Milliárdos adócsalás állhat a Bolt taxi mögött?

2024 óta az Uber újra szolgáltat ugyan Magyarországon, de 2016-ban kivonult hazánkból, és ezután nem sokkal a hazai piacra berobbant az észt gyökerekkel rendelkező Bolt (akkor még Taxify néven). A vállalat viszonylag hamar piacvezető pozícióba került a taxisok körében, a tevékenységéhez kapcsolódó applikáció pedig megkönnyítette az utasok számára, hogy fuvart találjanak – kényelmesebb, olcsóbb megoldásnak találták a hagyományos taxihoz képest. A magyar taxisofőrök szemében azonban a Bolt egyre inkább egy újabb multinak tűnt, ami kiszorítja a becsületes hazai vállalkozókat, vélhetően hivatali, hatósági asszisztálás segítségével. A „hagyományos” fővárosi taxiszolgáltatók munkatársai kifogásolták a Bolt piactorzító gyakorlatait, tisztességtelenül szerzett versenyelőnyökről számoltak be, ezenfelül uniós és hazai jogszabályok sértésére, valamint adóelkerülő magatartásra is rávilágítottak. Az utasok számára ígért kényelemnek tehát borsos ára van, ami nemcsak a taxisok zsebében hagy űrt, de az államkasszában is. Ez az írás egy cikksorozat első része: a következő írásban tovább bontjuk a szálakat, és újabb részleteket tárunk az olvasók elé.

Piacra lép az észt cég

A Taxify Hungary Kft. 2016 júliusában kezdte meg működését Magyarországon, amit 2019 novemberétől Bolt HTX Kft. néven folytat. Az elnevezésből arra lehet következtetni, hogy az észt Bolt OÜ (2019 előtt Taxify OÜ) utazásszervező cég anyavállalatként működött közre a magyar vállalat tevékenységében, azonban a tényleges konstrukció ettől eltér – mondhatni más a leány(zó)vállalat fekvése. A gyakorlati megvalósítás szerint a magyar Boltnak a márkanév használatára biztosít jogosultságot az észtországi szervezet. Nézzük meg részletesen, hogy a cég által kiépített szerződésrendszer miként biztosít melegágyat az adócsalásoknak.

Adócsalás gyanúja

A két vállalat háromoldalú szerződést köt a taxissal (egyéni vállalkozóval vagy céggel mint szolgáltatóval). Az ebben foglaltak szerint az észt Bolt automatikusan számlát állíthat ki a taxiszolgáltató nevében, valamint kezelheti annak egyes pénzeszközeit – ez biztosít lehetőséget arra, hogy amikor az utas megfizeti a viteldíjat, annak összege az észtországi cégnél landol. Ebből az ottani Bolt 25 százalék jutalékot levon, amiről számlát állít ki a taxis részére, a fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeget pedig visszautalja a taxiszolgáltató számlájára.

De akkor mi a szerepe a magyar Boltnak? A Bolt márkanév és logó használatára az észt vállalat felhatalmazta a magyar céget, ami egyebek közt a magyarországi marketingért, piackutatásért felel. A háromoldalú megállapodás alapján továbbá taxidiszpécser-szolgáltatást nyújt a taxisoknak, valamint a rendszerrel kapcsolatos betanítási, támogatási feladatokat látja el.

Már ebből a nyakatekert konstrukcióból is – aminek jogi megfelelőségét egy másik cikkben fogjuk tárgyalni – felmerülhet a gyanúja annak, hogy adófizetés szempontjából sincs minden teljesen rendben. A budapesti taxipiac szereplői is felfigyeltek néhány erre utaló jelre.

A Bolttal szerződő taxisok állítólag ugyanis elég sok esetben úgynevezett „dobós cégeken” – más néven fantomcégeken – keresztül használják a Bolt rendszerét. Az ilyen vállalatok általában adóelkerülés, adócsalás céljából jönnek létre, papíron egy-egy stróman (német eredetű szó, jelentése szalmabáb) vezeti. A strómanok rendszerint olyan személyek, akiken az adóköveteléseket az állam nehezen, vagy egyáltalán nem tudja behajtani – például külföldiek vagy hajléktalanok.

