• a Momentum történetének legnagyobb válságát a 2018-as országgyűlési választást követően élte át, hiszen háromszázalékos eredményével nem sikerült elérnie a kitűzött célt, a parlamentbe jutást.
• a kudarc következtében a teljes pártvezetés lemondott;
• ennek ellenére pár hónappal később, a júniusi tisztújításon Fekete-Győr Andrásnak sikerült megtartania a hatalmát, igaz, az új elnökség elég vegyes lett;
• a választást követően többen is nyíltan bírálták a pártelnököt, ami azt jelezte, komoly nézeteltérések vannak a szervezeten belül. Az Origo akkor elsőként írta meg, hogy a konfliktus a baloldali együttműködés kérdésére volt visszavezethető;
• bár azóta a kérdés mintha eldőlt volna, hiszen a politikai kultúraváltást, -és generációváltást hirdető Momentum szépen belesimult a 2010 előtti baloldali politikai elit által diktált, Gyurcsány Ferenc vezette szövetségbe, a vita időről időre fellángol.

Közeledik 2022, így a Momentumnak lassan el kell dönteni, milyen szerepet akar vinni a baloldalon belül: a Demokratikus Koalíció és a Jobbik mellett-mögötti statisztaszerepet, vagy (és most tegyük félre Fekete-Győr András politikai képességeit…) Gyurcsányékat megelőzve egyfajta vezérszerepet. Fekete-Győr András mintha utóbbi mellett döntött volna, ami már most nagyon komoly politikai vitákat generál.

A Momentum – a DK ifjúsági szervezete?

A tisztújításra készülve a pártelnök szombaton egy posztban összegezte a Momentum elmúlt két évét, amelyben köszönetet mondott az elnökségi tagoknak. Írása nemcsak visszatekintés, hanem programadásszerűség is volt egyben, hiszen meghatározta azokat a strukturális,- politikai, és -statégiai célokat, amelyek szerinte eredményre vezethetnek a 2022-es választáson. „2018-2020: nemzedéki pártnál (már) több – néppártnál (még) kevesebb” – írta ki oldalára Fekete-Győr, amiből az következik, hogy

a Momentum – legalábbis a szavak szintjén – a néppárti státushoz vezető úton szeretne elindulni. 

„Az új Elnökség feladata lesz, hogy a Momentum a kormány- és korszakváltás motorja, valamint a tisztességen és a politikai békén alapuló új politikai kultúra élharcosa legyen” – adta ki a jelszót a pártelnök, amiben nagyon sok minden benne lehet, az mindnesetre biztos, hogy a politikus egyszer sem használta az „összefogás” szót írásában.

Bár sorai valóban többértelműek, annak – az előzőekben írtak miatt – nincs realitása, hogy a Momentum önálló erőként fusson neki 2022-nek. Annak viszont (szerintük) annál több, hogy Gyurcsány Ferenc helyett ők diktálják a tempót a baloldalon, ők mozgassák a szálakat.

Ebbe az irányba löki őket, hogy komoly változások történtek környezetükben az elmúlt időszakban: a „természetes” szövetségeseik kátványosan meggyengültek. A felmérések szerint az LMP régóta nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot, a Jobbik pedig éppen most veri szét saját magát. Magyarán a magukat „XXI. századi” pártoknak nevező szervezetek közül egyedül a Momentum maradt talpon, ez pedig döntési helyzet elé állította az egyedül maradt Fekete-Győréket:vagy a DK ifjúsági szervezetévé válnak, vagy a baloldali együttműködés rendszerén belül külön utakon járva jobb pozíciókat próbálnak meg kiharcolni maguknak. 

És ami az előzőeknél is fontosabb: a Momentum jó ideje nem tudta növelni a támogatottságát, maradt a maximum 9-10 százalékos sávban. Ez pedig azt mutatja, hogy a jelenlegi politikával csupán korlátozott eredményeket lehet elérni. A jelek szerint Fekete-Győr nem éri be ennyivel, és nekifut annak, aminek Vona Gábor is annak idején: a centrum felé tolja a pártját. Mint ismert, ez a Fekete-Győrnél tehetségesebb Vonának sem sikerült.

Belső ellenzéke akadt

Bár az elmúlt két évben kifelé a Momentum egységes párt képét mutatta, az Origo információi szerint ez a színfalak mögött a legkevésbé sem volt igaz, hiszen a pártelnökkel szemben egy nagyon erős blokk alakult ki az elnökségen belül. Ezt azt eredményezte, hogy a korábbi ciklusban Fekete-Győr keze alaposan meg volt kötve: a döntések meghozatala több esetben is körülményes volt, nem egy esetben ennek a körnek a kénye-kedve szerint alakultak a dolgok.

Mint ismert, Donáth Anna, uniós képviselő régi ellenfele Fekete-Győrnek, Berg Dániel és Buzinkay György szintén a kritikusok táborát gyarapítja. Ők hárman egyértelműen azt az álláspontot képviselik, hogy akármi van, nincs más út, mint a baloldali összefogás, értelemszerűen Gyurcsány Ferencékkel.

A korábbi elnökségből egyedül Hajnal Miklósra támaszkodhatott igazán Fekete-Győr, akivel – amellett, hogy politikai szövetségesek – , barátok is. Hajnal a megszerzett politikai pozíciói (elnökségi tagsága mellett hegyvidéki képviselő) alapján nem számít kiemelkedő politikusnak a párton belül, ennek ellenére állítólag óriási az informális hatalma.

