Nyílt levél Lázár Jánosnak

Dr. Kristóf Lilla Alida nyílt levélben reagál Lázár János miniszter ATV-s interjújában elhangzott kijelentéseire. Az antropológus írásában az evangélium fényében bírálja a gyermekek elleni erőszakkal kapcsolatos politikai megnyilatkozásokat, és számonkéri a keresztény alapokon nyugvó jogi és erkölcsi felelősségvállalás hiányát. Az üzenetet változtatások nélkül közöljük.

Tisztelt Lázár János miniszter úr!

Az ATV-ben Rónai Egonnak adott hosszabb interjúja több ponton is komoly kifogást, sőt, mély erkölcsi ellenérzést váltott ki belőlem. Különösen akkor, amikor Magyar Péter totális erkölcs nélküli jelenségét – amely nyilvánvalóan az Önök beltenyészetének produktuma – egyedül Varga Juditra próbálta rákenni.

Most azonban nem kívánok minden részletre kitérni, csupán egy olyan súlyos és sátáni természetű kérdésre szeretnék reflektálni, amelyet Ön megdöbbentő módon nemhogy nem ragadott meg evangéliumi súlyának megfelelően, hanem tudatosan eltorzított.

A gyermekekkel szemben elkövetett erőszak, különösen a pedofília, nem csupán társadalmi vagy büntetőjogi kérdés. Ez erkölcsi abszolútum, amelyet maga Jézus Krisztus példátlan súllyal ítél el. Ön mégis azzal érvelt, hogy a halálbüntetés visszavezetése „keresztény meggyőződésből” nem lehetséges, és mintha a keresztény hagyományt okolta volna a legnagyobb borzalmak jogi következményeinek elmaradásáért.

Ez a gondolatmenet nemcsak felháborítóan hamis, de erkölcsi szempontból is visszataszító csúsztatás.

Jézus szavai teljesen egyértelműek: „Jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tenger mélyébe vetnék, mintsem hogy egyet is megbotránkoztasson e kisdedek közül.” (Lukács 17,2 – Káldi-Neovulgata) „Utilius est illi, si lapis molaris imponatur circa collum ejus, et projiciatur in mare, quam ut scandalizet unum de pusillis istis.” (Lukács 17,2 – Vulgata Clementina)

Ez a kijelentés nem allegória, nem nevelési tanács, nem képletes túlzás, hanem erkölcsi ítélet. A „megbotránkoztat” szó görög eredetije – σκανδαλίζω (skandalizō) – nem azt jelenti, hogy „rossz példát mutatott”. Hanem azt: csapdába ejtette, bűnbe vitte, lelkileg megtörte, és eltérítette az Isten felé vezető útról. A szó jelentése: morális-lelki gyilkosság. Nem kevesebb. Mert amikor egy gyermek testét és lelkét megrontják, akkor Isten arcát gyalázzák meg, hiszen a gyermek az emberi lélek legközelebb álló formája az Atyához. Jézus ezért mondja: „Ha nem lesztek, mint a kisdedek, nem mentek be a mennyek országába.” (Máté 18,3)

És szeretném felhívni a figyelmét még egy igen nagy jelentőségű szóra Jézus kijelentésében: a latin „utilius est” kifejezésre, aminek jelentése „hasznosabb volna”. Ez a szófordulat mindent elmond, ugyanis nem kevesebbet állít Jézus, miszerint az isteni igazságosság mércéjén a gyermekek megrontójára olyan ítélet vár, amelynél még a földi halál is kíméletesebb. A malomkő és a tenger mélye nem szimpla ösztönös emberi bosszú, hanem figyelmeztetés arra, hogy az ilyen cselekedet és annak elkövetője a létezés alapjaival kerül szembe, és így is ítéltetik meg.

Ezért érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Ön az evangéliumot idézi meg akadályként, miközben nem meri kimondani Jézus szavait, és elhallgatja az isteni igazságszolgáltatás súlyát. Jézus nem mondja, hogy az adószedőt, a képmutatót vagy a házasságtörőt vessék a tengerbe. Egyetlen esetben mondja ezt: amikor valaki egy gyermeket bűnbe visz, megront, tönkretesz.

És Ön ezt a helyzetet azzal próbálja relativizálni, hogy „a keresztény erkölcs” nem teszi lehetővé a halálbüntetés visszaállítását? Miközben Önök „nemzeti-keresztény kormányként” kétharmados felhatalmazással rendelkeznek, és minden eszközük megvan arra, hogy erkölcsi és jogi alapon is keretet adjanak a legsúlyosabb bűnök megtorlásának?

Ne haragudjon, de ez nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség volna a „keresztény szabadságharcos” kormányzatuk számára.

És mi a valóság? Hogy Önök intézményes szinten elbújnak előle.

Majd Ön, mint egyén, „hősi gesztusként” felvállalja a halálbüntetés visszaállításának gondolatát – az ilyen egyértelműen sátáni cselekmények retorziójaként.

Ez nem bátorság, Lázár úr. Ez politikai számítás. A választások előtt.

Ha nem veszi zokon, akkor végszóként keresztényi szeretettel ajánlom, hogy serényebben forgassa a Bibliát, és ne csak annak „humánus kritikai” magyarázatait tükrözze vissza a nyilvánosságban, ha már „keresztyénként” pozicionálja magát.

Állampolgári és választópolgári tisztelettel,
Dr. Kristóf Lilla Alida

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

(Kiemelt kép forrása: Lázár János/Instagram)