Nemrégiben a Magyar Egység szervezésében érdekes nyilvános beszélgetés zajlott le Borvendég Zsuzsanna és Orbán Balázs között. A rendezvény apropóján a Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjét a Fideszhez való viszonyról és az uniós frakciók közös parlamenti munkájáról kérdeztük.
– A beszélgetésnek már az elején elhangzott egy mostanában sokat hallott fogalom, a „mozaikjobboldal”. Mi a Mi Hazánk álláspontja ezzel kapcsolatban?
– Mióta Békés Márton előállt ezzel a meghatározással, a jobboldal egységesen használja a fogalmat, bár Orbán Viktor Kötcsén keményen kritizálta a hasonlatot. Békés kifejtette, hogy a mozaikdarabok feladata az, hogy fegyelmezetten beálljanak a számukra kijelölt helyre, és így megjelenítsék a szándékolt mozaikképet. Én a magam részéről nem szeretem ezt a hasonlatot, de nem osztom Orbán Viktor véleményét sem.
– Másfél órán keresztül fejtegették a nézeteiket. Mi értelmét látta a Borvendég Zsuzsanna–Orbán Balázs-beszélgetésnek?
– A párbeszédnek minden körülmények között helye van a politikában. Azok között is, akik ellentétes világnézeti oldalon állnak, azon közéleti szereplők között pedig különösen, akik hasonló értékrendet képviselnek.
A magyar belpolitika megosztottsága nem különleges az európai színtéren, viszont van egy nagyon fontos jellegzetessége: éppen akkor bukott meg nálunk hosszas kormányzati hatalom után a jobboldali Fidesz, amikor a kontinens polgárai tömegesen fordulnak a rendszerkritikus, vagyis a patrióta-szuverenista oldal felé. A Fidesz tizenhat évnyi kormányzása után rengeteg hibát tudunk a számlájukra írni, de az értékrendjükkel és a világ helyzetéről felrajzolt víziójukkal javarészt egyetértünk, és most ez a lényeg.
Rendkívül naiv egyébként az az elképzelés, hogy az Orbán-kormányt a korrupció buktatta meg. Bármennyire is elítélendő a kiváltságos kevesek erkölcstelen gazdagodása, a Fidesznek nem ezért kellett mennie. Ha így lett volna, miképpen válhatott volna a NER korrupt kegyeltjéből a „rendszerváltó” erők messiása? A Tiszának nevezett jelenséget a globális mélyállam hálózatai építették fel, látták el pénzzel és a hatalomátvételhez szükséges forgatókönyvekkel; ezeknek az erőknek pedig lényegük a korrupció, vagyis nem ez zavarta volna őket.
Orbánéknak azért kellett menniük, mert a Fidesz volt az egyetlen kormányzati erő az unióban, amelyik nyíltan mert beszélni a háború kérdéséről, és sikeresen hirdette a béke alternatíváját.
– Ez olyan nagy bűn volt a globalisták szemében?
– Igen, mert a progresszív erők támogatottsága drasztikusan hanyatlik Európa-szerte. Így számukra az egyetlen menekülőút a háború eszkalálása, ennek Magyarország eddig próbált gátat vetni, de a jelenlegi hatalomváltás után senki sem áll már az útjukban.
Ráadásul olyan profi munkát végeztek, hogy mindent hiteltelenítettek a magyar közéletben, amit korábban a Fidesz képviselt, így a háborús tematikát is. Április óta nem téma Magyarországon a háború kérdése, miközben soha nem volt a világ olyan közel a harmadik világháború kitöréséhez, mint napjainkban. Ma már a nyugati médiában is napirenden van ez a kérdés, de idehaza kinevetik, és fideszes propagandistának bélyegzik azt, aki beszélni kezd erről.
Jelenleg tehát sorskérdés a globalista fősodor megállítása és hazai ügynökeiknek a leleplezése, ezért ebben a szuverenista erőknek együtt kell működniük.
– Mi lehetett még az a tényező, ami a Fidesz bukását okozta?
– Számomra a Fidesz főbűne az volt, hogy nem foglalkozott a kultúrával, nem volt kultúrpolitikája. Hatalomtechnikai eszközként tekintett erre a területre, és az egykori aczéli logika felől közelített hozzá. Csak éppen azzal a hátránnyal, hogy annyit sem értett hozzá, mint az autodidakta Aczél György.
