Az ügyészség figyelmeztette Vitézyt, hogy büntetlenül nem élhet újabb kifogással a hatéves elhúzódás miatt

A Magyar Jelen korábban már több alkalommal foglalkozott Vitézy Tamás ügyével. Az egykor milliárdos üzletember egy időben Horvátország leggazdagabb befektetői közé tartozott, állítása szerint azonban az általa „Jellinek-maffiának” nevezett kör közreműködésével teljesen elveszítette a vagyonát. Tavaly ősszel beszámoltunk az október végi tárgyalásáról, idén nyár elején pedig interjút is készítettünk vele. Utóbbi beszélgetés során egyebek mellett a mintegy 400 oldalas Override-megállapodásról osztott meg részleteket, amelynek aláírását elmondása szerint zsarolási helyzetben vállalta. Később ismét nyilatkozott lapunknak, és olyan dokumentumokat, illetve bizonyítékokat juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyek szerinte alátámaszthatják az ügyészi visszaélésekkel kapcsolatos állításait. Ez alkalommal pedig az ügyészségi válaszokat és Vitézy Tamás nyílt levelét tárgyaljuk, amelyet annak ellenére írt meg, hogy az ismételt panasztétel miatt akár rendbírsággal is sújthatják.

Emlékeztetőül: így forgathatták ki a vagyonából az egykori milliárdost

Vitézy Tamás horvátországi érdekeltsége, az Adriatiq Islands Group 2013-ban arra törekedett meglévő hitelállományának szándékolt átfinanszírozásával, hogy valamennyi kötelezettsége egyetlen magyarországi bankhoz kerüljön. A társaság erre a célra az akkori Széchenyi Bankot szemelte ki, miután tudomást szerzett arról, hogy az állam tőkeemelést tervez végrehajtani a pénzintézetnél. A tőkeemelés azonban végül nem a várt nagyságrendben valósult meg, ezért az Adriatiq 2013 májusában mindössze a napi működéshez szükséges mintegy 500 millió forintos forgóeszközhitelt vette fel, amelyhez hat hónapos törlesztési moratórium társult.

Vitézy a tavaly őszi tárgyaláson arról beszélt, hogy a féléves haladék ellenére a társaság már ugyanazon év augusztusában visszafizette a hitel jelentős részét. 2014 decemberében azonban a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Széchenyi Bank működési engedélyét. A pénzintézet felszámolása során ezért az Adriatiqot is felszólították a fennmaradó hitel rendezésére. A vállalat ezt követően a felszámoló által meghatározott összeget megfizette.

Az egykor milliárdos üzletembernél 2020 novemberében, az ügylethez kapcsolódó nyomozás keretében házkutatást tartottak, majd rabosították. A gyanú szerint Vitézy az Adriatiq Islands Group „vezetőjeként” több mint 500 millió forintos kárt okozott a Széchenyi Banknak, mivel a vádhatóság szerint „a hitel biztosítékai és a visszafizetési szándékuk kapcsán tévedésbe ejtették” a pénzintézetet.

Vitézy ugyanakkor a cégcsoportnál nem vezetői, hanem tulajdonosi szerepet töltött be. Az ügyvezetői feladatokat Kerekes László látta el, és a hitel felvételét is ő intézte. Az üzletember szerint további problémát jelentett, hogy a kár összegének meghatározásakor a folyósítási költséget is figyelembe vették. Meglátása szerint erre azért kerülhetett sor, hogy a feltételezett károkozás összege különösen jelentősnek minősülhessen, ami már alapot teremthetett a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedésekhez és mozgásszabadságának korlátozásához.

Ezek következtében Vitézy éveken keresztül nem hagyhatta el Magyarországot. Állítása szerint ez a helyzet teremthette meg annak lehetőségét, hogy horvátországi vagyonát Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetőjének érdekeltsége megszerezze. Az ügylet és a vagyonvesztés további részleteit novemberi cikkünkben ismertettük.

