Alig zajlott le a választás izgalmakkal teli napja, és hirdették ki a Tisza Párt kétharmados győzelmét, Magyar Péter máris lemondásra szólított fel nyolc közjogi méltóságot, köztük Magyarország köztársasági elnökét is. Interjúnkban dr. Grundtner Andrással, a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetőjével elemezzük, milyen jogi lehetőségeik vannak az érintetteknek a pozícióban maradásra, és mit tehet meg a kapott felhatalmazással Magyar Péter ebben a kérdésben.
– Ki az a nyolc közjogi méltóság, akiket távozásra – mandátumuk visszaadására – szólított fel Magyar Péter?
– A köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a Médiatanács elnökét és az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
– Megindokolta, hogy miért akarja ezeknek a fontos pozícióban lévő embereknek a távozását?
– Semmiféle indok nem hangzott el a részéről, de sokan úgy képzelik – gondolom, köztük a Tisza Párt elnöke is –, hogy április 12-én itt valamiféle rendszerváltás történt. Ebben nagyon tévednek, mert egyszerűen annyi történt, hogy a választópolgárok 52 százaléka szavazott a Tiszára, és ebből – a sajátos, aránytalan magyar választási rendszer miatt – lett egy bő kétharmados parlamenti mandátumtöbbsége. Ezzel a többséggel nyilván ők alakíthatnak kormányt, de ez semmiféle rendszerváltásnak nem tekinthető.
Ebből következően semmiféle joga nincs Magyar Péternek – így nem is tudja rákényszeríteni őket –, hogy kieszközölje ezeknek a közjogi méltóságoknak a lemondását és távozását.
Talán egyedül a Médiatanács elnökét, illetve az egész Médiatanácsot tudja elmozdítani, de a többieket biztosan nem.
– Mi akadályozza meg ezen közjogi méltóságok hatalmi szóval történő elmozdítását?
– Magyarországon a hatályos alkotmány, az Alaptörvény védi az összes ilyen pozíciót, és nem öncélúan: ez a jogállamiság alapja. Tehát ezek a fékek és ellensúlyok montesquieu-i rendszerének védelme alatt állnak.
Hozzátenném – ami nagyon fontos, és amiről még senki nem beszélt –, hogy Magyarországon hiába van valakinek kétharmada, ez nem jelenti azt, hogy a teljes alkotmányosságot megszüntetheti, és főleg nem jelenti azt, hogy az alkotmánynak az emberi jogokra, a jogállamiságra és a demokrácia minimumaira vonatkozó szabályait megváltoztathatja.
Az ilyen horderejű változtatások nem mennének át az Alkotmánybíróság szűrőjén, mert a testület ezeket megsemmisítené. Vagyis nem lehetne megkerülni sem az Alkotmánybíróságot, sem az alkotmányos garanciákat.
– Mennyire tud egyébként ellenállni egy köztársági elnök a számára nemkívánatos törvényalkotásnak?
– Ebben két irány létezik.
Az egyiket politikai vétónak hívják: ilyenkor az elnök nem írja alá a törvényt, hanem visszaküldi megfontolásra az Országgyűlésnek. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy a törvényhozó testület változatlan formában ismét elfogadja azt.
A másik lehetőség, amikor előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól még a törvény aláírása előtt. Ekkor a döntés már az Alkotmánybíróság kezében van, vagyis nem a köztársasági elnök, hanem a testület határozata a döntő. Tehát hiába van egy pártnak kétharmada, a legerősebb tényező az Alkotmánybíróság: ha ők alkotmányellenesnek ítélnek egy törvényt, az nem léphet hatályba.
– A Tisza Párt elnöke még végső dátumot is szabott a közjogi méltóságok lemondására: ez május 31. Mi történik, ha addig mégsem mondanak le?
– Elsőként meg kell jegyezni egy nagyon fontos dolgot: ezeket a közjogi méltóságokat határozott időre – hat, kilenc vagy tizenkét évre – választották meg, így őket nem lehet visszamenőleges hatályú jogalkotással elmozdítani pozíciójukból.
Véleményem szerint egyikőjük sem fog lemondani, de azt most még nem lehet tudni, hogy Magyar Péter ekkor mit lép majd.
Az nagyon érdekes, hogy pont ő beszélt végig a kampányban a jogállamiság helyreállításáról, a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítéséről, valamint a joguralom védelméről, most pedig pont ő az, aki azonnal felrúgná ezt az egész rendet, mint valami vörös forradalmár.
Valószínűleg ezt egyfajta üzenetnek szánta a szélsőbaloldalról érkezett választói felé; meg akarja mutatni, mennyire kemény legény, de az alkotmányt – amivel jogot végzett emberként tisztában kellene lennie – ő sem tudja figyelmen kívül hagyni. Mindenesetre elgondolkodtató ez a hozzáállás, és előrevetítheti, mi várható tőle a jövőben, ha már a kezdés is ilyen.
Sokan emlegettek orbáni diktatúrát, de ez – legalábbis a szándékaiból és a nyilatkozataiból ezt lehet leszűrni – szerintem egy sokkal keményebb diktatúra irányába mutató gondolkodásmód; jóval több annál, mint amit a Fidesz valaha is megengedett magának. S ha az Európai Uniónak voltak jogállamisági aggályai a Fidesz-kormányzat alatt, úgy érzem, azok eltörpülnek amellett, amire most a Tisza-kormányzat, pontosabban annak miniszterelnök-jelöltje készül.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
dr. Grundtner András | Fotó: Magyar Jelen
