A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. Az idei rendezvényen a Mi Hazánk Mozgalom képviseletében a párt alelnöke és az Országgyűlés jegyzője, Dócs Dávid is tiszteletét tette.
A székely szabadság napját 105. alkalommal rendezték meg az 1854-ben kivégzett mártírok tiszteletére, akik az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani. Emléküket a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékműve őrzi.
A Mi Hazánk egy nemzetben gondolkodó párt, mely számára épp olyan fontos a határon túli magyarság, mint a csonkahoni. Dócs Dávid ezért is találkozott látogatása során az erdélyi politikai és közéleti elit főbb szereplőivel. Példának okáért Tőkés Lászlóval, volt EP-képviselővel, református püspökkel, valamint az Erdélyi Magyar Szövetségből Györgyi Attilával, illetve Izsák Balázzsal és László Györggyel. Dócs velük az erdélyi magyarság helyzetéről és kilátásairól egyeztetett. Ők pedig elmondták, nagyon kellemetlenül érintette az erdélyieket, hogy a Fidesz megszüntette a demokrácia központok finanszírozását, hiszen ezen intézményekben zajlottak többek között a honosítások is.
A megbeszélés során szóba kerültek a közelgő választások, illetve hogy ott az erdélyi magyarság milyen esélyekkel tud majd jelölteket állítani. A fő kérdés az volt, a székely önrendelkezést, ha nem is autonómia formájában, de legalább önkormányzati szinten hogyan lehetne megvalósítani?
Portálunknak Dócs Dávid a találkozót „reménykeltőnek” ítélte. Elmondta, noha rengeteg munka vár még a Mi Hazánk Mozgalomra, de már látja a pislákoló fényt. „Egy hosszú út elején állunk” – tette hozzá.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