Az egykor milliárdos üzletember azóta számtalan megkeresést írt az ügyészséghez, amelyben egyebek közt kifogásolta a vélt ügyészi visszaéléseket, továbbá panaszt tett az általa tett feljelentések következtében elindult eljárás elhúzódása miatt is.

Az ügyészség elutasította Vitézy eljárás elhúzódása miatt tett panaszát

Korábban beszámoltunk arról, hogy Vitézy Tamás ügyészi visszaélésekkel kapcsolatban tett feljelentéseivel kapcsolatban választ kapott a Legfőbb Ügyészségtől, miszerint a felettes ügyészi intézkedés nem indokolt. Az üzenetben az is olvasható, hogy az úgynevezett Jellinek-ügyben eljárás folyik. A felderítési szakaszban lévő nyomozás a Fővárosi Főügyészség hatáskörébe tartozik, így az osztályvezető ügyész továbbította az eljárás elhúzódását is sérelmező beadványát. Vitézy Tamás az első megkeresését erre vonatkozóan 2025. november 11-én tette, majd válasz hiányában később 2026. április 22-én és 2026. május 18-án ismét megkísérelte azt. Ez alkalommal a vagyonából kiforgatott üzletember arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy 2026. július 20-án az ügy elhúzódására vonatkozó kifogásával kapcsolatban megkapta a határozatot a Fővárosi Ügyészség illetékes osztályától, vagyis a Gazdasági Bűnügyek Osztályától.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás Vitézy Tamás feljelentései alapján. A határozat szövege szerint az eljárás jelenleg felderítési szakaszban van, idestova hat éve húzódik. Az egykor milliárdos üzletember – mint sértett – korábbi leveleiben azt nehezményezte, hogy ez idő alatt érdemi eredmény nem született. Az ügyészség azonban ezt a kifogást törvényben kizártnak ítélte, így elutasította.

A magyarázat részletezi, hogy az eljárás elhúzódása miatti kifogásnak akkor van helye, ha eredménytelenül telt el az eljárás lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy a határozat meghozatalára a törvényileg vagy valamely hatósági szerv (bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság) által megállapított határidő. a törvény vonatkozó határidőt állapított meg. A válaszból az is kiderül, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, amelynek határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év. Jelenleg azonban felderítési szakaszban van az ügy, így a nyomozásra, valamint a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékű bizonyíték összegyűjtésére nincs határidő, tehát a nyomozó hatóságot határidő-mulasztás nem terheli.

Az ügyészség a határozatban arra is figyelmeztette Vitézyt, hogy amennyiben ismételten indítványt nyújt be emiatt, annak elbírálása mellőzhető, és amennyiben az eljárás elhúzására alkalmas, úgy rendbírsággal is sújtható.

A kilátásba helyezett bírság ellenére újabb nyilatkozatot nyújt be

A vagyonából teljesen kiforgatott Vitézy 2026. augusztus 5-én Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatta követőit, hogy újból kénytelen dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek nyílt levelet írni – ennek tartalmát a posztban is közölte. Ebben reagált a korábbi cikkünkben kapott válaszra, és a július 20-i határozatra is.

Írásának elején jelezte: tisztában van azzal, hogy Nagy benyújtotta lemondását, de augusztus 25-ig még teljes jogkörrel és felelősséggel betölti azt. Vitézy a három előző beadványára a Legfőbb Ügyészségtől érkezett választ örömmel vette ugyan, de fenntartásai vannak. Bár üdvözölte, hogy az általa „Jellinek-maffiának” nevezett szerveződés elleni feljelentése miatt indult nyomozás felderítési szakaszban van, nehezményezte, hogy hat év alatt még csak idáig jutott az ügy:

„Önök nagyon alapos munkát végeznek, mert hat évre van szükségük ahhoz, hogy Jellinek és szintén bűnöző társai által elkövetett fondorlatosnak tűnő lopás, csalás, okirathamisítás stb. alapját képező Override-megállapodást átvizsgálják!”

