Ha nincs más megoldás, akkor perbe kell szállnunk az igazunkért!

Egy sikeresen megnyert személyiségi jogi per után készítettünk interjút dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével, illetve Nagy Attilával, aki létrehozta a felperesek pertársaságát. Maga a per is érdekes, de emellett bemutatásával arra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy ha úgy adódik a helyzet, ne féljenek harcba szállni igazukért, mert összefogással, kitartással és szakszerű jogi képviselettel, jó eséllyel az igazságnak előbb-utóbb győzedelmeskedni kell.

– Elsőként a felperesek ügyvédjét, dr. Gaudi-Nagy Tamást kérdeztük. Befejeződött a tárgyalás a személyiségi jogi perben másodfokon, mit kell tudnunk a per részleteiről?

– A Fővárosi Ítélőtábla április 9-ei jogerős ítéletével lényegét tekintve helybenhagyta a Fővárosi Törvényszéknek azt az elsőfokú ítéletét, amellyel tizenöt jogsértett károsult felperes számára jelentős összegű sérelemdíjat és perköltséget ítélt meg a bíróság. Az alperes a Metrodom Építő Kft. volt, őket pereltük azért, mert 2017 és 2020 között egy Újpesten felépített lakóépület-komplexum kivitelezése során jelentős jogsérelmet okoztak a közelben lakóknak. Megállapította a bíróság immár jogerősen, hogy az építkezéssel megsértették a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogait.

A közel három évig tartó építkezéssel egy 632 lakásos, hatalmas lakásépítési beruházást valósított meg Metrodom Panoráma Lakópark néven a holland–izraeli Metrodom Csoport. Ezen munkálatok közvetlenül hátrányosan érintették a szomszédos közel 150 lakásos társasházban lakó polgárok mindennapi életét, az építkezés megvalósulási módja ellen, kezdettől fogva számos, hihetetlen felháborodással kísért panasz érkezett a kivitelezőhöz, az önkormányzathoz és különböző hatóságokhoz. Az építési tevékenységgel három éven keresztül a szükséges mértéket messze meghaladó zavaró hatás párosult, amely a szomszédban lakók nyugalmát folyamatosan zavarta, a zavartalan pihenéshez illetve az egészséges környezetben éléshez való jogukat indokolatlan mértékben sértette, korlátozta.

A jogsértett lakók egy elszánt csoportja nem hagyta magát: igényérvényesítő közösségbe szerveződött és nemcsak felháborodott, de fellépett a jogsértő cégcsoporttal szemben. Ennek érdekében számomra ügyvédi megbízást adott, hogy harcoljam ki számukra a megfelelő jóvátételt.

– Ezt milyen módon tették, és mik voltak elsősorban a kifogások az építkezés ellen?

– A lakók perközösséget alkottak és így bíztak meg minket a jogi képviselettel.

A követelésünk abból a Polgári Törvénykönyvben lefektetett főszabályból indult ki, hogy a tulajdonos a tulajdonával kapcsolatos jogokat csak olyan keretek között gyakorolhatja, amelynek keretében tartózkodik a szomszédságban élők szükségtelen zavarásától. Tehát itt alapvetően az volt a pernek a fő kérdése, hogy egy ilyen három évig tartó építési folyamat időszaka alatt vajon az építéssel együtt járó zavaró hatások – zaj, bűz, por, fény és egyéb negatív hatások – mértéke meghaladta-e a szükséges mértéket és ez milyen sérelmeket okozott. Mivel a beruházók célja a profit maximalizálása volt, ezért nem voltak tekintettel a kivitelezés során a szomszédban lakók jogos érdekeire. Példaként említhetők: az egész napos földmunkák, vasbeton kádak szétvésése, szádpallók leverése, zsalutáblák szerelése, betonacél-szerelés, földet szállító teherautók és betonszállító mixerek közlekedése, betoncsiszolás, vésés, állványozás, építőanyagok helyszíni vágása, csiszolása, épületgépészeti berendezések beszerelése, állandó tehergépkocsi-forgalom, a munkások zenélése, zajongása, éjjel-nappal működő zajos szivattyú, éjszaka a darukról bevilágító reflektorok, közelben elhelyezett mobil WC-k bűze. Szakértő állapította meg, hogy megfelelő munkaszervezéssel, zaj- és porvédelemmel a zavaró hatások csökkenthetőek lettek volna, de ez nem történt meg, a zajvédelmi határértékeket rendszeresen túllépték.