A fantomcégek munkavállalói többnyire részmunkaidős alkalmazottak, heti néhány munkaórával, minimálbéren bejelentve. A fenti konstrukció alapján a magyar és az észt Bolt leszerződhet egy ilyen vállalkozással is, a fuvart pedig az egy-két órával bejelentett dolgozó végzi. Az észt cég kiállítja a számlát a dobós cég nevében, az utas által megfizetett összeg az észt Bolt számlájára kerül – a jutalékkal csökkentett pénzmennyiséget a megadott számlaszámra utalja. Ez tartozhat közvetlenül a taxishoz vagy akár egy rokonához is.

Ha Revolut-számlát ad meg, akkor a pénzmozgás az utast leszámítva nem is érint magyar bankfiókot, így az ellenőrző hatóságok számára is nehezen lekövethető, így nem is feltétlenül jelenti be.

Legalábbis ez volt a helyzet 2025. október előtt, amikor a magyar felhasználók fiókja mögött litván számlaszám állt, mert korábban a Revolutnak még nem volt engedélye, hogy Magyarországon fióktelepet létesítsen.

A fantomcégek pedig jellemzően nem fizetnek áfát, és nem nyújtanak be adóbevallást, aminek következtében előbb-utóbb felszámolják őket. Mivel, ahogy fentebb írtuk, a be nem fizetett adókötelezettség a strómanokon nem igazán hajtható be, így ez a gyakorlat az államkasszában jelentős kiesést eredményezhet – tekintve, hogy a Bolt évről évre milliárdos nagyságrendű bevételt realizál.

Információink szerint azonban van még egy front, ahol adócsalás történhet – méghozzá a Bolttal szerződött flottapartnereknél, amik bérautót szolgáltatnak azoknak a taxizni vágyó sofőröknek, akiknek nincs saját taxijuk. Értesültünk olyan esetekről, hogy ez szóbeli megállapodás alapján történt, és a bérleti díj vagy a lízingdíj megfizetése zsebbe ment.

A hatósági tarifa kijátszása

A fővárosi taxiszolgáltatók számára önkormányzati rendelet határoz meg egységes díjszabást 2013 szeptemberétől. A szabályozás értelmében a viteldíj három részből tevődik össze:

• alapdíj, ami a mostani állapot szerint 1100 forint;
• idővel arányos egységdíj, ami jelenleg percenként 110 forint;
• távolsággal arányos egységdíj, ami aktuálisan kilométerenként 440 forint.

A taxiszolgáltató a tényleges viteldíjat köteles taxaméterrel meghatározni, ami óránkénti 15 kilométeres sebesség alatt az idővel arányos egységdíjat, felette pedig a távolsággal arányos egységdíjat veszi alapul.

A hatósági ártól eltérni nem lehet, azonban információink szerint a Bolt több alkalommal is az applikációban elérhető kedvezményekkel próbálta magához csalogatni az utasokat.

Értesültünk olyan esetekről is, hogy a Magyarországra érkező külföldi turistákat már a repülőtérre közeledve tájékoztatja a Bolt-alkalmazás, hogy a célállomáson is igénybe vehetik a világ legolcsóbb „lehetőségét”. Persze könnyű lehet úgy a legolcsóbbnak lenni, hogy a hatósági díjszabás ellenére kedvezményeket biztosítanak.

A taxitársaságok a szabálytalannak vélt promóciókkal kapcsolatban a rendeletben megjelölt ellenőrző szervhez, vagyis a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-hez fordultak írásban. A válaszlevélben a vezérigazgató ismertette a BKK álláspontját, miszerint a sérelmezett promóciós akció esetén akkor merülhetne fel a hatósági ár megsértése, ha a taxis nem kapná meg az előírt ellenértéket – ám a kedvezményről csatolt képernyőkép erről nem ad kétséget kizáró bizonyítékot. Szilágyi Bettina, a Bolt korábbi ügyvezetője a kedvezményekről úgy nyilatkozott, hogy „a Bolt nemzetközi központja átvállalja az utazás költségének egy részét az utastól”.

A rendelet szerint az ellenőrzési feladatokat ellátó BKK kifejtette továbbá, hogy felmerülhet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltak megsértése. Zárásképp a Gazdasági Versenyhivatalhoz irányította a piac szereplőit, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a Bolt a gazdasági tevékenységét a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon folytatja.

