-1.3 C
Budapest
2021. január 15., péntek
Magyar Jelen
Kiemelt Vélemény

Fiatalok és politika : attitűdök, szavazói viselkedés, hírfogyasztási szokások

A magyarjelen.hu indulása óta fontosnak tartja, hogy a cenzúra által leginkább érintett online térben egy olyan bástyát nyújtson, amely érvényes, releváns, megalapozott cikkekkel képes ellensúlyozni az egyre inkább eluralkodó véleményterrort. Ennek szellemében heti rendszerességgel publikálási lehetőséget biztosítunk külsős véleményeknek, esszéknek, kommentároknak. Ezúttal egy fiatal egyetemista gondolatait ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Mihálovics Zoltán vagyok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának harmadéves politológus hallgatója. Jelen írásomban a magyar fiatalok politikához, közélethez való viszonyára szeretnék kicsit jobban rávilágítani.

Vidéki származásom miatt tisztább képet tudok alkotni a vidéki fiatalok politikához való viszonyáról, habár mióta Budapesten járok egyetemre egyre tisztább képet kaptam a városi fiatalság politikához való viszonyáról is és kirajzolódott előttem a sok területen megjelenő vidék-város törésvonal. Talán hasznos lehet megjegyezni egy sokak számára ismert közhelyet: a vidék inkább jobboldali, konzervatívabb, míg a város épp az ellenkezője, inkább baloldali és liberálisabb. Ezt az összefüggést számos közvéleménykutatás is alátámasztja, de magam személyesen is alá tudom támasztani. A legtöbb személy, akik valamely városban élnek legyen szó rokoni kapcsolatról vagy baráti kapcsolatról, a közéletet illetően markánsan liberális vagy baloldali álláspontot képvisel és csupán elvétve akadnak olyanok akik jobboldali álláspontot vallanak a magukénak. Ezen azonban véleményem szerint nem érdemes csodálkozni, mivel a városokban minidig is sokkal inkább érvényesültek a globálizáció keltette impulzusok a társadalom csaknem minden szegmensében. A városi lakosság többnyire iskolázottabb, magasabban képzett, mint a vidéki lakosság, amivel önmagában nem lenne semmi probléma, viszont az utóbbi időben főleg a városi fiatalság azon részétől, akik markánsan baloldali vagy liberális álláspontot képviselnek,

észrevehető, hogy a vidéki emberek iránt szánalmat, lenézést tanusítanak.

Szerintem ez egy óriási probléma, mivel a városokban sokkal inkább érvényesülnek a fentebb említett impulzusok, így a vidéki embernek, még ha nem is annyira magasan képzett, nagyobb a realitásérzéke, ami jobboldali pártokra való voksolásban csúcsosodik ki a választások alkalmával.

Innentől szűkítem a látóköröm a fiatalokra. Az utóbbi években a fiatalok körében egy markáns balratolódás figyelhető meg, személyesen is úgy tapasztalom, hogy a korosztályom markánsan baloldali vagy liberális gondolkodású. Ez leginkább a városi fiatalságra jellemző. Ez a tendencia a magyar médiaviszonyok eredménye is. Azt el kell ismernie még egy keményvonalas jobboldali értékeket valló állampolgárnak, hogy média tekintetében a baloldal mindig is előrébb járt a jobboldalnál. Ez a kommunista múltnak köszönhető, mert a 45 éves kommunista időszak alatt (előbb MDP majd MSZMP) által kiépült egy olyan hatalmas hálózat a tömegtájékoztatás tekintetében, amelyet 1990 óta nem sikerült teljesen átalakítani, abban az értelemben hogy a baloldali pártok ne rendelkezzenek akkora médiatúlsúllyal, mint napjainkban. Egyébként az Antall- kormány leginkább ennek köszönhette a sikertelenségét. Még a 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP is küzd ennek a baloldali médiatúlsúlynak az enyhítésével. Ráadásul napjainkra már eljutottunk oda, hogy alapvetően a társadalom, főleg a fiatalság már nem nyomatott sajtóból tájékozódik, hanem a közösségi médián keresztül bizonyos hírportálokról. Ezzel pedig az az alapvető probléma, hogy a legnagyobb közösségi oldal a Facebook szemrebbenés nélkül cenzúrázza a jobboldali tartalmakat, de ez más közösségi oldalakra, vagy videómegosztókra is igaz. Csak néhány példa a közelmúltból: a Youtube törölte a Pesti Srácok youtube csatornáját; Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök posztjait cenzúrázza a Twitter, Toroczkai László nevét már le sem lehet írni a Facebookon, a Mi Hazánk facebook oldalát pedig törölte a facebook. Ez az ért elég paradox jelenség, mivel éppen a baloldal és a liberálisok beszélnek a véleménynyilvánítás szabadságáról és úgy tűnik, hogy nekik ezt jelenti a „szabad” vélemény. A fiatalok ennek hatására nem csoda, hogy zömében baloldali felfogásúak lesznek, mivel ez a korosztály már csak és kizárólag az online térből tájékozódik, ez jellemzi a hírfogyasztási szokásaik szinte egészét, habár igaz vannak kivételek. Az online térben a baloldal rendkívül erős, ezt mutatják az egyes hírportálok látogatottsági számai. Rendkívül domináns a HVG, 444, 24.hu, Index, Telex, amelyek kizárólag baloldalhoz köthető hírportálok. Jobboldalról is vannak népszerű hírportálok (Magyar Jelen, Mandiner, Magyar Nemzet, Origo stb.), de népszerűségben sokszor nem közelítik meg az előbb említetteket. Mindezek tudatában

