Mint ismeretes, hetek óta húzódó vita alakult ki, vajon Németország ad-e Leopard tankokat Ukrajnának. Tegnap este végül megszületett a döntés, ad. A Magyar Jelennek nyilatkozó hadtörténész, Üveges Huba szerint a Leopard 2-esek felajánlása körüli vita valóságos csodafegyvervárássá fajult. Ugyanakkor a Leopard 2 nem csodafegyver.
– Még az újabb A6-os változata sem csodafegyver, a felajánlások nagyobb felét jelentő A4 pedig kifejezetten nem. Ez már beigazolódott a harctéren is: 2016 decemberében a törökök 30 darab Leopárd 2 A4-et vetettek be a szíriai Al-Babtól nyugatra, az Iszlám Állam ellen. Ezek közül, december 16-án néhány óra leforgása alatt tízet veszítettek – kezdte gondolatmenetét Üveges Huba.
– A Leopardok döntő többségét az elemzések szerint orosz gyártmányú 9M133 Kornet irányított anti-tank rakétákkal lőtték ki. Úgy hiszem, ahhoz hogy tisztán lássunk a kérdésben a Leopard 2-esek szállításának jelentőségéről, meg kell vizsgálnunk a típust közelebbről. A Leopard 2-es kellő túlerővel rendelkezik a legtöbb orosz harckocsi leküzdéséhez. Emellett mobilitás terén is jól megállja a helyét. Hátramenetben, amely az összecsapások során akár életmentő lehet, kimondottan jó. Emellett ezek a tankok rendelkeznek éjjellátóval, hőkamerával és a pontos célzást segítő tűzvezető számítógéppel. Igaz, ehhez hasonló rendszerekkel a legtöbb szembenálló orosz harckocsi is bír – folytatta.
Nem mai konstrukció
– A Leopard 2-es alapkonstrukciója egyáltalán nem új, a legnagyobb számban felajánlott típusváltozat, az A4-es már mintegy 40 éves.
Frontpáncélzata masszív ugyan, ám oldal- és hátpáncélzata a legtöbb nyugati tanknál, illetve az újabb orosz harckocsiváltozatoknál is gyengébb, sebezhetőbb. Személyzet tekintetében – bár ez aligha róható fel komolyabb problémának –, a legtöbb nyugati tankhoz hasonlóan, egy fővel többet igényel a keletieknél, hisz nincsen benne automata töltő. Továbbá ami azt illeti – a nyugati tankok zömétől eltérő módon –, a személyzet túlélési esélyei sem jobbak, mint a szovjet modellek esetében: bár a lőszer egy része itt a toronyban helyezkedik el (ugyanakkor a másik felét itt is a küzdőtérben tárolják), ezért – valamint amiatt, hogy a harckocsitesten egyáltalán sincsenek búvónyílások – a tornyot kivéve nincs más menekülési út – mondta a hadtörténész, majd rátért a komolyabb problémákra.
– A komolyabb problémák a következők: a típus kezelése nagyban különbözik a szovjet modellekétől, ezért az eddig szállított tankokkal ellentétben, ezúttal az ukrán harckocsizóknak szinte az alapoktól kell kezdeni a tanulást, ami idő. Ezen túl a szerkezet is bonyolultabb, szervizigényesebb, ezen a téren tudást szerezni még több idő. Továbbá: a Leopard 2 alsó hangon is 55 tonna, míg a szovjet tervezők, szinte minden esetben 45 tonnában gondolkodtak: a műszaki mentő járműveknél, a pontonhidaknál és a kisebb közúti hidaknál is – és ez nagyban korlátozhatja a típus menthetőségét és stratégiai mobilitását is.
Mindezekkel a problémákkal együtt is azt kell mondjam, Ukrajnának jól jönne egy komolyabb tétel a típusból
– vonta le a következtetéseket.
Jót tenne a morálnak is
– Egyfelől, mert a harckocsiveszteséget valahogy pótolni kell, és a Leopárd 2 mégiscsak jobb az eddig kapott harckocsik többségénél. Másfelől, mert a jó hírnévnek örvendő típus jó hatással lenne a morálra is. Ahhoz azonban, hogy a harckocsitípus bevetését kevés baleset kísérje, és a kisebb sérüléseket szenvedő példányokat megmenthessék, és újból hadrendbe állíthassák, sok dolog kell még a tankokon túl: a hidak egy részének megerősítése, nyugati hídvető és műszaki mentőeszközök, szervizállomások, elegendő alkatrész – igen, ez utóbbi még békeidőben sem mindig áll rendelkezésre a német típusokhoz. Egyszóval hatalmas logisztikai erőfeszítésre és sok időre van szükség, akár hónapokba is beletelhet, amíg mindezt megvalósítják – összegezte Üveges Huba.
Lengyelország megunhatta a fegyverszállításokat
– Hogy mi állhat a háttérben? Úgy látom, Lengyelország megunhatta, hogy Ukrajna fegyverekkel történő ellátásában mindig neki jut a nagyobb rész.
Ezért ezt a feladatot igyekezett áttolni másokra. Ezért nem a PT-91-es harckocsikból tettek felajánlást, holott a típusból 230 darab áll rendelkezésükre, a Leopard 2 A4-es tankjaiknál erősebb páncélvédettséggel, jobb hőkamerával és szenzorokkal, ráadásul mindezt a T-72-re, mint alaptípusra ráépítve, amelyet az ukránok minden további nélkül tudnának használni.
Az amerikaiak egyrészt örömmel veszik az újabb felajánlásokat, másfelől viszont azt sem bánnák, ha a jövőben kissé visszaszoríthatnák a német fegyverexportot az amerikai javára – amihez tulajdonképpen jól jönne, ha a német harckocsik nimbusza tovább csökkenne.
Németország ez esetben saját korábbi külpolitikai döntéseinek a következményeit viseli – meglehetősen kelletlenül, de az amerikai nyomásnak ezúttal is engedve – zárta gondolatait a hadtörténész.
(Kiemelt kép: BBC)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
