Be kell látnunk, hogy az akkugyárak megépülését jelenleg nem fogja tudni senki megakadályozni.
Hogy miért? Mert a népszavazási kezdeményezéseket módszeresen kaszálja el a helyi választási bizottság alkotmányos alapjogi veszélyektől tartva, a tüntetések pedig néhány száz főben kifulladnak, mert otthonról sokkal egyszerűbb hangosnak lenni. A Fideszt eddig egyetlen egyszer lehetett visszavonulásra késztetni, ahhoz pedig százezer ember kellett egyszerre az Erzsébet-hídon.
El kell fogadnunk, hogy szinergiában kell(ene) élnünk más országokkal. Áramlik befelé a tőke, az élelmiszer, a technológia és áramlanak ugynezek kifelé is. Viszont ezek minősége a nem mindegy. A CATL teremt 9 ezer munkahelyet Debrecenben, de nem minőségi munkahelyet. Olyan munkahelyeket, amelyek nem járulnak hozzá a jólléthez, a magasabb életszínvonalhoz, hogy a benne dolgozó emberek közvetlenül értéket teremtsenek. Pontosan ezért elvárható lenne Kínától (Németországtól, az USÁ-tól, bármelyik országtól, ami hazánkba hozza vállalkozását a kedvező adók, az olcsó infrastruktúra és munkaerő miatt), hogy valamit visszaadjon azért cserébe, hogy befogadjuk őket.
Kína 2022-ben 443 milliárd dollárt költött kutatás és fejlesztésre – 10,4 százalékkal többet, mint 2021-ben. Ez az összeg egyébként az ország GDP-jének 2,55 százaléka. Ezzel Kína globálisan a 12. helyre került K+F-ráfordításban. Még érdekesebb adat, hogy 2022 első három negyedévében a CATL 11 milliárd jüant költött kutatás-fejlesztésre, ami 130 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
„A K+F beruházások továbbra is prioritást élveznek a CATL számára. Továbbra is nagy összegeket fektetünk be az akkumulátorok kutatás-fejlesztésébe, hogy további innovációkkal segítsük az elektromos járműágazat fejlődését” – mondta Meng Xiangfeng, a vállalat elnökének asszisztense.
Tehát, kérdés, hogy miért ne kötelezhetnénk éppen a CATL-t – ami amúgy is nyitott a kutatás-fejlesztésre -, hogy ezeknek az összegeknek egy részét hazánkban fektesse be? Egy olyan iparágba, ami a jövő technológián dolgozik, ami képes a valódi értékteremtésre. Műszaki területen 30 ezren tanultak 2019-2020-ban, ők éppen most kerülnek ki a munkaerőpiacra, tehát a K+F szektornak van felszívóképessége Magyarországon, csak foglalkozni nem nagyon szeretünk vele. Mi úgy a GDP 1,5 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre, míg sportra 2,5 százalékot. Az idetelepülő külföldi gyárakkal szemben pedig jóval egyszerűbb elvárásokat támasztani, mint azt várni, hogy Orbán Viktor fociszeretete elmúlik.
Kiemelt kép: www.information-age.com
A véleményrovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a Magyar Jelen szerkesztőségének álláspontját.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