– A lakók úgy érezték, hogy azonnal bírósághoz kell fordulniuk ebben az esetben?

– Nem, hiszen először egyezségi tárgyalásokat kezdtünk a beruházókkal és az építő céggel, szerettek volna a jogsértett lakók peren kívül anyagi kompenzációt kapva megegyezni. Azonban az építtetők erre nem voltak hajlandóak, elvárták volna, hogy a lakók aláírjanak egy olyan okiratot, amelyben lemondanak arról, hogy a továbbiakban bármit is kifogásoljanak az építkezés alatt történtekkel kapcsolatban. Ha ezután bárki panasszal élt volna, akkor a felajánlott összeget elvesztették volna. Ebbe természetesen nem mentek bele, hiszen ez nem lett volna megoldás és még féktelenebb keretek között zajlott volna a kivitelezés.

– Ezek után tehát megindult a peres eljárás, ebben mivel védekezett az kivitelező?

– A védekezésük alapja az volt, hogy lényegében az építkezéssel okozott zavaró hatásokat el kellett volna, hogy viseljék a szomszédban lakók. Ezek a zavaró hatások mind szükségesek voltak és egyébként meg nem terhelheti meg egy építkezés költségvetését, a szükségtelen zavarás miatti sérelemdíj, mert ez ellehetetlenítené a beruházásokat hazánkban. Szerintünk meg be kell építeni a költségvetésbe az ilyen károkozás ellentételezését.

Tehát miután eredménytelen volt az egyezkedési kísérlet, több per – szám szerint öt – is indult az építő ellen. Az ezt megelőző elsőben a bíróságok mindhárom szinten megállapították a jogsértést és megítéltek személyenként 1,4 millió forint sérelemdíjat a három lakónak – köztük Nagy Attila bátyámnak – és a jelentős perköltséget is. A 2022-es kúriai ítélet precedensképes határozattá is vált. A másodikban – innen jövünk most – másodfokon is  nyertünk, az alperesnek viszont itt még van lehetősége a Kúriához fordulni. A hátralévő három per még első- illetve másodfokon van.

– A mairól megtudhatunk több részletet?

– Amelyben most jogerős ítélet született abban van a legnagyobb számú – 15 felperes – sértett. Érdekesség, hogy kiskorúak, kisgyermekes anyukák, is vannak köztük.

Az elsőfokú ítélet tavaly júliusban született meg. Ebben tíz felperesnek személyenként 1,4 millió forintot és kamatait, egy személynek – aki csak egy ideig lakott ott az építkezés alatt – arányosan kevesebb összeget, három kisgyermekes anyukának (akik otthonukban hosszabb ideig tartózkodtak, és ezért tartósan élték át a káros hatásokat) 2 millió forintot, egy kisgyermeknek hétszázhúszezer forint sérelemdíjat ítélt meg a bíróság.  Ezen felül a jogerős ítélet alapján az alperesnek ki kell fizetnie a tetemes perköltséget is, ami 12 millió forint, tehát összesen ezen az egy peren közel 40 millió forint lesz az alperes vesztesége.

– A káros, zavaró hatások meglétét hogyan sikerült bebizonyítani a bíróságon?

– A perben komoly szakértői munka zajlott, a kirendelt szakértő megállapította az egyes zavaró hatásokat és azt, hogy azok közül melyeket lehetett volna elkerülni, a hatásokat mérsékelni. Rengeteg bizonyítékot – videofelvételek, fényképfelvételek – gyűjtöttünk a jogsértettek közreműködésével, majd csatoltunk a perben, zajvizsgálati méréseket készítettünk, illetve számos tanút is meghallgatott a bíróság. Nem volt tehát egy könnyű per a részünkről sem, nagyon sok munkát fektettünk bele, de végül azt mondhatom, hogy teljes a siker.

– Mint mondja, nem volt tehát könnyű a feladat, de ezek szerint megérte a befektetett energia a jogsértetteknek.

– Úgy gondolom, hogy mindenképpen. S ez úton is szeretnék bíztatni mindenkit, hogy ha – akár egy hatalmas tőkeerejű cég részéről is – jogsérelem éri, s úgy érzi, neki van igaza, keresse az igazát jogi úton szakszerű jogi képviselettel.

