Korábban már beszámoltunk arról, milyen borzalmasan alakultak eddig 2024-ben a születési és halálozási arányszámok hazánkban. Nem kell meglepődnünk tehát azon, hogy egy tágabb időszakot tekintve is az ötödik helyen végzett Magyarország az Európai Unió huszonhét országából a természetes népességfogyás tekintetében.
A születésszám a Budapesten élők körében a legkritikusabb, Pest vármegye adatai sem túl magasak, a főváros után Baranyában és Csongrádban a legkilátástalanabb a helyzet – tudhatjuk meg a KSH Tér-kép kiadványából.
A születések és a halálozások különbségéből kiszámítható természetes szaporodás uniós átlaga mínusz 1,6 ezrelék volt a 2017-2021-es adatok átlaga szerint.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EU teljes területén többen haltak meg, mint ahányan születtek.
Csupán kilenc országban haladta meg a születések száma a halálozásokét, ebből négyben volt 2 ezreléknél magasabb ez az érték. Négy ezreléknél nagyobb volt a népességfogyás nyolc országban, a bulgáriai mutató több mint 8 ezrelékes. A nyugat-európai országok közül már ebben az időszakban is az olasz népesedéssel voltak a legsúlyosabb problémák, a helyzet azonban azóta csak tovább súlyosbodott.
Az egész régiónkban nagy a probléma
A magyar népességnél csak a horvát fogyott nagyobb mértékben, Ausztria és Szlovákia hasonlóan teljesítettek, mint mi. Romániában valamivel jobb volt a helyzet, a csehek és a lengyelek pedig felülmúlták a közép-európai régió többi tagországát, de az ő adataik sem túl kecsegtetőek.
Idén februárban történelmi mélypont közelébe zuhant a magyar termékenységi ráta, így nem túl derűsek a kilátásaink a legközelebbi hasonló beszámolónk tartalmára való tekintettel sem.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