az online térben jelentős baloldali médiatúlsúly érzékelhető,

viszont a nyomtatott sajtó tekintetében már kiegyenlítettebbek a számok, de a fiatalok többsége online tájékozódik így leginkább csak a baloldalról érkező álláspontok jutnak el hozzájuk, ami erősen sérti az objektív szemléletet. Az online hírportálokon kívül, tehát egyre kevésbé tájékozódik a fiatalság, esetleg még a televízióból tájékozódik a fiatalok egy része de ez nem mondható jellemzőnek ma már.

Ezen a ponton szeretnék áttérni a fiatalok szavazói viselkedésére. Magyarországon európai összehasonlításban is alacsony a választói aktivitás, de még a közép-kelet-európai régiót tekintve is. A fiatalokra reflektálva pedig ugyanez megállapítható a politikai érdeklődést vizsgálva is. A választásokon való részvétel a fiatalok tekintetében rendkívül alacsony, amihez azontúl, hogy nincs meg a politika iránti alapvető érdeklődés, az is hozzájárul, hogy a mostani generáció nincs elköteleződve egy adott párt iránt. Rendkívül magas a bizonytalan szavazók aránya, ami minden közvéleménykutatásban 30-32% körül mozog. Ez rengeteg választópolgárt jelent, továbbá azt is jelenti, hogy a bizonytalan vagy egy politikatudományi kifejezéssel élve „rejtőzködő” szavazók eldönthetnek egy választást is. A baloldali médiatúlsúlynak egy erőteljes balratolódás az eredménye a fiatalok körében. Ennek megfelelően a baloldali pártok örvendenek nagyobb népszerűségnek a fiatalok körében, én ezt leginkább az egyetemeken tapasztalom.

Annak ellenére, hogy egy katolikus egyetemre járok meglepően tapasztalom, hogy hallagatótársaim néhol radikálisan baloldali vagy szélsőségesen liberális értékrendet tartanak fent.

