Jelentősen erősödött az elutasítása a Covid-oltás esetleges kötelezővé tételének novemberihez képest. A Pulzus-kutató a Napi.hu számára készített januári felmérésében a válaszolók 59 százaléka mondta, hogy nem tenné kötelezővé a koronavírus elleni vakcinát, míg novemberben 44 százalékuk vélekedett így.
Ez azt jelent, hogy röpke 1 hónap alatt 15 százalékkal nőtt a kötelező oltást elutasítók száma. Egészen fura, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy szoros kisebbségből bő többségbe kerüljenek azok, akik ellenzik az oltások kötelezővé tételét.
Érdekesség, hogy az ellenzők táborába megérkeztek az először szavazók és a megyeszékhelyen élők is.
Eddig közel 6,1 millióan kaptak két oltást, a harmadik, emlékeztető oltásra 3,5 millióan vállalkoztak. Az oltási hajlandóság azonban az omikron tarolása közepette sem akar erősödni, alig pár ezerrel nő naponta a legalább egy oltást felvettek száma.
Az EU tagállamok jelentős részében gondolkodnak a kényszerek keményítéséről, a Covid-oltás általános kötelezővé tételét azonban eddig mindössze egy ország vállalta fel. A sokáig hazánk víruslaborjának tekintett Ausztria februártól általános oltási kötelezettséget ír elő polgárai számára, az oltatlanoknak március közepéig még van idejük felvenni valamelyik készítményt. Csak néhány kivétel van, a szabályokat nem igazán lehet kijátszani, a döntés miatt heves tüntetésekre is sor került.
Németországban az egészségügyi miniszter a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele mellett érvelt egy lapinterjúban, de döntés még nem született.
Olaszországban az 50 év felettieket, Görögországban a 60 év felettieket bírságolják meg, ha nem oltatják be magukat.
Magyarországon jogilag nem kötelező az oltás, de az oltatlanok számos hátrányt szenvednek el – leginkább a munkavállalás terén. A Napi.hu számára készült kutatás szerint a közvélemény jelentős fordulaton esett át, sokaknak most lett elege az oltási kampányokból.
Egyértelműen a kötelező oltás mellett állt a lakosság 41 százaléka, novemberben 39 százalék vélte így, de az akkori felmérésnél további 17 százalék bizonyos munkakörökhöz kötötten elfogadta volna a bevezetését.
A kötelező oltás támogatottsága a januári felmérés eredménye szerint független volt a választoló nemétől, nagyjából ugyanolyan arányban álltak ki mellette, illetve utasították el a nők és a férfiak, mint az átlagos eredmény.
Novemberben kicsit megosztottabbak voltak a nemek szerinti válaszok, míg a teljes elutasításra a férfiak 40 százaléka szavazott, a nők 48 százaléka volt ezen a véleményen.
Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat a trend hasonló mint novemberben, vagyis a legfiatalabbak a legkevésbé támogatnák a kötelezővé tételt, és ők utasítják el a legnagyobb arányban azt, míg a legidősebbek éppen fordítva vélekednek, ők lennének a legelfogadóbbak a bevezetésével. A középkorúak körében eléggé kiegyenlítettek a vélemények.
A kötelezővé tétel ellen a megyeszékhelyek lakosai tiltakoztak a legnagyobb arányban, csaknem kétharmaduk utasította el a lehetőséget. A községi lakosok 63, az egyéb városokban élő válaszolók 61 százaléka, a budapestiek 46 százaléka mondott nemet a kötelező Covid-oltásra.
Magyarországon az oltások kötelezővé tételét egyedül a Mi Hazánk utasítja el, a párt támogatottsága a fenti adatokkal összhangban emelkedőben van, a nemzeti erő több ezres tüntetést tartott, lakossági fórumaik pedig január óta nagy érdeklődés mellett zajlanak.
Érdemes ezt az 59%-ot úgy kontextusba helyezni, hogy megemlítjük : az oltatlanok arányát csak 30% környékére teszik. Feltételezhető, hogy aki eddig nem oltatta be magát az ellenzi a kötelező oltást is, de a kötelező oltást ellenzők között számos (nagyjából egyharmadnyi) olyan van, aki kapott oltást.
A kényszeroltott csoport tehát igenis létezik, a novemberi és a januári adatfelvétel közti nagy különbség pedig azzal magyarázható, hogy a kormány a kétszer oltottaktól is el fogja venni a védettségi igazolványt és oltatlannak fogja őket tekinteni.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Helyesli a baloldal, hogy csak a három oltáshoz jár a védettség