A kulturális térfoglalás alapja a hosszú távú hatalom megteremtésének. Az oktatás és a kultúra a „kulcs” a következő nemzedékekhez. Ezt a progresszív oldal réges-régen felismerte, és ennek megfelelően tartja megszállva ezt a területet szerte a világon.
A Fidesznek volt ugyan tizenhat éve, hogy hozzányúljon a területhez, de kísérletet sem tett rá, sőt a konzervatív értelmiségtől elvárta az autonómia teljes feladását és – jó katonaként – a felülről érkező parancsok végrehajtását. Egy értelmiségi nem így működik, ezzel pont a kreativitást, a sokszínű és hálózatszerű építkezést lehetetlenítették el, magukra hagyva azokat, akik világnézeti elkötelezettségből segítették volna az építkezést, de soha nem voltak hajlandók arra, hogy szekértáborokhoz sorolódjanak. A jobboldali értelmiség tehát nem az áprilisi választások következtében tört szilánkjaira, már előtte is rossz állapotban volt, és ez volt a Fidesz-vereség egyik oka. Mert pontosan attól riadtak el sokan, hogy egy nagy mozaikkép akarat nélküli darabjaként tekintett rájuk a hatalom.
– Hogyan viszonyuljon a Mi Hazánk a Fidesz közeledéséhez?
– Mint említettem, olyan nemzetközi erők kerültek a Tisza fedése alatt hatalomba Magyarországon, amelyek ellen csak közösen lehet küzdeni. A Mi Hazánkra különösen nagy felelősség hárul, ugyanis az egyetlen erő – ráadásul parlamenti pártként – a szuverenista oldalon, amelyet nem terhelnek a múlt bűnei. Emiatt sokkal nehezebb lejáratni és elhitelteleníteni a képviselőit, mint a Fidesz politikusait.
Nekünk fel kell vállalnunk azon missziók továbbvitelét, amelyeket a Fidesz helyesen képviselt a korábbi években, és amelyekben egyébként a Mi Hazánk is támogatta. Gondolok itt – egyebek mellett – a genderlobbi leleplezésére, az ukrán–orosz konfliktus reális értékelésére, a brüsszelita birodalomépítés elleni fellépésre, a globalizáció elleni harcra.
Természetes, hogy ezen ügyek mentén támogatásra fogunk lelni a fideszes szavazótáborban is, ami egyáltalán nem káros a Mi Hazánk számára, sőt!
Szükség van egy elkötelezett, nemzetben gondolkodó és a progresszív ideológiákkal szembehelyezkedő erős politikai pártra. Jó lenne, ha ezt a szerepet a Mi Hazánk töltené be, és nem adna lehetőséget egy újabb, ismeretlenségből érkező képződmény gyors felemelkedésére.
– Hogyan tudják elkerülni a „zöld Fidesz” jelzőt, vagyis az összemosást a volt kormánypárttal?
– A Tisza-vezér mindent meg fog tenni, hogy összemossa a Mi Hazánkat a Fidesszel, ugyanis nincs más lehetősége. A kormányzati munka értékelhetetlen, eddig semmi mást nem tettek, csak a Brüsszelből kapott ultimátumot igyekeztek teljesíteni. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy szinte minden szakpolitikai területen híján vannak a kompetenciának. Ezért a figyelemelterelést fogják választani, aminek egy fontos része lesz a Mi Hazánk besározása, főleg akkor, ha látványosan elkezd emelkedni a párt népszerűsége. De véleményem szerint ezzel nekünk nem kell foglalkoznunk.
A kormányzás hiánya hamarosan érezhető lesz, a napi cirkusz ugyanis csak addig hatásos, amíg kenyér is társul mellé. Márpedig a gazdasági mélyrepülés elkerülhetetlen lesz, és bár a felhergelt indulatokat egyelőre tudja irányítani a szektavezér, azok hamarosan vissza fognak hullani rá.
Onnantól kezdve, mikortól lehull a hályog sokak szeméről, nehezen lesz elterelhető a figyelem arról a nyilvánvaló tényről, hogy egy volt korrupt, NER-es ingyenélő vádolja a hatalom közelébe soha nem került politikusokat olyasmivel, amit valamikor saját maga követett el.
– Ha kitekintünk Európába, az EU-ban milyen viszonyt ápol egymással a Patrióták és a Szuverén Nemzetek Európája frakció?
– Az Európai Parlamentben uralkodó viszonyok április óta itthonról is jobban érthetőek. Az európai uralmi elit hegemóniája ellen csak a jobboldali erőkkel összefogva lehet felvenni a harcot, így ott folyamatos az együttműködés. A választások előtt nehéz volt itthon kommunikálni azt, hogy odakint más a leányzó fekvése, ugyanis közös ellenség ellen küzdünk ellenzéki pozícióból. Ez nem azt jelentette akkor sem, hogy Fidesz–Mi Hazánk-szövetség alakult volna ki, hanem a frakciók támogatták egymás javaslatait a hazafias, konzervatív értékek mentén, felszólalásainkkal pedig a normalitást képviseltük a liberális túlsúllyal szemben a parlamentben. Mára itthon is ez a helyzet: a nemzeti oldalnak közösen kell védenie a normalitást és a hagyományos értékeket, de ez nem jelent ennél szorosabb közösségvállalást.
– Milyen hasonlóságok és milyen lényegi különbségek vannak a politikai állásfoglalásaikban?
– Az Európai Parlament működését nem lehet megfeleltetni a nemzeti képviselőházakénak. Itt a frakciófegyelem – különösen egy szuverenista és patrióta képviselőcsoportnál – nem értelmezhető, tehát a politikai állásfoglalást nem frakciókként, hanem nemzeti delegációkként érdemes figyelni.
Ezzel együtt természetesen
vannak olyan világnézeti alapkérdések, amelyekben többnyire egységesek a jobboldali képviselőcsoportok az EU-ban. Ilyenek többek között a migráció, a gender, a zöld átállás, a centralizáció; de elsődlegesen mindenki a saját hazáját képviseli, tehát a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, és a különbségek is ebből adódnak.
Ha azt nézzük, hogy milyen különbség van az én szavazataim és a Fidesz-delegáció tagjainak szavazatai között, akkor azt éppen a hazai politikai különbségekre lehet visszavezetni. Kritikusabb szoktam lenni a nagyvállalati érdekekkel szemben, bátrabban felvállalom a balliberális ideológiák elleni küzdelmet, és akkor sem bénítanak meg a belpolitikai hibákból adódó gátlások, amikor a gyermekek online védelmére hivatkozva vezetik be a Chat Controlt. Nem félek hangot adni annak, hogy Izrael politikájának kritikája nem egyenlő az antiszemitizmussal – és még hosszan lehetne folytatni a sort.
– Az AfD a Szuverén Nemzetek Európája frakció vezető ereje. Hogyan hat az AfD belpolitikai erősödése a Patrióták megnyilvánulásaira, ők mennyire támogatják ezt a német pártot?
– Általánosságban elmondható, hogy a Patrióták örülnek az AfD erősödésének, hiszen a rendszerkritikus pártok felemelkedése az egyik tagállamban segítheti a hasonló erők erősödését a másik tagállamban is.
Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a következő EP választásokon a jobboldal többségbe kerüljön európai szinten is, ehhez pedig tagállami szinten kell a nemzeti pártoknak erősödniük.
De a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a nemzeti szuverenista pártokat elsősorban a nemzeti hagyományok befolyásolják, vagyis a két frakció viszonyát a nemzeti viszonyrendszerek is meghatározzák. Az előző ciklusban például Le Pen pártjának a delegációja túrta ki az AfD delegációját az akkori jobboldali frakcióból, ezért kellett 2024-ben a németeknek egy új frakciót alapítaniuk. Talán nem meglepő, hogy közöttük azóta sem túl szívélyes a kapcsolat, míg az osztrák FPÖ – amely Le Penékhez hasonlóan szintén a Patrióták csoportjában ül – szinte testvérpártként tekint az AfD-re, és ez a szimpátia kölcsönös.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Dr. Borvendég Zsuzsanna felszólal az EU-ban | Kép forrása: Borvendég Zsuzsanna Facebook-oldala