Személyes tapasztalatok alapján állíthatom, hogy az egyetemeken a baloldali pártok közül a Momentum a legnépszerűbb, amely pártot szorosan követi a Demokratikus Koalíció és ezt követi a Jobbik. Nem véletlenül sorolom a Jobbikot a baloldali pártok közé, mivel egyrészt várhatóan egy közös listán fog indulni az egyesült baloldali ellenzéki pártokkal a 2022. évi parlamenti választásokon, ami a jobboldali szavazók nettó elárulásával ér fel, másrészt pedig az egykori nemzeti radikális Jobbik, ma már nem képvisel jobboldali értékeket, továbbá a párt frakcióvezetője Jakab Péter a megnyilvánulásai alapján is szégyent hoz a magyar parlamentarizmusra, a parlament tekintélyére és magára a hajdanán nemzeti radikális pártra is. Az viszont számomra pozitívum, hogy a posztkommunista Magyar Szocialista Párt, koalíciós partnerével a szerintem csak elméletben „zöld baloldali” Párbeszéddel együtt eltűnőfélben van, csakúgy mint az LMP. Ez utóbbi 3 pártnak esélyt a parlamentben maradásra 2022 után csak a közös lista jelenthet. A jobboldali értékeket valló hallgatók nem hangoztatják olyan markánsan nézeteiket, mint például a baloldali, liberális értékeket valló hallgatók, mivel úgy érzik hogy a jobboldali értékrend visszaszorulóban van a korosztályukban, továbbá éles bírálatoknak, van hogy megaláztatásnak vannak kitéve a hangosabb baloldali véleményvezérek miatt. Azonban a jobboldalon a kormánypártokon kívül megtalálható a Mi Hazánk Mozgalom 2018 óta, amely párt az egykori Jobbik nemzeti radikalizmusát hivatott képviselni. Személyes tapasztalataim alapján a Mi Hazánk Mozgalom inkább a vidéki fiatalokra tud építeni a közeljövőben. Az egyetemeken a párt nem igazán ismert, ebből kifolyólag nem is tud szert tenni akkora támogatottságra, mint például a Momentum, de az nem is várható el egy kb. 2 éve alakult párttól, hogy a legtöbb fiatal támogatását élvezze. Ehhez egy fokozatos, alulról építkező jól átgondolt, összehangolt munkára van szükség. Én személy szerint látok fantáziát a radikális nemzeti, abortuszellenes és az LMBT+ lobbi ellenes retorikában. Rengeteg hallgatótársam ellenzi az abortuszt, a PRIDE-ot, az LMBT+ jogokat és fenntartásai vannak a roma kisebbséggel szemben továbbá fontos számukra a nemzet, de ők vagy bizonytalan szavazók, vagy nem szavaznak, vagy ha szavaznak is akkor a kormánypártokra szavaznak, mert nem látnak más alternatívát, amely megegyezne az értékrendjükkel vagy képviselni tudná az alapvető érdekeiket. A Mi Hazánk Mozgalomnak mindenképpen érdemes lenne egy markáns kampányba kezdenie a budapesti és a vidéki egyetemeken. Ehhez azonban közös egyetértési pontok kialakítására van szükség a fiatal egyetemistákkal. Ezek alatt olyan témákat, olyan kérdésekre adott jobboldali válaszokat értek, amelyek erősen befolyásolják a fiatalság életét, fontos számukra az adott kérdés és egyben aktualitással is rendelkeznek. A korosztályomat különösen érdekli az ökopolitika, zöldpolitika, környezetvédelem, a hagyományos családmodell védelme, továbbá személyes tapasztalatok alapján rengeteg fiatalt foglalkoztat az a kérdés, hogy Magyarország jövője tényleg az Európai Unióban van e, végül pedig a roma kisebbség kérdése is rendkívüli fontossággal bír a korosztályom számára.

Ami a „zöld kérdést” illeti, az utóbbi években terjedt el egy olyan rendkívül téves felfogás, hogy a zöldpolitika, ökopolitika és a környezetvédelem egyértelműen egy baloldali téma, ezeket csak és kizárólag baloldali vagy liberális pártok tudják megfelelően képviselni. Ez egyszerűen nem igaz, hiszen miért ne lenne fontos egy jobboldali politikai erő számára a teremtett környezet védelme, aminek tehát van egy vallásos vonatkozása is. Itt kaphatunk választ arra, hogy miért kell a jobboldalnak képviselnie a „zöld kérdést”:

mivel vallásos vonatkozással rendelkezik ez a kérdés, így azt nem képviselheti egy baloldali vagy liberális párt, amely merőben antiklerikális, tagadja Isten létezését így a világ Isten általi teremtését is.

Tehát a jobboldalon szükség van egy zöld fordulatra (nem feladva az eddigi értékeket), a fiatalság megnyeréséhez, hiszen a „zöld kérdés” a fiatalok körében igen népszerű.

A hagyományos családmodell védelme leginkább a vidéki fiatalság körében jelenik meg. A vidéki emberek többsége számára elképzelhetetlen lenne az azonos neműek házasságának legalizációja, vagy hogy az azonos neműek örökbe fogadhassanak gyerekeket, vagy hogy az LMBT+ jogok alapvető emberi jogokká váljanak. A városi fiatalság számára viszont eléggé népszerűek ezek a követelések, ami a modern 21. századi liberális impulzusok térhódításának köszönhető, ennek gyakorlati megvalósulása pedig maga a PRIDE. Mindezek tudatában a Mi Hazánk Mozgalomnak erősebben vidéken lenne célszerű kampányolnia, városokban kevesebb intenzitással. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem homofóbia, hanem a normalitás melletti és a deviáns viselkedés elleni tudatos kiállás. Ezzel a vidéki fiatalság jelentős része megszólítható lenne.

