Schadl–Völner-ügy: kitálalt az egyik jogerősen elítélt vádlott

P. Márton a vádiratban a XXII. rendű vádlottként szerepelt, a vád szerint egy követeléskezeléssel foglalkozó cég vezetője volt, amikor Schadl megkereste, hogy ajánljon neki alkalmas embert, mert el tudná intézni a kinevezését. Az egyetlen feltétele az volt, hogy a teljes végrehajtói tevékenységből származó bevételét át kell adnia Schadl Györgynek, cserébe viszont havonta egymillió forintot kapna. A vád szerint P. Márton a kollégáját, V. Leventét ajánlotta Schadlnek, V.-t pedig 2020-tól valóban ki is nevezték végrehajtónak. A vádban az is szerepel, hogy 2021-ben Schadl több mint 100 millió forintot kapott V.-től, aki a bíróságon szintén elismerte a bűnösségét, így a többi végrehajtóval együtt felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kapott.

P. Schadl Györgyöt 2017-ben ismerte meg, a munkakapcsolat pedig lassan barátivá alakult, többször is együtt vacsoráztak. Völner Pállal soha nem találkozott, R. Róberttel is csak egyszer, M. Viktort viszont már jobban ismerte. Róla röviden csak annyit mondott, hogy egy jó szándékú embernek gondolja az ügy negyedrendű vádlottját. Nagyon imponált neki Schadl, mert magas pozícióban volt, és mindeközben közvetlenül is viselkedett.

„Mind a ketten sváb gyerekek vagyunk, hasonló neveltetést kaptunk.”

V. Leventét a korábbi munkahelyén próbálta az anyagi juttatásokkal boldoggá tenni, de nem sikerült neki, így nem volt meglepő számára, hogy megpróbál megpályázni egy végrehajtói helyet. Ceglédet nézte ki, és 2019 decemberében sikerült is elnyernie a helyet, de P. Márton elmondása szerint segítséget nem kért tőle a kollégája, hogy Schadl Györgynél járjon közbe az érdekében. Nem tudta, mennyibe fog kerülni az új vállalkozás V. Levente számára, annyit viszont igen, hogy Schadl lesz a mentora, és autóvásárlással, illetve számítógépek beszerzésével tudott neki segíteni.

P. Márton felesége ekkor már a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalánál dolgozott, azóta pedig már a vezetője is lett, de elmondása szerint ehhez sem volt köze Schadl Györgynek. A vallomásából az is kiderült, hogy V. Levente kisimult lett a munkaváltás után, de a kapcsolatot tartották ezek után is. Állítása szerint Schadl soha nem érdeklődött, hogy van-e náluk végrehajtásra alkalmas személy. 

Az eljáró bírónő ismertette a korábbi vallomását, ebből kiderült, hogy ő maga érdeklődött Schadl Györgynél arról, hol tart a kinevezés, mert tudni akarta, hogy mikortól kell pótolnia a kulcsemberét. V. Levente a két ünnep között már lázasan nézte az irodahelyiségeket, 2020 januárjára pedig meg is találta a tökéletes helyszínt. Eközben V. szabadnapot is kért tőle, hogy találkozhasson Schadllel, és felfrissítse végrehajtói szaktudását.

A tárgyalás első szünetében Schadl György jelezte a bírónőnek, hogy az egyik tudósítással nem kevés problémája akadt, majd a tárgyalóterem előtt kezdett hangos veszekedésbe az újságíróval. A korrupciós per elsőrendű vádlottja állította, hogy több valótlanság is szerepelt a cikkben:

„Nem tudom honnan vette, hogy nyaralni voltam, ahogy azt sem, hogy én budai lakásba akarok menni a »siófoki luxusnyaralóból«. Veszekedés a bíróval, parázs hangulat? Mintha nem is ugyanazon a tárgyaláson lettünk volna”

– jegyezte meg az Indexnek Schadl György, majd a tárgyalás folytatásakor Tóth Erzsébet bírónő arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a történtek miatt ír a bíróság sajtóosztályának.

Szabadulni akart az ügytől

A későbbiekben ismertették P. Márton és Schadl György üzenetváltásait, amihez utóbbinak volt egy rövid megjegyzése, miszerint ha ő segített volna V. Levente kinevezésében, akkor minek érdeklődött volna P.-nél arról, hogy hogyan áll az ügy. 

Védői kérdésre P. Márton elmondta, hogy minél előbb szabadulni szeretett volna az évszázad korrupciós peréből, ezért ismerte be a váddal egyezően a bűncselekményt. Hozzátéve, hogy neki már két éve van egy jogerős ítélete, de ez az ügy első fokon vélhetően még éveken keresztül fog tartani a bíróságon. Schadl György észrevételében megjegyezte, nem lett volna szüksége P.-re, hogy megszerezze V. Leventét, hisz utóbbit tíz évvel hamarabb ismerte meg, majd hangsúlyozta, hogy a tanúk, igazmondási kötelezettségük mellett, azt állították, hogy kölcsönt kaptak Schadltől, nem volt szó közöttük korrupcióról.

Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. 

Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. 

A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.