Ezt követően emlékeztetett arra, hogy az Override egy 400 oldalas angol nyelvű megállapodás, amelyet csak Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője, Kerekes László, az Adriatiq ügyvezetője és maga Vitézy Tamás írt alá. A dokumentumhoz nem tartozik azonban hiteles fordítás, és a közjegyző által sincs ellenjegyezve – ennek részleteiről az egykori milliárdossal készített interjúnkban írtunk bővebben. Az üzletember nehezményezte, hogy a hat éve benyújtott feljelentéséhez csatolta az ominózus Override-ot, így elmondása alapján „a felderítést végzőnek csak 10 percébe került volna – szövegértés nélkül is –, hogy megállapítsa, hogy egy nagy vagyont képező portfolió tulajdonátruházására alkalmas alapokmányként nem használható fel”.

Nyílt levelében úgy fogalmazott, hogy „egy eddig gazdasági ügyekben kétszeresen elítélt, eredetileg papucskereskedő Jellinek orránál fogva vezeti az ügyészségeket és a bíróságokat, vagy esetleg érdekeltté is tette őket”. A felderítési szakaszban eltelt hat évet párhuzamba hozta azzal, hogy ennyi idő elég volt a mesterséges intelligencia világméretű elterjedéséhez, így a gyanúsításhoz is elégnek kellett volna lennie.

A megkeresésben rákérdezett arra is, hogy a legfőbb ügyész mivel indokolja, hogy nem rendelhető el az általa megnevezett ügyészek ellen felettes ügyészi intézkedés, amikor visszaéléseket, szabálytalanságokat követhettek el – ezekről szintén írtunk előző cikkünkben, illetve a Vitézy október végi tárgyalását feldolgozó írásunkban is. Az üzletember azt is megírta a dr. Nagy Gábor Bálintnak címzett üzenetében, hogy dr. Polt Péter volt legfőbb ügyész intézkedés nélkül hagyta azokat a tértivevényes leveleket, amelyekben Vitézy leírta az általa vélt ügyészi visszaéléseket. Akkoriban vagyonbiztosítást is kért, ám az egykori milliárdos úgy érzi, hogy beavatkozás helyett Polt mindent hátráltatott.

„Ez, mondhatom, nevetséges és a jogállamiságot és az ügyészség általános tekintélyét rongálja!”

– fejtette ki Vitézy.

Korára és egészségi állapotára tekintettel azonnali és teljes kártérítést követelt a vagyonának eltulajdonítása miatt, amiről úgy véli, hogy ügyészi közreműködéssel történt.

„A magyar állam független hatalmi ágát, az ügyészséget fogom teljes kártérítésre kötelezni országon, azaz »családon« belül, de ha ez nem megy az önök döntésképtelensége miatt, akkor nemzetközi fórumok ítéletét fogom kérni!”

– fogalmazott.

A Fővárosi Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztályáról érkezett, fentebb tárgyalt határozatot „zagyva magyarázkodásnak” tartja:

„Ha ez a hat évet kifogásoló észrevételem törvényben kizárt, akkor a törvény a rossz! Az ötödik kétharmados parlamenttől kérhették volna, hogy ezt a felháborító törvényi kibúvót változtassák meg!”

– fejezte ki felháborodását.

Ezt követően reagált arra is, hogy az ügyész megemlítette, hogy ismételt reklamálása esetén rendbírsággal sújtható. Zárásképp ismételten és nyomatékosan kérte az ügyészséget, hogy a Széchenyi-ügyben ellene emelt vádat vonja vissza, valamint – a rendbírsággal is számolva – azt is kérte, hogy a Jellinek-ügyben tett bűnvádi feljelentéseivel kapcsolatban soron kívül intézkedjenek.

Kapcsolódó: