Március 23-án a kormánypártok a parlamentben leszavazták azt az indítványt, ami a kilakoltatási moratóriumot a koronavírus-válság előre nem látott anyagi nehézségei miatt meghosszabbította volna. Emiatt május 4-től ismét megindulhatnak a kilakoltatások.
Van, akinek jó biznisz
Ennek valószínűleg az egyik fő oka, hogy a végrehajtásokon „Fidesz-közeli” cégek és üzletemberek nyernek a legnagyobbat.
A kilakoltatási moratórium véget ér
Már a koronavírus-járvány előtt is komoly probléma volt, hogy egyre több ember nézett szembe azzal, hogy kisebb, párhónapos elmaradások után már el is indították ellenük az eljárást, amelynek következtében kikerülnek a lakásaikból. Ezzel a módszerrel nem csupán a devizahitelesek esetében, de sokszor önkormányzati, vagy állami lakásoknál is egyre többször éltek, hogy a tulajdonos az ingatlant minél hamarabb hasznosítani tudja. A gond ezzel nem csupán az, hogy rengeteg kilakoltatott a hajléktalanok számát növeli, de az is, hogy sokszor családok, és kiskorúak is az utcán végzik ilyen intézkedések után, az állami szociális háló pedig az ilyen eseteket alig képes kezelni – összegzi az Azonnali.
Ráadásul a kormány hiába hosszabbítja meg a „vészhelyzetet” szeptemberig, saját kiterjesztett jogkörét ezzel fenntartja, ám a moratóriumot nem hosszabbítják meg, vagyis a korlátozások maradhatnak, viszont a kilakoltatások május 4-el ismét megindulhatnak.
Jóllehet, a lakossági- és céges jelzáloghitel-törlesztésekre a kormány bevezetett egy ideiglenes, június 30-ig tartó, újabb moratóriumot, ez a rezsitartozással, lakbérrel elmaradtak és lejárt szerződéssel rendelkező bérlők összességén már értelemszerűen nem segítene.
Tehát, valójában május 4-én egy olyan helyzet áll elő, mintha az értelmetlen lezárások és az észszerűtlen korlátozások meg se történtek volna. Mintha ezek súlyos gazdasági hatásai egyáltalán nem hatnának a társadalmunkra, és csupán a téli kilakoltatási moratórium érne véget.
Példának okáért, akik mondjuk a vírus (pontosabban a média által gerjesztett pánikhangulat) miatt veszítették el biztos keresetüket, állásukat, ennek következtében pedig azóta önkéntelenül is komoly rezsi- és albérlettartozásokat voltak kénytelenek felhalmozni,
ráadásul ha lakásbérleti szerződést közjegyző előtt kötötték, akkor külön bírósági eljárás nélkül is kilakoltathatóak.
Ez azokat is érinti, akik bérleti szerződése az önkormányzattal vagy az állammal már lejárt.
Noha manőverezési lehetőségek az adós számára fennállnak, ezek csupán arra elegendőek, hogy a kilakoltatást elnyújtsák. A jelenlegi szabályozás szerint valós lehetőség nincs arra, hogy az érintettek a tartozásukat belátható időn belül rendezni tudják.
Az Azonnali által megkérdezett szakértő alapjában véve is bírálta a téli moratóriumot. Mint fogalmazott:
a kilakoltatások nem csupán azért rosszak, mert kint hideg van, hanem eleve azért, mert otthontalanná tesznek embereket.
Egyébként is érthetetlen a kormány döntése, hiszen a járványhelyzet kellős közepén, mikor Covid-hullám követ Covid-hullámot, tömegek veszítik el a megélhetésüket, és adósodnak el. Ilyen időszakban minden kormánytól elvárható lenne a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása, pláne, ha a „senkit nem hagyunk az út szélén” szlogennel kampányol…
Egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe
A törlesztési moratórium június 30-i lejárta után mind a késedelmes hitelfizetések, mind a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek aránya meg fog növekedni, rövid időn belül.
Ennek az előszele egyébként már most is kézzel fogható, hiszen 2020 és 2021 folyamán régen nem látott mértékben szaporodtak el a közüzemi számlatartozások. Fontos kihangsúlyozni: ezeket a tartozásokat nem a mélyigénytelen, antiszociális rétegek halmozzák fel, hiszen ők már régóta nem fizetik tartozásaikat. A mostani elmaradásokért olyan magyar családok a felelősek, akik korábban tisztességesen fizettek minden számlát, ám az elmúlt egy évben a helyzetük teljesen kilátástalanná vált. Vannak, akiknek már az étel és a villany között kell választaniuk.
„A kormányrendelet szerint a bíróság az adós kérelmére akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha a járványügyi intézkedések miatt került az adós méltányolható helyzetbe. Ha ezzel a lehetőséggel élt az adós, akkor vele szemben az elmúlt időszakban semmilyen végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak” – mondta ezzel kapcsolatban Bódizs Kornál, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke . Az már máskérdés persze, ezt hogyan lehet igazolni.
Bódizs ugyanakkor hangsúlyozta, a MAKISZ véleménye szerint
járvány ide, vagy oda, a felhalmozott hátralékokról elsősorban az adósok „pénzügyi tudatosságának” hiányosságai tehetnek.
El kell ismerni azonba, hogy a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbításával azt is lehetővé tette, hogy bármiféle önkormányzati kilakoltatás legalább ősz közepéig elhalasztódjon. Ez azonban nem kötelező érvényű előírás, hanem az önkormányzatokra van bízva, élnek-e a hosszabbítással, vagy sem. A lap két fideszes polgármestert is megkeresett, hogy mit gondolnak a kormány döntéséről, valamint ők, mint polgármesterek, ki kívánják-e tolni az önkormányzati lakásokból történi kilakoltatásokat legalább őszig, ám se Pokorni Zoltán, se Borbély Lénárd nem válaszolt.
Kiemelt képünk illusztráció
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