A harmadik téma ami észrevételeim alapján foglalkoztatja a fiatalokat az Magyarország és az Európai Unió viszonyának kérdése. Ebben a kérdésben a lakosság megosztott, de magát a fiatalságot is rendkívül fragmentáltnak látom ebben a kérdésben. Én úgy látom, hogy a fiatal generáción belül vannak kifejezetten integrációbarát fiatalok, ide sorolhatók egyértelműen a baloldali szavazók, de a jobboldali szavazók egy része is. Továbbá tapasztalom azt is, hogy

vannak kifejezetten integráció ellenes fiatalok, akik az Európai Unióból való mihamarabbi kilépést sürgetik,

mert az integráció sérti a nemzetállamok szuverenitását, a nemzeti önrendelkezést. E két tábor között van egy harmadik csoport, amely az euroszkeptikusok csoportja. Ők nem feltétlen szeretnének kilépni az Európai Unióból, de egy átfogó irányváltást sürgetnek az Uniós politikában és egy átfogó reformot az európai intézményrendszer területén, amely a hatékonyabb működést teszi lehetővé, továbbá a nemzeti szuverenitás kevésbé korlátoznák. Röviden tehát nem akarnak kilépni az EU-ból, mert gazdasági előnyei vannak a tagságnak, de reformra van szükség EU-s szinten. Ebben a kérdésben a fiatal jobboldali szavazók különösen megosztottak, ezért ebben a témában a kampánynak rendkívül óvatosnak kell lennie, a három csoport között kéne megtalálni az „aranyközéputat”, amellyel a legtöbb fiatal megszólítható. Ez egy EU tagságról szóló népszavazás lehetne, így a népszavazás adhatna egy irányvonalat, hogy a lakosság többsége beleértve a fiatalokat, az Uniós politikában milyen irányt vár el a képviselettel rendelkező pártoktól.

Végül pedig a „roma kérdés” továbbra is aktuális. Ez a kérdés nem csak a korosztályom számára releváns téma, hanem az egész lakosság számára, mert sajnálatos módon még mindig nem sikerült megoldást találni. 2020-ban is ott tartunk, hogy vannak olyan települések, kerületek, ahol vannak ún. no-go zónák, ahová a hatályos törvények, rendeletek betartatása sokszor sikertelen. Ezeket meg kell szüntetni, ebben konszenzus van a magyar lakosságon belül. Az ilyen zónák megszüntetéséhez a rendőrségnek erőteljesebb fizikai fellépést kell lehetővé tenni, ezzel tudatosítva az állam és a rendfenntartók tekintélyét, továbbá a fegyelmezettség, az alacsony bűnelkövetési mutatók hozzájárulnak egy adott ország versenyképességének fokozásához. A cigánykérdés az oktatásban fokozottan problémás.

A roma származású diákok többsége rendkívül agresszíven viselkedik diáktársaival szemben, amiben nincs semmi meglepő, mert a roma kisebbség alapvonásai közé tartozik az agresszivitás a legtöbb tapasztalat szerint. Hasznos lehet ezen e területen a szegregált oktatás.

Az iskolaőrség bevezetéséről hozott kormányzati rendelkezést kifejezetten jónak tartom, ezt még annyival cizellálnám, hogy minden olyan oktatási intézményben kötelezővé tenném az iskolaőrség bevezetését, ahol a roma származású diákok lélekszáma meghalad egy bizonyos százalékot. Az iskolaőrség úgy lenne fenntartható, ha azt az önkormányzat finanszírozná, amihez a szükséges forrásokért az önkormányzatnak az államhoz kéne pályázatot benyújtani. Az iskolaőrség azonban nem elég a probléma megoldására, a szegregált oktatatáshoz a pedagógusoknak olyan képzést kell kapniuk amely után megfelelően tudják fegyelmezni a diákokat, esetleg enyhébb fizikai fenyítést is alkalmazva, továbbá a tanároknak béremelésre is szükség van, amennyiben az oktatás szegregálttá válik, ami egy ösztönző is lehetne számukra, hogy olyan intézményekben tanítsanak, ahol magas a a roma diákok aránya. A cigánykérdés nem csak a fiatalságot foglalkoztatja, hanem az egész magyar társadalom számára releváns kérdés és világos az is, hogy erre huzamos időn belül megoldást kell találni. A 2022-es kampányban ez a kérdés lehetne fő téma, amennyiben az adott politikai erő egy alaposan kidolgozott, átgondolt alternatívát tud nyújtani, kielégítve ezzel a választók elvárásait.

 

Mihálovics Zoltán

Kapcsolódó híreink

A lengyelek is tiltakoznak Brüsszel terve ellen

Kemény János

A Pesti úti idősotthonban már 33-an hunytak el

Dunai Tibor

Az izraeli rendőrség lelőtt egy palesztint, mert azt hitte, hogy fegyvert hord magánál

Szabó Norbert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben