Egy dokumentum szerint Lengyelország 2004 és 2020 között nettó 593 milliárd zlotyt (45,6 ezer milliárd forint) kapott az uniós költségvetésből. Lengyelországból viszont a nyugat-európai cégek 981 milliárd zloty (75,4 ezer milliárd forint) értékű nettó nyereséget vittek ki.
A mérleg mínusz 388 milliárd zlotyt (29,8 ezer milliárd forint) tesz ki Lengyelország rovására, az ország így évi átlagban mintegy 23 milliárd zlotyt veszít. Ehhez a jelentésben hozzáadták a negatív kereskedelmi mérleg értékét – 148 milliárd zlotyt (11,4 ezer milliárd forint) – így összességében mintegy 535 milliárd zlotyt (41,1 ezer milliárd forint) érő veszteségre értékelték a Lengyelország EU-tagsága alatt elért gazdasági mérleget.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő, Patryk Jaki kezdeményezésére készített jelentést a varsói közgazdasági egyetem professzora, az uniós témakörrel foglalkozó Schumani Gondolat Intézet elnöke, Zbigniew Krysiak, valamint a Varsói Egyetem politológiaprofesszora, Tomasz Grosse vezetésével dolgozták ki.
A szejmben hétfőn tartott bemutatón Jaki hangsúlyozta: a politikai vitákban gyakran különösen a nyugat-európai politikusok hangoztatják, hogy az uniós alapok felhasználása kapcsán Lengyelország bankautomataként kezeli az EU-t. „Nem mutatnak meg minden összefüggést, vagyis azt, hogy Lengyelország uniós belépésekor az (EU-)alapok a lengyel piacra való belépést szavatolták (a nyugat-európai cégeknek)” – jelentette ki Jaki.
A francia professzor, Thomas Piketty azt is kiszámolta, hogy Magyarország vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta.
Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap
Piketty szerint 2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente,
nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is. Eközben Szlovéniából vagy éppen Romániából átlagosan ennek kevesebb mint a fele megy külföldre. Magyarország reálgazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.
A fenti számok ellenére Magyarországon sajnos a Mi Hazánk az egyetlen párt, mely népszavazást tartana az uniós tagságunkról. Az Európai Egyesült Államok felé haladó EU helyett a nemzetek Európája jelenti a Mi Hazánk Mozgalom külpolitikai programjának alapját.
Orbán Viktor tavaly végre Dúró Dóra egy azonnali kérdésére válaszul az Országgyűlésben elárulta az EU-tagságunk mérlegét: Magyarország éves szinten nettó 4,1 milliárd eurót kap az Uniótól, a hazánkban tevékenykedő külföldi cégek viszont 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból. Hazánk tehát az EU nettó ráfizetője. Mindezek után érthetetlen, hogy Orbán Viktor nem támogatja a népszavazást az EU-kilépésről, melyet a hatályos Alaptörvény jelenleg sajnos tilt. Ezért elsőként módosítani kellene az Alaptörvényt, hogy az EU-ba történt belépéshez hasonlóan a keserű tapasztalatok után a kilépésről is népszavazáson dönthessen a magyar társadalom
-írta korábban Novák Előd, a párt alelnöke.
(k.info-mandiner-Magyar Jelen)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
