Ahogyan legalább egy évtizede már minden évben rendszeresen, 2024-ben is legalább 400 ezer afrikai bevándorló özönlött Franciaországba, és Olaszországba is legalább 300 ezer, és ezek a számok csak a legális bevándorlást tükrözik. Az illegálisan beszivárgók számát lehetetlen akár csak megsaccolni is. Semmi esély nincs rá, hogy ez a tendencia megváltozna. Már csak azért sem, mert Marine Le Pen immár nyíltan feladta pártjának korábbi bevándorlásellenes programját, Giorgia Meloni pedig kormányzati pozícióban tette ugyanezt. Annak ellenére, hogy mindkét „szélsőjobboldali” párt a korábbi radikális bevándorlásellenes retorikájának köszönhette megerősödését, a választóik elárulása, úgy tűnik, egyáltalán nem okozott számukra problémát, és ami a legszomorúbb, maguk a választóik számára sem. G. I. véleménycikke.
Mintha a társadalom „birka” többségéhez idomulva immár a szélsőjobbos szavazók is beletörődtek volna az elkerülhetetlen sorsba, apatikusan tudomásul véve, hogy az országuk jövője megpecsételődött, és az utódaik előbb-utóbb el fogják veszíteni az ellenőrzést fölötte; csak idő kérdése az egész. François Bayrou francia miniszterelnök egy tőle merőben szokatlanul szókimondó, sőt tabutörő parlamenti felszólalásában legutóbb így fogalmazott: „Ha a honfitársaink úgy vélik, hogy a bőr színének kérlelhetetlenül meg kell változnia, akár akarják, akár nem, ha ez egy végzetszerűség, amelyet el kell szenvedniük, még az akaratuk ellenére is, akkor az lesz az érzésük, hogy elveszítik az ellenőrzést…” (LCP, X, 2025. 02. 19.) Ez a mentális társadalmi rezignáltság egy több évtizede zajló alattomos indoktrináció eredménye.
A nyugati parlamentáris demokráciák egalitarista axiómája szerint az emberiséget teljesen egyenlő, egyforma képességű egyedek alkotják, akiket az „örök béke és egyetemes testvériség” utópisztikus törekvése vezérel, és a legjobbat érdemlik. Ezzel szemben a valóság az, hogy az emberiség heterogén csoportokra oszlik, sokan közülük afrikaiak átlag 70-es IQ-val. A globalista rendszergazdák nagyon is tisztában vannak ezzel, ezért szeretik a modern demokráciát, amely lehetővé teszi számukra, hogy a tömegek szinte korlátlan manipulálhatóságát kihasználva irányítsák a világot. Számukra az antropológiai szint lefelé történő nivellálása magától értetődő. Aranyszabály, hogy minél ostobább egy tömeg, annál könnyebb irányítani. Ezért forszírozza 50 éve a globalista fináncoligarchia afrikaiak tömeges importálását a fehér országokba. Ez a fehérek számára azt jelenti, hogy mindennapos pokolba taszítják őket, amelyben idegenek tönkreteszik a munka általi önmegvalósítás iránti igényüket. Mindent, amit megtermelnek, a saját rendszerkollaboráns kormányaik megsarcolnak, és ezt a sarcot újraosztják az allogén paraziták között, akiket a fehérek sakkban tartására és végső soron lecserélésére importálnak.
A négerek mértéktelen sztárolása a nyugati tévéműsorokban a fehérek demoralizálását, etnikai önbecsülésük lerombolását szolgálja, és ez megmagyarázza, hogy miért ábrázolják a filmekben mindig okosabbaknak őket, mint a fehéreket. Még a fehér nőket is okosabbnak ábrázolják, mint a fehér férfiakat. Valójában egy lélektani hadművelet (pszi-op) zajlik azzal a céllal, hogy a fehér országok őshonosait arra kondicionálja, hogy azt higgyék, rájuk és különösen a fehér férfiakra egész egyszerűen nincs szükség. Ezért szentesítették ennyire széles körben Nyugaton a fehérellenes rasszizmust. A fehéreken kívül egyetlen más etnikai csoporttal szemben sem megengedett ilyen mértékű gyalázkodás és nyílt diszkrimináció. Nyugaton (főleg az angolszász országokban) társadalmilag elfogadott a fehérek becsmérlése, és a legnagyobb tragédia, hogy ebben (is) fehérek, etnomazochista árulók járnak az élen, ráadásul perverz örömmel! A fehéreken kívül nincs más etnikai csoport, amely önmaga eltörléséért ügyködne.