Megjegyezzük továbbá azt is, hogy 2016-ban egy másik piaci szereplő ellen hasonló probléma merült fel, ugyanis úgynevezett „Taxi Kártya” értékesítésével nyújtott kedvezményt az utasoknak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete eltiltotta a kedvezményes kártyák árusításától azzal az indoklással, hogy a „kedvezménnyel elérni kívánt cél az, hogy a potenciális utasok az olcsóbb vállalkozást válasszák, így az alperes nagyobb fuvarszámot és nagyobb bevételt könyvelhessen el”.

A 2024-ben Magyarországra visszatérő Uber viszont ilyen téren hasonló árazási gyakorlatot folytat. Az applikáció felhasználóinak folyamatos akciókat, kedvezményeket nyújt Budapesten is – amelyeknek köszönhetően akár a hatósági ár ötödéért lehet náluk taxizni. Január 4-én például a mobilapplikáción belül 50 százalékos akció igénybevételére volt lehetőség.

Így könnyen magához tudja csábítani az utasokat a hagyományos taxipiaci szereplőkkel szemben, akik viszont a rendeletben megszabott díjat alkalmazzák.

A Mi Hazánk töretlenül a magyar vállalkozókat támogatja

A magyar gazdaság számos területén megjelentek a nemzetközi multinacionális cégek, amelyek sok esetben még adókedvezményeket is kaptak az itteni piacon. Az ilyen internacionális cégek mögött már eleve hatalmas tőke áll, ez a kivételezés pedig a hazai gazdálkodók számára még jobban megnehezíti a megélhetést, hogy a minőségi hazai termékeknek a multik által nyújtott olcsóbb termékekkel kell felvenni a versenyt. A Taxify (később Bolt) megjelenésével a taxis személyszállítás piacán is fellépett egy hasonló jelenség.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke 2025. december 9-én a Parlamentben is felszólalt a taxisok érdekében. Elmondása szerint olyan, mintha Magyarországon szabályos hajtóvadászatot indítottak volna a magyar taxis társadalom ellen. Úgy látja, hogy a fővárosban két irány körvonalazódik: Karácsony Gergely migránsokra, Vitézy Dávid pedig önvezető autókra cserélné a magyar taxisokat. Rávilágított arra is, hogy 2019 óta rekordmértékű az élelmiszer-infláció Magyarországon, ám ennek ellenére a fővárosi önkormányzat vonakodik a hatósági tarifa megemelésétől.

„Az olyan megjelenő multinacionális globális cégek, mint például a Bolt vagy az Uber, extra kedvezményekkel tudják az utasokat szállítani. Sokszor 30, sőt 80 százalékos kedvezményeket tudnak alkalmazni, miközben a magyar taxisokat kötik a hatósági árhoz”

– fogalmazott a pártvezető, amikor megemlítette, hogy a 6x6 taxiszolgáltató tisztességtelen versenyfeltételekre hivatkozva bejelentette működésének felfüggesztését.

A Mi Hazánk Mozgalom folyamatosan nyomást gyakorol a kormányra, hogy lépjen fel a multik profitéhes piaci magatartásával szemben – például a pénztárosokat önkiszolgáló kasszákra leváltó üzletláncok által ily módon szerzett extraprofit megadóztatását is szorgalmazza. A párt politikusai a parlamenti felszólalásokon túl aktívan tesznek is a magyar munkások, vállalkozók multikkal szembeni lehetetlen helyzetének javításáért. 

A Mi Hazánk által szervezett Hazai Vásár célja, hogy a minőségi magyar termékek az ország minden részére eljuthassanak. A rendezvénysorozat keretében magyar termelők, gazdák és kézművesek mutatják be a termékeiket, lehetőséget adva az érdeklődőknek a közvetlen vásárlásra is. Az esemény látogatása ingyenes, ennek köszönhetően a polgárok minőségi magyar áruval találkozhatnak, valamint az esetleges adásvétel is közvetítő nélkül valósul meg. A Hungulf Expó és Konferencia pedig a Mi Hazánk egy olyan kezdeményezése, amely hidat képez a hazai gazdaság és az Öböl menti országok között, kiterjesztve a magyar vállalkozások exportlehetőségeit.

A történetnek itt még nincs vége: a folytatásban újabb összefüggések és kérdések kerülnek napvilágra.