Minimálbér és garantált bérminimum 2026-ban

Január 1-jétől 11 százalékkal nőtt a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum, a minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig számos szociális ellátás összege is emelkedik – közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken.

A kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek egyhangú megállapodásának eredményeként a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt – írták a közleményben.

Hozzátették: az emelésnek köszönhetően a minimálbért keresők havonta bruttó mintegy 32 ezer forinttal, a garantált bérminimumon foglalkoztatott szakmunkások pedig bruttó 24 400 forinttal több jövedelmet kapnak.

A közlemény szerint a minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti emelése nemcsak a munkavállalók jövedelmét növeli, hanem érdemi tolóhatást gyakorol a magasabb bérekre is, hozzájárulva a további bérnövekedéshez és a családok anyagi biztonságának erősítéséhez. A leszorított infláció, az adócsökkentések és a januári béremelések együttesen biztosítják, hogy a reálbérek 2026-ban is dinamikusan emelkedjenek, különösen az alacsonyabb jövedelműek körében.

„A kormány célja változatlan: a következő időszakban a minimálbér elérje az 1000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot, erősítve a munkából élők megbecsülését és a magyar családok anyagi biztonságát” – írta a minisztérium.

Korábbi cikkünkben közöltük Lantos János, a Mi Hazánk politikusa véleményét a kormány bérmegoldási tervezetével kapcsolatban. A korábbi cikk idevágó részletét itt közöljük:

„Korábban több alkalommal kijelentették a kormány részéről, hogy a minimálbér-emelést tekintik egyetlen eszköznek, amellyel befolyásolni tudják a bérek növekedését. 

A Mi Hazánk szerint önmagában kevés a minimálbér-emelés

Nem ért egyet ezzel Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője, aki éppen a napokban tartott sajtótájékoztatót a témában. 

Úgy fogalmazott, hogy: »az állam mint munkáltató is megjelenik a cégeivel, és átszervezésekkel, a bürokratikus vízfejek felszámolásával forrásokat tudna felszabadítani, amelyet béremelésekre tudna fordítani, például tisztességesebb fizetést tudna adni a postásoknak, vasutasoknak és így tovább, ráadásul ezzel bérversenyre kényszeríthetné azokat a multikat is, akik olyan területen nyújtanak szolgáltatást, ahol állami cégek is szerepelnek«.

Mi az a svájci bérrendszer?

A Mi Hazánk politikusa azt mondta, önmagában nem elég a minimálbér-emelés, mert látható volt, hogy az elmúlt évtizedekben ettől még továbbra is alacsony maradt a magyar bérszínvonal, és még átlagbérek tekintetében is Bulgáriával »versenyzünk«.

»Bár természetesen az mindig jó, ha a munkavállalók többet vihetnek haza, de látható, hogy az effajta rendszer nem más, mint sok esetben burkolt adóemelés, másrészről az állapotok foltozása; és a magyar bérszínvonal továbbra is katasztrofálisan alacsony. Ráadásul addig, amíg nem hozunk létre kedvezőbb környezetet a magyar kis- és közepes vállalkozások számára, egy új adópolitikát, addig sok magyar vállalkozást hoz nagyon nehéz helyzetbe a minimálbér emelése« – fogalmazott.

»A Mi Hazánk tervei között az szerepel, hogy úgynevezett svájci mintájú bérrendszer vezetnénk be, tehát kötelező bértáblában rögzíteni kell, hogy melyik munkában minimum milyen bérekre jogosultak a dolgozók, ezeket lehet ágazati minimálbéreknek is nevezni, az elv az, hogy azonos munkáért minden dolgozó azonos bért kapjon. Ez a minimálhatár a gyermekek számával és a ledolgozott évek számával növekedhet is« – jelentette ki.

Ennek a svájci mintának az is a lényege, hogy az olcsó külföldi munkaerő, tehát a harmadik világbéli vendégmunkások ne vehessék el a magyarok munkáját. Ennek kidolgozásakor a nemzetközi példákat és gyakorlatot kívánnák alapul venni, és szakértők véleményére hagyatkoznának. Ez nagyban segítené a vidék bérfelzárkóztatását is.”