Az azonnali kérdések órájának elnevezésében benne foglaltatik, hogy sajnos csak egyetlen óráig, hatvan minutumig tart, így a „meddig” , „meddig még”, „mikor”, „mit tesz a kormány”, „miért”, „miért hagyják”, „kinek az érdeke”, „mikor válaszol”, „hogy gondolják”, „mikor fejezik be a képmutatást”, „miből lesz rá pénz” című kérdéseket csak rövidre korlátozott intervallumban tehetik fel egymásnak a képviselők.
Az aktuális üléshét zárásaként ezeket követően úgynevezett politikai vitára került sor a magyar törvényhozás legfontosabb épületében. Nevezett politikai vita nem másról szólt, mint a munkavállalók helyzetéről Magyarországon, ezen belül is a magyar munkavállalókéról. Ezt fontos kiemelni, hiszen a tavasz folyamán zavartalanul áramlott be az ázsiai munkaerő Magyarországra.
A menü ezúttal hamis gulyásleves volt krumplistésztával. Országgyűlési tudósítónk ezek elfogyasztása, valamint Janka és Zsanett ismerőseinek gyors felköszöntése után csöppent bele Bánki Erik (Fidesz) helyzetértékelésének közepébe.
A szövegkörnyezetből kiderült, hogy a megelőző felszólalásban a kormányt épp a DK legfőbb szövetségese, a JK (Jobbik Konzervatívok) támadta azzal, hogy ki akarnak lépni az Európai Unióból. Ne feledjük: a Jobbik szebb múltjában az egyik fő jelszó a „tagok legyünk, vagy szabadok” volt.
Bánki Erik erre reagálva kijelentette, hogy Magyarországnak nagyon jó az EU-ban és amíg a Fidesz van, addig mi benne leszünk ebben a roppant előnyös kapcsolatban, úgyhogy emiatt nem kell aggódnia a Jobbik Konzervatívoknak. Bánki a tárgyra térve kiemelte, hogy 2010 óta a Fidesz által vezetett polgári kormány jelentős erőfeszítéseket tett a bérek fejlesztésére és a munkakedv javítására. Arról nem beszélt, hogy egy alig néhány hónapos felmérés szerint a dolgozók 70 százaléka kifejezetten rossz kedvvel megy be a munkahelyére. A politikus szerint a reáljövedelem évek óta növekszik és a „versenyszféra bérszintje beérte, meghaladta a közszféra bérszintjét” -interpretálta sajátos nézőpontból a tanárok jövedelmi helyzetét.
Mindennek utána KO (Kálmán Olga), a DK képviselője azzal a bejelentéssel kezdte, hogy a JK-ból (Jobbik Konzervítívok) a DK-ba tartó cigánynak a frakció 10 perces időkeretéből 3 percet átenged, hogy a hivatalosan független Varga Ferenc is tudjon beszélni. Ízlelgessük: a Jobbik kvóta alapján bevitt Magyarország legszebb épületébe egy romát, aki otthagyta őket és belépett a DK-ba…
Nade! Minden rosszban van valami kevésbé rossz. Jelen esetben az, hogy Kálmán Olga a taglaltak értelmében a 10 helyett csak 7 percet beszélt. A rutinos kommunikátornak azonban ennyi is elegendő volt ahhoz, hogy elmondja: Dobrev Klára árnyékkormánya letörné az inflációt, emelné a béreket és még jobb viszonyban lenne Brüsszellel. Kálmán szerint a Fidesz tevékenysége történelmi bűn és majd akkor, ha az árnyékkormány megbuktatja őket nagyon szégyenleni fogják ezt az időszakot. A képviselő elmondta, hogy a közigazgatásban azért van szükség béremelésre, mert ezzel lépéskényszerbe hozza a versenyszférát. Ezt tenné Dobrev Klára árnyékkormánya.
Dr. Apáti István felszólalásából kiderült, hogy ő az általa elhibázottnak vélt orbáni gazdaságpolitikára nem tartja gyógyírnek Gyurcsány Ferenc modelljét. (Modell alatt nem Vadai Ágnesre, hanem a 2010 előtti gazdasági modellre kell gondolnunk.) A Mi Hazánk alelnöke úgy fogalmazott, hogy a párt a vitától azt kapta, amit várt, jelesül, hogy
a múltba révedő két nagy politikai tömb azon verseng egymással, ki volt a rosszabb kettejük közül.
„Az egymásra mutogatás több-kevesebb visszafogottsággal, de 33 éve folyamatosan tart” -mondta.
A Fidesz olyan mint egy rossz focista, aki mindig a külső körülményekben, de soha nem a saját teljesítményében találja meg a hibát. Márpedig 2010 óta minden felelősség a Fideszé, emellett a 2010 előtti bűnösök elszámoltatásának elmaradása szintén az ő vállukat nyomja.
„A csigától lassabban futni nem nehéz, a kormánynak nem a 2010 előtti balliberális világhoz kellene mérnie saját teljesítményét, hanem azokhoz a sorozatos kétharmados felhatalmazásokhoz, amit a magyaroktól kaptak”
-jegyezte meg.
A számokat tekintve Dr. Apáti István arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban 23 euró az átlagos órabér, míg hazánkban csupán 9 euró. Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatási állások 2010 előtt kifizetőhelyekként funkcionáltak. Az inflációról úgy vélekedett, hogy tragikus, de azt nem lehet teljes mértékben a háborúra, vagy épp a pandémiára fogni.
A Vállalkozásfejlesztési Bizottság elnöke szerint a mikrovállalkozásoknak bérfejlesztési támogatást kellene nyújtani és az ország vidékein belüli durva béreltéréseket addig kellene kompenzálni, amíg nem néptelenedik el teljesen az Alföld északi része.
(fotó:MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