Nagyon úgy néz ki, hogy a parlamenti választásokig hátralévő két évben kulcsszerep várhat rá a Momentum politikai stratégiájának alakításában.

Veszekedés a tisztújítás árnyékában

Ugyanis a vasárnapi tisztújításon rajta kívül mindenki kiesett az elnökségből: az eddigi négyfős testületből kikerült Berg Dániel, Buzinkay György és Donáth Anna is. Ez az elmúlt két év fényében nehezen érthető, hiszen éppen ők voltak a motorjai a Momentum „sikereinek”. A küldöttek azonban mégis leszavazták őket: ez pedig azt jelzi, a tagságon belül közel sem nyerte el mindenkinek a tetszését, hogy Donáthék a vég nélküli, fantáziátlan kormányszapuláson kívül nem mutattak fel semmit. (Információink szerint Donáth Anna kiszorításában személyes magánéleti botrányai is szerepet játszottak.) A küldöttgyűlés eredménye némileg váratlanul a következőképpen alakult:

• Fekete-Győr Andrást – komolyan vehető ellenjelölt hiányában – nagy többséggel újraválasztották elnöknek;
• a párt elnökségébe bekerült Hajnal Miklós, hegyvidéki képviselő, Orosz Anna, újbudai alpolgármester, Bárdi Zsuzsanna, erzsébetvárosi alpolgármester, Tóth Endre, budafoki képviselő, Mándi László debreceni képviselő és Körömi Attila, a pécsi Momentum alelnöke.

Ahogy a névsorból is látszik,

a tisztújítás Fekete-Győr András győzelmével zárult, hiszen eddigi ellenfelei kiszorultak a Momentum vezetéséből. 

Nem mellékesen a pártelnök olyan politikusoktól szabadult meg, akik a későbbiek során kellemetlen pillanatokat okozhattak volna pártjának. Mint ismert, Donáth Anna édesapja, Donáth László, volt MSZP-s képviselő ellen továbbra is nyomoznak súlyos szexuális zaklatások miatt, és az Origo információi szerint Berg Dániel múltjában is vannak sötét pillanatok. Magyarán Fekete-Győr két legyet ütött egy csapásra, így egyelőre a kedve szerint alakulnak eddig a dolgok.

Ez látszik két, bukott elnökségi tag, Berg és Buzinkay kommentárjából is, a tisztújítást követően mindketten – a politikában szokatlan módon – „letörpepározták” saját pártjukat. „Két éve, amikor öten átvettük a Momentum Mozgalom vezetését, egy újabb kétharmados Fidesz tarolás romjain heverő törpepártot kellett felélesztenünk” – írta csalódottan előbbi. Berg pedig úgy fogalamzott, hogy „óriási megtiszteltetés volt képviselni közösségünket ebben az időben, miközben törpepártból az ellenzék egyik vezető erejévé nőttünk”. Az Azonnali cikke szerint egyébként Berg végül visszavonta a jelöltségét, állítólag azért, mert nem lett volna meg a szükséges támogatás hozzá.

Donáth Anna is foglalkozott a küldöttgyűlés döntésével. „Büszke vagyok arra, hogy nálunk mindig van választási lehetőség” – osztotta meg érzéseit szűkszavű posztjában közösségi oldalán.

A baloldali „elit” őrjöng

A tisztújítás nemcsak a Momentumon belül, hanem a baloldali „elit” köreiben is komoly indulatokat eredményezett, többen azzal vádolták meg paranoid módon Fekete-Győréket, hogy ki fognak hátrálni a baloldali együttműködésből. Ezek a félelmek leginkább Körömi Attila elnökségi taggá választásából fakadnak: a politikus 2004-ben még Magyarország európai uniós csatlakozása ellen szavazott a parlamentben, később pedig az akkor még radikális jobboldali Jobbikba lépett be.

„Mi van??? A Momentum tisztújító közgyűlésén elnökségi taggá választották Körömi Attila, volt fideszes országgyűlési képviselőt, aki 2004-ben kilépett a Fideszből és belépett a Jobbikba. Aki még emlékszik az tudja, hogy 2004 a Jobbik echte náci korszaka volt” – reagált dühösen a Momentum tisztújítására Vásárhelyi Mária, Soros-közeli szociológus közösségi oldalán.

Bejegyzése alatt felvonult a baloldali „elit” színe java, Békési László, korábbi MSZP-s pénzügyminiszter például azt írta, hogy „mi kell még ahhoz, hogy gondolkodó emberek ne tápláljanak illúziókat a Momentum politikai szerepéről?!” Bozóki András, a Soros-egyetem tanára, Gyurcsány egykori minisztere pedig Berg Dánielt „kérte számon” a történtekért.

Az első reakciók azt mutatják, hogy a Momentumnak nem lesz könnyű a folytatás. Sőt, mintha egyre nagyobb káosz kezdene kibontakozni a pártban és a párt körül.

Persze, a Gyurcsány-körüli emberek dühöngése főleg figyelmeztetés. Egy parányit sem történhetnek másként a dolgok egyetlen baloldali pártban sem, mint amit Gyurcsány Ferenc óhajt. Egyetlen pillanatig sem.

Kérdés, hogy ezek után hogy alakul a Momentum sorsa. Mi lesz majd a következő pillanatokban?