Két hozzátartozóját is elveszítette egy férfi, aki úgy véli, édesanyja nem kapta meg a megfelelő védelmet, húgának pedig méltatlanok voltak halála körülményei.
Kettős csapás érte a nagykanizsai Ferincz Jenőt: édesanyja és testvére is elhunyt a koronavírus-járványban. Most azonban nem csak gyászol: hadakozik is. Húga a zalaegerszegi kórházban hunyt el koronavírusban, ám ezután az intézmény nem engedte meg neki, hogy elbúcsúzzon szerettétől. Ráadásul annak ellenére is felszámolta az öltöztetési költségeket, hogy a Covidban elhunytakat nem öltöztetik fel, mielőtt kiadják őket, hanem csak nejlonzsákba teszik őket. A felszámolt díj persze nem a kiadás összegszerűsége miatt bántja a férfit, sokkal inkább azért, mert úgy érzi, méltatlan ez az eljárás.
– Édesanyám a kanizsai kórházban halt bele a koronavírusba, ott, ha csak egy üvegablakon át is, de megengedték, hogy egy utolsó pillantást vethessek rá, elbúcsúzhassak tőle – magyarázta. – Zalaegerszegen ugyanakkor erre nem volt lehetőség, miután értesítettek róla, hogy meghalt a húgom, bementem a kórházba, de addigra átszállították a patológiára, ahol viszont nem engedték, hogy elköszönhessek tőle. Így aztán azt sem tudom, hogy a hamvai, melyeket megkaptam, valóban az övéi, vagy esetleg elcserélték. Az országban több helyen előfordultak halottcserék, így valódi bizonyosságot nem kaphatok.
Panaszait leírta a Szent Rafael kórháznak is, amelynek főigazgatója, Gasztonyi Beáta válasza szerint a patológián a covidosokra vonatkozó különleges fertőtlenítési eljárás különösen nagy terhet róna az ott dolgozókra, ezért ott már nem lehet elbúcsúzni a hozzátartozó elhunytakról. Ezzel szemben a főigazgató szerint a Covid-intenzív osztályon lett volna lehetőség a végső elköszönésre. Az esetleges halottcserével kapcsolatban Gasztonyi Beáta állította, a többlépcsős, szigorú belső protokoll miatt ez nem fordulhat elő. A halottkezelési díjról pedig kijelentette: a vonatkozó jogszabályban valóban nincs leírva, hogy a kórház ezért anyagi ellentételezést kérhet, viszont ennek lehetőségét sem zárja ki.
Ferincz Jenő viszont úgy vélte, a kórház saját belső rendelkezései, jelen esetben a díjszabályzata nem írhatja felül a törvényt, ami, ha nem rendelkezik róla, hogy díjat kérhet az intézmény, akkor saját hatáskörben nem dönthet ilyenről, hiszen nem jogalkotó.
– A végstádiumban lévő betegekre nem vonatkozik a látogatási tilalom, hozzájuk be kell engedni a hozzátartozókat – mondta Vissy Beatrix, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféra projektjének szakértője. – Amikor látszik, hogy visszafordíthatatlan a folyamat, értesíteni kell őket. Természetesen előfordulhat, hogy közben meghal a beteg, s akár az is, hogy átszállítják a patológiára, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása szerint akkor is biztosítani kell a búcsú lehetőségét, ez a kegyeleti jogból következő alkotmányos jog. Ehhez amúgy az alapvető jogok biztosa 2004-es ajánlása szerint minden kórháznak biztosítania kellene kegyeleti helyiséget, úgynevezett búcsúszobát, más kérdés, hogy ezt sok helyen figyelmen kívül hagyják. A Covidban elhunytakra valóban szigorú előírások vonatkoznak, ám ez nem lehet kizáró ok a hozzátartozói búcsúra, ahogyan az sem, hogy aránytalan terhet ró a személyzet bizonyos tagjaira.
Vissy Beatrix szerint egy 1999 és 2005 között volt érvényben egy olyan szabály, mely szerint a halottkezelési szolgáltatás díját és feltételeit az egészségügyi intézmények állapíthatták meg, és azokat átháríthatták a hozzátartozókra. Ez alapján a holttest hűtésének költségeit mindenképp a hozzátartozó viselte. Az olyan szolgáltatások viszont, amelyek nem szükségszerűek, mint amilyen az öltöztetés, mosdatás, borotválás, már ekkor is csak megrendelésre történhettek, és a díjakról előzetesen kellett tájékoztatni az eltemettetésre köteles hozzátartozót. Ezt a szabályt 2005-ben eltörölték, helyette olyan rendelkezés van érvényben, amely szerint a halott-tárolás és -hűtés költségeit a halotti bizonyítványt követő első munkanap a kórháznak kell állnia. Az öltöztetés és mosdatás költségeiről nem rendelkezik jogszabály, de a TASZ szakértője szerint, ha ilyen szolgáltatást a hozzátartozó nem rendelt meg, mi több, ha meg sem történt, akkor azt semmiképp sem lehet a hozzátartozóra hárítani.
Ferincz Jenő nem csak testvére miatt hadakozik: feljelentést tett a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök ellen édesanyja halála miatt. A Transparency International által az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) kiperelt iratok alapján úgy véli, kétséges volt, hogy nyújtott-e megfelelő védelmet az idősek körében a kínai vakcina.
– Édesanyámat Sinopharmmal oltották be, így meglehet, nem kapott valós védelmet a fertőzéssel szemben, amelybe belehalt. Amikor megkapta ezt a kínai szert, nem volt olyan jogi helyzetben, hogy választhatott volna más vakcinát, csakis és kizárólag ezt a kaphatta meg – érvelt a férfi.
Az pedig Ferincz Jenő szerint egyértelmű, hogy mindezért a kormány a felelős. Ennek alátámasztására pedig idézte a kormányfő 2020. szeptember 18-án a Kossuth Rádióban tett nyilatkozatát:
Szükség szerint, ugye, minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet.
(k.info)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
