Az elmúlt hetekben, hónapokban nagyon sokat hallottunk a szárazságról és az aszályról. Ugyan a Duna áradása némileg feledtette, de a probléma attól nem múlt el, ráadásul nem csak a mezőgazdasági területeket érinti, de az erdeiink élővilágára is hatással van. Petró Zoltánt, aki a Nógrád vármegyei Csécse Csonkás Dűlő Vadásztársaság hivatásos vadászát kérdeztük a témáról.
„Ez a szárazság mindenre hatással van, ugyanúgy, mint akár mezőgazdasági, akár erdőgazdasági kultúrára” – mondta nekünk Petró Zoltán. A hivatásos vadász kiemelte, hogy a vad által okozott kár hatványozottan jelentkezik az aszályos időszakban. „Attól, hogy kevesebb a gazdák termése, a vad ugyanakkora mennyiséget próbál enni” – magyarázta. „Nem mindegy, hogy ötszázból veszünk el hatvanat, vagy százból” – állt elő egy érzékletes példával. Mint mondta, a másik nehézség az, hogy előszeretettel keresik a vadak ezeket a mezőgazdasági területeket, ezekből ugyanis megpróbálja pótolni azt a folyadékmennyiséget, amit nem talál meg az erdei környezetben. „Egy érésben lévő zöld mezőgazdasági kultúra gazdagon tartalmaz vizet, és ha máshol nem talál elegendő folyadékot, akkor nyilván többet fog belőle fogyasztani” – mondta.
A dagonyában hűsölni is kiválóan lehet
Az állatok megoldják a vízpótlást
Petró Zoltán azt mondja, bár nyilván vannak olyan erek, patakok, tocsogók vagy dagonyák, amelyek kiszáradnak, hogyha mesterségesen nincs vízpótlása, de azért szerinte minden területen található olyan kis folyam, patak, folyó vagy akár kisebb tó, ami mindig tart valamennyi vizet. „Lehet, hogy dupla annyit kell megtenni a vadnak az élőhelyétől a vízig, de én még nem találkoztam olyan vaddal, ami szomjan halt volna, vagy nem is láttam olyat” – mondta a Magyar Jelennek. Szerinte ami a nagyobb veszélyt jelenti, ezek a pangó víznek, amik ilyenkor beposhadnak, tele lesznek szúnyoglárvával, illetve mindenféle más állat is fölkeresi ezeket a kis vizeket, amik szó szerint megromlanak. „Tehát büdös mocsár lesz, és ha vad inni akar, akkor inni fog belőle. Itt már találkoztunk olyannal, hogy betegedett meg vad ettől” – hívta fel a figyelmet egy lehetséges veszélyre. Olyan esettel azonban nem találkoztak, hogy a víz miatt a vadak bemerészkednének az emberek lakta területekre. Egy szarvas nem fog élelmet találni az ember szemetében vagy környezetében, azonban az már más kérdés, amikor például érik a gyümölcs és kertek, amik erdővel határosak. „Ott rendszeresen megjelennek, ugyanúgy a szomjúságát is tudja oltani mondjuk szilvával vagy körtével, almával” – fejtette ki.
A szárazság mellett a vadkár is nagy probléma
Rengeteg kárt okoznak a vizet kereső vadak a mezőgazdaságban
A nagyobb gond szerinte az, hogy a mezőgazdászok próbálják száz százalékig kihasználni a földnek az adottságait, és mindent kisajtolnak belőle. „Rengeteg a műtrágya, permetszerek, adalékok, speciális anyagok az állattartó telepek közelében. De állattartók csinálnak olyat is, hogy tavasszal elvetik a rozst, és amikor az combig ér, akkor betermelik zöldtakarmánynak, és mondjuk rávetik a napraforgót, mert az még talán októberben learatható lesz” – fejtegeti. „Ezek a mi területünkön a legveszélyesebbek, mert amikor minden beszárad, például a kukorica és a tavasszal vetett napraforgó, akkor itt vannak ezek a pont combig vagy derékig érő, lédús, édes növények. Csillagbimbós állapotnak hívják azt, amikor a szarvas nem tud neki ellenállni, és itt talál benne rengeteg vizet, és csak azt keresi. Ezeket próbáljuk megvédeni, mert ezek később érnek, és amikor már minden beszáradt, tehát nem tud vizet fölvenni belőle, csak táplálékot, akkor ezt kikeresi, ami rengeteg kárt tud okozni a mezőgazdaságban” – mondta a hivatásos vadász.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
