Tisztességtelen munkaerő-kölcsönzői gyakorlat ellen szólalt fel a Mi Hazánk (+VIDEÓ)

Magyarországon egyre több panasz érkezik a munkaerő-kölcsönző cégek eljárásaira. Sok munkavállaló számol be arról, hogy miután egy ígéretesnek tűnő álláslehetőségre jelentkeznek, a helyszínen derül ki, hogy valójában nincs munka – vagy ha van is, nem olyan feltételekkel, mint amit előzetesen közöltek. A legnagyobb probléma azonban sok esetben az, hogy az állásidőre járó bért vagy nem fizetik ki, vagy csak jelképes összegeket adnak, holott jogilag ez egyértelműen munkáltatói kötelezettség lenne.

A tapasztalatok szerint a munkaerő-kölcsönzés területén gyakoriak a szabálytalanságok. Már az is beszédes adat, hogy egyetlen év alatt több ezer dolgozó esetében tártak fel jogsértést – ezek közül kiemelkedik: a munkaidő-nyilvántartás elmulasztása, a munkaszerződés hiánya, valamint a nem megfelelő bérfizetés. Az állásidő kérdése különösen kényes: ha a munkavállaló megjelenik a munkavégzés helyén, de a munkáltató hibájából nincs számára feladat, az adott napra akkor is jár neki a munkabér. Sok cég azonban ezt vagy nem ismeri el, vagy szándékosan próbálja kijátszani.

Az internetes fórumokon is egyre több hasonló történetet osztanak meg az érintettek. Vannak, akik több napos készenléti állapot után sem kapnak érdemi tájékoztatást, mások néhány óra után hazaküldve csak pár ezer forintot kapnak kézhez. Egy tipikus eset szerint egy dolgozó 71 ledolgozott óra után mindössze 47 ezer forintot kapott, míg más azt jelezte: be sem hívták dolgozni, mégis csak részleges kifizetést kapott az állásidőre. Ezek az esetek nemcsak méltánytalanok, de jogsértőek is.

Ezekre a visszásságokra hívta fel a figyelmet nemrég a Mi Hazánk Mozgalom is, konkrétan egy fóti eset kapcsán. Lantos János, a párt munkaügyi kabinetvezetője egy videóban számolt be arról, hogy több becsapott munkavállaló fordult hozzá, akik egy munkaerő-kölcsönző cégen keresztül kerültek volna a fóti postára dolgozni. A helyszínen azonban azzal szembesültek, hogy valójában nincs munka, és hazaküldték őket. Az állásidőre – ami normál esetben a munkaszerződés szerint teljes bért jelentene – mindössze nettó 1-2 ezer forintot kaptak. Ez az összeg nyilvánvalóan szabálytalan és megalázóan alacsony.

A Mi Hazánk ezért felhívást tett közzé: szeretnék összegyűjteni azokat az érintetteket, akiket hasonló módon ért kár ebben a konkrét ügyben. A cél az, hogy közösen tudjanak lépéseket tenni a kártérítés irányába, és ha szükséges, jogi útra is tereljék az ügyet. Lantos szerint egyértelmű, hogy ezek a gyakorlatok nemcsak egyéni problémákat jelentenek, hanem rendszerszintű gondokat jeleznek a munkaerő-kölcsönzés területén.

Miközben sokan azonnali munkakezdésben reménykednek, valójában egy bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ahol a jogorvoslat lehetősége nehezen elérhető, különösen, ha nincsenek megfelelően dokumentálva a történtek. A párt célja az, hogy az ilyen ügyeket a nyilvánosság elé tárja, és elérje, hogy a dolgozók ne maradjanak védelem és jogérvényesítési lehetőség nélkül.