a kormány. Összehasonlításképp: a 2008-as válságot követően az ázsiai ország 4 trillió jüanból épített ki olyan, jelentős szennyezéssel járó létesítményeket, mint a repterek és az autópályák.
A szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy ha Kína szeretné elérni idén is a 6 százalékos gazdasági növekedést, a gazdaságújraindító program nem minden eleme szolgálja majd az ország klímacéljait. Angel Ye, a Greenpeace pekingi éghajlat- és energiaaktivistája azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy az új projektek hosszú távon elérhetetlenné teszik az ország által kitűzött éghajlati célokat.
A tervekben azért szerepel néhány zöld elképzelés: egyik eleme az elektromos töltőállomások kiépítése, melynek segítségével nőhet a kereslet az elektromos autókra, a becslések szerint ennek köszönhetően csökkenhet a légszennyezés. A vízszolgáltatások átalakítása, a hulladékcsökkentés és az épületek energiahatékonyabbá tétele segítik a gazdaság zöldebb újraindulását.
A tervezett adatközpontok kiépítése azonban már közel sem jár majd zéró kibocsátással: Kínában több mint 74 ezer ilyen létesítmény működött tavaly év végén, ez a világ adatközpontjainak a 23 százalékát teszi ki. Ezek a központok viszont 161 milliárd kilowatt órányi elektromos energiát fogyasztottak a Greenpeace egyik jelentése szerint, ami több mint egész Sanghaj éves energiafogyasztása. A számítások szerint 2023-ra ezek az adatközpontok 163 milliárd tonnányi szén-dioxidot bocsátanak majd ki, ami jelentősebb, mint Belgium vagy a Fülöp-szigetek teljes, egész éves kibocsátása.
A kínai energiaszektor is gyorsan növekszik, azonban 2018-ban még ennek a 59 százalékát a fosszilis tüzelőanyagok tették ki. A Global Energy Monitor értesülései szerint Kína majdnem 8 gigawattnyi energiát biztosító szénerőművek építését tűzte ki célul március első két hetében, hogy a gazdaság újraindítását segítsék: ez több mint amennyit 2019-ben építettek.
Forrás: HVG, Fotó: Biosphoto/Christian Meyer
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
