2.1 C
Budapest
2021. november 30., kedd
Magyar Jelen
Hírek Kiemelt Vélemény

Ahogy korábban a kommunisták, úgy a neoliberálisok is “újraértelmeznék” augusztus 20-át

A globalisták mindennél jobban gyűlölik a nemzeteket és a hagyományokat. Ennek fényében aligha meglepő, hogy amint kellőképpen erősnek érzik magukat, máris ostrom alá veszik a nemzeti identitást. Augusztus 20-a, mint az államalapítás, és Trianon után a nemzeti összetartozás (valódi) ünnepe, már nagyon régóta szúrja a szemüket.

Miért gyűlölik a globalisták augusztus 20-át? 

Augusztus 20-án a magyar állam megszületését, és a magyarság megmaradását ünnepeljük. Vagyis, már a kezdetektől a magyarság egyik legfontosabb ünnepének számított, ám szerepe a trianoni békediktátum után még jobban felértékelődött, hiszen ez a nap lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre. 1920 után, a Horthy korszakban bővült ki az addig jobbára egyházi ünnep a tisztavatással, az ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával.1927 óta pedig az éves tűzijátékkal.

Augusztus 20 ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.

Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe foglalta a király “dicső emlékének megörökítését”.

Ezért is értelmetlen a Fidesz részéről, hogy június 4-ét, nemzeti gyásznapunkat az “összetartozás ünnepének” minősítette, hiszen már volt egy ilyenünk, még ha erre odafönt az egykori KISZ-titkárok nem is szívesen emlékeznek (talán nem is tudtak róla).

Miután Európa elesett, és a kommunisták hazánkban is átvették a hatalmat, azonnal eltörölték az államalapítás ünnepét, annak minden szakrális jellegével együtt. Helyét először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepe vette át, a “dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve.Majd 1949-ben, szándékosan erre a napra időzítve léptették hatályba a szovjet mintájú alkotmányt. Az ezt követő évben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé silányította augusztus 20-át.

Látható tehát, hogy a liberálisok ezúttal sem valami újat alkottak, csupán folytatják szellemi (és sokszor vérségi – igaz, kedves Anna?) elődeik nemzetellenes tevékenységét. Az internacionálé nem vész el, csak átalakul.

Ami a kommunistáknak a “kenyér ünnepe”, az a liberálisoknak a “békés együttélés ünnepe”. Most éppen azt akarják megmagyarázni nekünk, augusztus 20 valójában nem is a Magyar Királyság megszületését, és 1920-tól a magyar nemzet gúnyhatárokon átívelő összetartozását jelenti, hanem a “sokszínűséget” és a “békés együttélést”.

Ami mindenkié, az valójában senkié sem

Egy átlag magyar számára – szerencsére – az olyan kifejezések, mint a “békés egymás mellett élés”, a “kulturális diverzitás”, “a sokszínűség a mi erőnk” és hasonlók még meglehetősen idegenen csengenek. Nyugaton azonban ezek olyan begyakorolt mantrák, amiket mindig hangoztatni kell, főleg egy-egy terrortámadás, vagy tömeges nemierőszak után.

Ezeket próbálja importálni a Momentum is, miközben a “tolerancia” és “sokszínűség” szépen csengő jelszavai mögé bújva igyekszik felszámol nemzetünket és kultúránkat. Immáron nem csak a hétköznapokban, de az ünnepek szintjén is. Hogy meggyőződésből, vagy csak jó pénzért parancsot teljesítenek, azt mindenki döntse el maga. Az viszont biztos, hogy a kommunistákhoz képest a neoliberálisok ezt sokkal ügyesebben, sokkal kevésbé látható módon, és sokkal eredményesebben teszik. Ehhez mondjuk nem kevés nemzetközi hátszelet is kapnak.

Álságos képmutatás

Emlékezetes, hogy a Jászságban a Momentum képviselőjét alaposan helyben hagyta az egyik kedvencük, mire az áldozat válasza igazán “nyugati” volt. Jött a szokásos “ne általánosítsunk” kiírásokkal, és “a gyűlölködő (érts. igaz állításokat tartalmazó) kommenteket törlöm” féle panelekkel. Megint nem az antiszociális elemmel van a probléma, hanem azzal, aki kimondja az igazságot.

Az viszont igen beszédes, hogy az incidenst követően a  Mi Hazánk Jászapátiban tartott tüntetésére már nem mertek elmenni kedvenc nemzetellenes felforgatóink, pedig Monoron még kint voltak tüntetni. Ezúttal csupán egy elítélő közleményt adtak ki a biztonságos belpesti irodájukból. Hát na, szép is a sokszínűség, míg nem a saját bőrünkön érezzük, igaz?

Donáth Anna a Momentum “kellően sokszínű” jelöltjével (bár egy Facebook kommentelő szerint csak lovat, vagy rezet akar vásárolni – nem tudom, mi az igazság) – fotó: Facebook

A végére pedig nem maradhat más, mint az örök talány: az ilyen toleranciabajnokok vajon miért nem költöznek le Magyarország egyik “sötétebb” környékére inkognitóban egy jó öt hónapra? Miért nem tapasztalják saját bőrükön a “békés egymás mellett élést”? Miután részt vettek egy tradicionális házibulin, elmentek együtt vásárolni, és megismerték az igazi “kultúrát”, amire annyira szeretnek hivatkozni, vajon az után is ilyen csillogó szemekkel éltetnék a sokszínűséget?

Gyebnár Dávid

A szerző a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje

További híreink

Ezért száműzné a politikai korrektséget a bűnügyi nyilvántartásból a Mi Hazánk (képek)

Kemény János

Több mint háromszáz határsértő ellen intézkedtek a hétvégén

Irányi Dániel

Kaliforniában eddig legalább 200 elítélt vallotta magát “identitászavarosnak”, hogy a női börtönbe kerülhessen

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben