Február óta a Fidesz bő négyszázezer szimpatizánst veszített, a teljes felnőtt népesség körében 35-ről 30 százalékra esett a támogatottsága. A Fidesz jelenleg a szavazatok 46 százalékra számíthat, ami – ha októberben lennének az EP-választások – 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksolás 52,5 százalékos eredményéhez képest, és bő 8 százalékpontos elmaradás a 2022-es parlamenti választáshoz viszonyítva – adta hírül a hvg.hu nyomán a Telex.
Ma már a megkérdezettek 52 százaléka akar kormányváltást, ám ellenzéki pártokhoz alig 36 százalékuk kötődik. Ellenben a Fidesz 30 százalékos támogatottsága 38 százalékos kormányhűséggel párosul.
A felmérés szerint
a globalista-liberális pártok gyengültek február óta, erősödött viszont az egyetlen nemzeti alternatíva, a Mi Hazánk Mozgalom.
A párt a biztos pártválasztók körében már stabil 10 százalékon áll – itt azonban fontos kiemelni, hogy a nemzeti radikális, illetve nacionalista pártokat a közvéleménykutatók rendre alulmérik.
Érdekessége még a felmérésnek, hogy a Jobbik két bukott elnökének (Vona Gábor és Jakab Péter) új pártja is mérhető támogatottsággal jelent meg a listán. A két parlamenti választás közti periódusokra jellemző módon a magyar társadalom megint három, csaknem egyenlő nagyságú részre tagolódik: egyharmad a Fideszre, egyharmad a Fideszen kívüli 11 párt valamelyikére szavazna, a maradék egyharmad pedig nem tud vagy nem akar ebből a kínálatból választani. Vagy egyszerűen csak nem szeretné megmondani, kit támogat.
Egyre erősödő pesszimizmus
Alig fél év alatt igen mélyre süllyedt a magyarok hangulata. A megkérdezettek mintegy 65 százaléka érzi úgy, hogy igen rossz irányba mennek a dolgok. Velük szemben áll 28 százalék, akik úgy vélik, minden jó irányba halad.
Ezek a Medián legfrissebb, szerdán publikált közvélemény-kutatásának megállapításai.
Módszertan: az adatfelvétel szeptember végén történt, a telefonon feltett kérdésekre adott válaszokat a Medián szakemberei súlyozással korrigálták, így az elvileg tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. A közvélemény-kutatás hibahatára így is ±3,5 százalék, amit különösen a kis pártok rangsorolásánál érdemes figyelembe venni.
A teljes lakosság körében a pártok támogatottsága a közvetkezőképp néz ki:
- Fidesz–KDNP: 30 százalék
- Demokratikus Koalíció: 7 százalék
- Mi Hazánk: 7 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék
- Momentum: 4 százalék
- Jobbik: 4 százalék
- A Nép Pártján (Jakab Péter augusztusban párttá alakult formációja): 3 százalék
- Mindenki Magyarországa Mozgalom (Márki-Zay Péter néhány hetes pártja): 2 százalék
- Vona Gábor szintén nemrég párttá szerveződött Második Reformkora, az MSZP és az LMP egyaránt 1-1 százalékos támogatottságot élvez
- a Párbeszédnek az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt (vagyis lassan tényleg több képviselőjük van, mint szimpatizánsuk – a szerk.)
A “bizonytalanok” 19 százaléka nyilatkozott úgy, a következő választást követően is Orbán-kormányt látna szívesen az ország élén, míg döntő többségük, 59 százalékuk kormányváltást szeretne.
A választani tudó szavazókra szűkített pártpreferenciák:
- Fidesz–KDNP: 45 százalék
- Demokratikus Koalíció: 10 százalék
- Mi Hazánk: 10 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék
- Momentum: 6 százalék
- Jobbik: 6 százalék
- A Nép Pártján: 5 százalék
- Mindenki Magyarországa Mozgalom: 2 százalék
- A Második Reformkor, az MSZP és az LMP támogatottsága a választani tudó lakosság körében 2-2 százalék,
- A Párbeszédnek is van (állítólag) 1 százaléknyi támogatója.
Megint a részvételi mantra
A cikk írója szerint a Fidesz komoly kockázatot vállalt azzal, hogy egy napra tette az önkormányzati- és az EP-választásokat, mivel az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselők (pártlistákon keresztüli) kiválasztása hagyományosan sokkal kevésbé mozgatja meg a választókat, mint az önkormányzati vezetőkről szóló szavazás.
Az az állítólagos mantra, hogy az alacsony részvétel a Fidesznek kedvez, de erre a tavalyi országgyűlési választások már rácáfoltak, mikor óriási részvétel mellett kapott kétharmadot a Fidesz-KDNP, gyakorlatilag tönkreverve a balliberális-globalista oldalt. Ennek pedig nem az volt az oka, hogy a Fidesz olyan kiugróan kormányozna, hanem a Gyurcsány nevével fémjelzett, és (névleg) Márki-Zay vezette egyesült ellenzék olyannyira ellenszenves volt a választók jelentős többségének, hogy inkább leszavaztak a regnáló hatalomra, csak nehogy ezek kerüljenek kormányra. Amennyiben tehát a Mi Hazánknak sikerül a választásokig bebizonyítania a választóknak, hogy ők az egyetlen valódi alternatíva, születhetnek meglepetések is helyi szinten. A DK-vezette globalista oldal erre a nagyvárosokon kívül aligha képes bárhol, hiszen ők már elérték az üvegplafont.
Érdekesség még, hogy a Medián mérésében csak két olyan demográfiai csoport van, amelyben a többség kitartana a jelenlegi kormány mellett:
a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak.
A Medián mérései alapján tovább folyik a magyar társadalom településtípusok szerinti polarizációja: miközben a kisebb települések lakóinak 43 százaléka támogatja a Fideszt, a városokban már csak a polgárok 41 százaléka. A megyei jogú városokban a kormánypárt támogatottsága csak 39 százalék, Budapesten pedig mindössze 23 százalék.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