A fehérek lealacsonyítása a népszórakoztatás (filmek, televízió, zene, videojátékok, tömegsport) minden formájában még nyugtalanítóbbá válik, ha tudjuk, hogy nem egy intelligensebb etnikai csoport igáz le vagy homályosít el minket, hanem afrikai négerek és amerikai utódaik, vagyis egy olyan etnikai csoport, amely – enyhén szólva – nem igazán brillírozott intellektusával a történelem folyamán. A hatalmon lévők gondoskodnak róla, hogy a fehéreket ne csak fokozatosan kitöröljék abból a civilizációból, amelyet az őseik alapítottak, hanem egy tehetségtelenebb és minden téren elmaradottabb etnikai csoport törölje ki őket, amely nemcsak hogy átlagosan alacsonyabb intelligenciaszinttel rendelkezik, mint a fehérek, de ráadásul genetikailag erőszakosabb is, és képtelen a nyugati civilizációba való tömeges beilleszkedésre. Ez talán a végső sértés. De mindvégig ez volt a cél.
Mára a keveredés és a „fekete felsőbbrendűség” reklámozása a nyugati populáris kultúra integráns része lett. A sok kevertrasszú pár jelenléte a televízióban azt hivatott elhitetni, hogy az efféle párkapcsolat normális és menő dolog. Ennek az agresszív rasszkeverő propagandának az a célja, hogy ne legyen etnikai identitásunk és szolidaritásunk. Ráadásul a keveredés szorgalmazása csak a fehéreknek szól. Az afrikaiak és ázsiaiak megtarthatják egyedi etnikai identitásukat, beleértve mindazt, ami megkülönbözteti őket. Sőt, erre kimondottan bátorítják is őket, a fehéreket viszont arra ösztönzik, hogy ünnepeljék az afrikaiak és ázsiaiak etnikai identitását és kulturális egyediségét, de utálják mindazt, ami rájuk, mint rasszra vagy etnikumra jellemző. Az, hogy Nyugaton ilyen sok fehér csatlakozik ehhez az öngyűlölő gondolkodásmódhoz, jól mutatja, hogy mennyire sikeres volt az idomításuk az utóbbi ötven évben a 68-as kultúrbolsevista hippilázadás nyomán. Egyrészt a fekete bűnözés és társadalmi diszfunkcionalitás eltussolása, másrészt a fehérek démonizálása Hollywood és a fősodrú média működésének egyik lételeme. Persze tudjuk, hogy kik uralják mindkét propagandaapparátust. Igen. Talált. Süllyedt. A szokásos gyanúsítottak.
Újabban a szemek kezdenek ugyan kinyílni, de már túl késő. A gólem megszökött alkotóitól, és a fehérellenes mozgalmakat már nem lehet megfékezni, mert vérszemet kaptak. Nyugaton elszabadultak az utcákon, és a növekvő hatalmuk tudata nemhogy lenyugtatná és mérsékelné őket, inkább fokozza pusztító dühüket. A nyugati nagyvárosokban a társadalmi szakadék egyre kevésbé politikai és kulturális, viszont egyre nyíltabban etnikai jellegű. Ez biztató! Manapság a rasszializmus (vagyis az etnikai öntudatra ébredés) még többnyire tabu, de a woke-izmus agresszív nyomulása következtében már egyre kevésbé az, és ez az egyetlen kulcs a forradalmi folyamat megértéséhez, amelynek kibontakozása a szemünk előtt zajlik. A rendszer nem engedheti meg magának, hogy ezt tudomásul vegye, és minél tovább késlekedik vele, annál kevésbé lesz képes fellépni ellene.
Ezt a velejéig korrupt és zsigerileg fehérellenes kleptokrata-plutokrata áldemokratikus rendszert választások útján már lehetetlen regenerálni. Guillaume Faye, az európai etnikai polgárháború teoretikusa az évszázad harmincas éveinek környékére prognosztizálta az első komolyabb etnikai összecsapások kirobbanását Nyugat-Európa multikulturális nagyvárosi gettóiban, amelyek várhatóan jelentősen fel fogják gyorsítani felbomlásának folyamatát. Ha elméletének érvényességét beigazolja az idő, akkor az évszázad közepére már csak elrettentő mementóként fogja emlékeztetni az akkori európaiakat elődeik megátalkodott makacsságára, amelyet egy olyan rendszer foggal-körömmel való fenntartásában tanúsítottak, amely a civilizációs kataklizma szélére sodorta csaknem az egész földrészt, de legalábbis annak nyugati fertályát.
G.I.
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
