Fordulat az Aladár-ügyben: két bírónő ellen is nyomozás indult

Szinte az egész ország ismeri a Spanyolországból – ráadásul a saját ágyából – elrabolt hét és fél éves Aladár esetét, amiről a Magyar Jelenen is többször írtunk. A kisfiút a spanyol fegyveres erők bevonásával hurcolták el az Igazságügyi Minisztérium által kiküldött hamis tartalmú okirat alapján. Aladár nevelőapja beszámolt arról, hogy két – az ügyben eljáró – bírónő ellen is nyomozás indult.

A Mi Hazánk Mozgalom és a Bűnvadászok mindent megtesznek Aladár megmentése és az igazság feltárása érdekében.

Hálózati szintű bűncselekmények sora történt az elmúlt másfél-két évben a kisfiú és családja sérelmére

Szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy Cs. Beatrix (Budai Központi Kerületi Bíróság) és R. Éva (Siófoki Járásbíróság) bírónők ellen nyomozás folyik. Erről telefonon tájékoztatott minket Juhász-Bauer Ágoston Bálint, Aladár nevelőapja, akitől azt is megtudtuk, milyen körülmények miatt döntött a nyomozó ügyészség a nyomozás elrendelése mellett.

Arról is beszámolt lapunknak, hogy Cs. Beatrix már-már embertelen tetteket foganatosított Aladárral és édesanyjával szemben. A rendőrség által kirendelt vizsgálat eredményeként készült egy igazságügyi pszichológiai szakértői vélemény. Ebben 

megállapították, hogy Aladárban pszichés trauma alakult ki édesanyja és családtagjai hiányától, továbbá depressziós és idegrendszeri problémái is vannak. Azonban a bírónő ennek tudatában fél évre totálisan elzárta Aladárt az édesanyjától, ezzel tovább fokozva a traumát.

A család ügyvédje szerint ez kimerítheti a kiskorú veszélyeztetése és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettét is.

A nevelőapa azt is közölte újságunkkal, hogy a 

bírónő egy közokiratban valótlanul állította, hogy az elrabolt Aladár édesanyja nem volt kíváncsi a gyermekére, és így miatta maradt el a láthatás 13 alkalommal

– ezzel szemben viszont 13 rendőri jelentés igazolja, hogy A. Ádám (Aladár biológiai apja) a jogerős ítéletben foglaltak ellenére szántszándékkal nem hozta el Aladárt az édesanyjával történő kapcsolattartásokra.

A már fél éve a tárgyalásokon rendszeresen eljáró, valamint közjegyzői okiratban is meghatalmazott Juhász-Bauer Ágoston Bálint felvilágosított minket egy olyan esetről, amikor az egyik ülés elején a bírónő – annak ellenére, hogy ő maga idézte be – kiküldte őt a tárgyalóteremből, arra a valótlan állításra hivatkozva, hogy nem rendelkezik meghatalmazással.

A nevelőapa elmondta, hogy a bírónő ezt követően több mint másfél órán át a tárgyalóteremben maradt az alperes A. Adámmal és ügyvédjével N. Ivánnal. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöki titkárságvezetője saját szemével látta, és egy elnöki okiratban el is ismerte.

Előre meghozott ítélet?

Juhász-Bauer Ágoston Bálint tájékoztatása szerint R. Éva – aki korábban a Siófoki Járásbíróság elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte – éveken át az ügyben eljáró bíróként tevékenykedett. 

Egy rendelkezésre álló hangfelvétel tanúsága alapján az édesanyát az egyik tárgyaláson nevetve hallgattatta el a következő kijelentéssel: „Nem hallja? A férfiak mind arra buzdítják, hogy ne mondja tovább!” 

A rögzített anyagon állítólag egyértelműen hallható, hogy a bírónő A. Ádám és N. Iván felé fordulva kacagó hangon a következő szavakat intézi hozzájuk: „Uraim, ne adják fel a harcot, kis türelmüket kérem!”

Juhász-Bauer tudomásunkra adta, hogy a következő alkalommal R. Éva kihirdette az ítéletet, amivel megpecsételte Aladár sorsát. A tárgyalás vége előtt öt perccel a Columbo-sorozatba illő jelenet zajlott le: váratlanul kopogtak az ajtón, és egy gyámhivatali dokumentumot hoztak be, amit szintén ott kellett sorszámozni – a 113-as számot kapta. Ezután a tárgyalást berekesztették, az ítélet viszont a 112-es sorszámot kapta, nem a 114-est – megalapozva annak a gyanúját, hogy a bírónő már előre elkészíthette azt.

Aladár esete sajnos nem egyedi, rendszerszintűek a súlyos visszaélések

Füssy Angéla, a Magyar Jelen újságírója gyermekvédelmi demonstrációkat szervez 2025. május 27-ére, két helyszínen és két időpontban: 12.30 órai kezdettel Békéscsabán a Békéscsabai Járásbíróság előtti téren, valamint 16.00 órai kezdettel Budapesten az Igazságügyi Minisztériumnál a Szabadság téren.