– Önt elsősorban nemzeti jogvédőként ismerjük, most viszont egy személyiségi jogi perben állt ki a felperesek mellett, összefügg ez valamiképpen a nemzeti jogvédelemmel?

– Nemzeti ügyekért kiálló, meghurcolt jogsértettek ügyeiben is számos személyiségi pert vittem sikerre, például még 2010 előtt a balliberális hatalom önkényének rendőrsége ellen. Itt is önkényről volt szó: magyar polgárok nyugalmát, otthonát, egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi  jogát sértette egy külföldi – megjegyzem, ha magyar cég folytatott volna ilyen módon építkezést, az sem ad felmentést – érdekeltségű cégcsoport.

Hosszú út vezetett el tehát a kedvező ítélet meghozataláig, s, hogy mennyire volt nehéz a kezdet, illetve mennyi kitartás szükségeltetett a végigvitelhez arról Nagy Attilát – aki a Mi Hazánk budapesti alelnöke – kérdeztük.

– Miért volt szükség pertársaság létrehozására?

– Elöljáróban annyit – ami jellemző volt az építkezési állapotokra – hogy az akkori újpesti polgármester Wintermantel Zsolt is szó szerint ezt mondta: „Ez az építkezés soha nem látott brutalitással rontott rá az itt lakók nyugalmára!”

A pertársaságra rátérve, a Metrodom Csoporttal csak úgy tudtuk eredményesen felvenni a harcot a bíróság előtt, hogy pertársaságokat hozunk létre. Ez viszont az jelentette, hogy a mostani perben 15 ember tényállását kellett feltárni, ami egy nagyon szívós, kitartó munkát igényelt. Ez végül azonban sikeres volt, ennek köszönhetően ma másodfokon is pert nyertünk, és bízunk benne, hogy ez a még folyamatban levő három másik perben is kedvező irányba befolyásolja az ügyeket.

– Ön milyen kapcsolatban áll a pertársaság tagjaival?

– Én voltam az, aki ezt a pertársaságot megszerveztem, hiszen abban az időben ott laktam az építkezéssel szomszédos Károly István utcai lakásunkban, így egyértelműen minket is zavart az építkezés ilyen módja. Meggyőződésem, hogy az megengedhetetlen, hogy az építő-, kivitelezőcégek semmibe vegyék a szomszédban élők jogos érdekeit. Itt a pihenéshez, nyugodt lakhatáshoz való jogunk sérült, mi erre alapozva indítottuk meg a pereket. Ezt – mint említettem már – rendkívül szívós munka előzte meg, hiszen csak ebben a perben közel 25 munkanapnyi ügyvédi munkát kellett befektetni, ami a felperesek részéről együttműködést és finanszírozást igényelt. De ennek költségét egy észszerű megállapodással, kellő bizalommal és kitartással képesek voltunk elviselni. A per megnyerése után viszont a megítélt perköltség visszatéríti a lakók által megelőlegezett költségeket is.

– Miben látja pernyertességük tanulságát?

– A sikernek előfeltétele volt, hogy a lakók az építési folyamat főbb fázisait fotókon, videókon rögzítették, zajszakértőt vontunk be, mert ezek nélkül utólag nagyon nehéz lett volna bebizonyítanunk az igazunkat.

A Metrodom mindent bevetett ellenünk, először azt a látszatot keltette, hogy hajlandó peren kívül megállapodni, majd közülünk egyesekkel szemben megpróbált lejáratásokkal és megosztással élni, de mi kitartottunk. Még a kirendelt szakértőt is támadták: eredménytelen kártérítési pert indítottak ellene és emiatt a mostani perben elfogultság miatt kizárását kérték amiatt, hogy az első perben az ő aggálymentes szakvéleménye alapján ítéltek javunkra a bíróságok. Ennek is köszönhető, hogy most a nyertes per után, a pertársaságban lévők jóvátételt kell, hogy kapjanak az elszenvedett építkezés okozta sérelmekért.

De talán ennél is sokkal fontosabb elégtételt jelent – mert a Mi Hazánk Mozgalom is arra biztatja a gigaépítkezések szomszédságában lakókat, hogy ne tűrjék el az építkezők jogsértéseit –, hogy megszületett a számunkra kedvező, immár második jogerős ítélet. S ez mindenki számára bizonyítékul szolgálhat arra, hogy nincsenek kiszolgáltatva a magyar emberek még az ilyen gigaberuházások káros hatásaival szemben sem, ha összeállnak és összefognak az igazukért.