Nyolcvan fölötti "túlélők" tüntettek a parlamentben a Horthy-szobor ellen

Ebben a magyar Parlamentben bennünket, és sok százezrünket megbecstelenítenek. Minket, akik átéltük ezt a sok szörnyűséget, és minden magyar embert, aki átélte a második világháború összes szenvedését. Azokat mind megbecstelenítik azzal, hogy Horthy szobrát bárki be meri állítani ebbe a Parlamentbe, aminek az egyik választópolgára én vagyok. Kikérem magamnak, mindnyájunk nevében – háborgott a Telexnek a 88 éves Sólyom Olga a Parlament vörös szőnyeges társalgójában.

Újabb jó egészségnek örvendő, 80 év fölötti "túlélők" álltak a nyilvánosság elé. Ezúttal a Horthy-szobor ellen tiltakoztak, melynek szerintük semmi keresnivalója a magyar Országházban.

Majd ők megmondják, milyen szobrunk lehet

Szép kort megélt túlélők népes tábora egy internacionális zsidó szervezet, a Centropa kezdeményezésére találkoznak minden évben, de most a DK szekta országgyűlési képviselője, Oláh Lajos felkérése ajvékoltak a Horthy-szobor ellen. Mint kifejtették: nem értik, hogyan avathattak ilyen szobrot az Országházban 2022-ben.

Elmondták továbbá,

nem csak Dúró Dórára haragszanak, hanem Kövér Lászlóra is, amiért nem tiltotta meg a megválasztott képviselő számára, hogy egy ilyen szobrot állítson ki a saját irodájában.

Nekik - természetesen - az nem volt elég, hogy Kövér László házelnök kitiltotta a Mi Hazánk Horthy-szobor avatásáról szóló sajtótájékoztatóját a nyilatkozatokra kijelölt, szokásos helyszínről, a kék társalgóból (ahol baloldali képviselők is bármiről tarthatnak sajtótájékoztatókat), így a Szent Korona melletti helyiségben nem kerülhet sor az avatást megelőző eseményre.

Már a kormányzó nevétől is dühösek lesznek 

Ezt követően előadták az erre érzékeny olvasóknak második világháborús szenvedéseiket, a 88 éves Sólyom után a 83 éves Sommer Katalint vette át a szót. Tőle megtudhattuk, hogy a családjával együtt levitték őket a Duna-partra, ám a folyóba lövés előtt valaki szólt a kivégzőosztagnak, hogy mégse öljék már meg az egybegyűlteket, így mindenkit visszakísértek a házba, ahonnan korábban nagy hévvel kiterelték őket.

Egyszerűen felháborítónak érzem, hogy ma előfordulhat olyan, hogy egy olyan embernek, aki az áldását adta erre a mocsokságra, annak szobra lehet a magyar Parlamentben

- zárta sorait Sommer.

A 82 éves Kádár Zsuzsa arról mesélt, 1944 Auschwitzba deportálták, ahonnan - tisztázatlan körülmények között - "kimentették", majd valahogy visszakerült Budapestre, ahol a szovjet megszállásig bujkált, majd felszabadult.

A 86 éves Jávor Zsuzsanna a sárga csillagot sérelmezte, amit 1944. április 5-től kellett hordania. Személyes emléke is van Horthyról: október 15-én élőben hallotta őt a rádióban, amint a kormányzó arról beszélt, hogy Magyarország kilép a háborúból, de "az öröm pár órát tartott" – délután a rádióban már azt mondták, hogy mégsem, és kijárási tilalmat vezettek be.

Ha akkor Horthy úgy ugrik ki, ahogy a románok is megszervezték, az édesapám is életben maradt volna

– panaszkodott Jávor, aki igencsak szívére vette, hogy Horthynak nem sikerült román módra átállni, és elárulva korábbi szövetségeseinket a Vörös Hadsereg oldalán harcolni saját megszállásunkért. Hozzátette:

azt, hogy szobrot emeltek neki a Parlamentben, egész egyszerűen nem akartam elhinni. Azt, hogy van még Magyarországon olyan ember vagy szervezet, aki ezt az embert dicsőíti.

Jávort egyébként nem érdekli, hogy a Mi Hazánk szavazói mit gondolnak, vagy mire adtak felhatalmazást a pártnak, ő úgy gondolja a Parlement az "övé, meg az egész magyarságé", s ezáltal nem lehet sehol az épületben olyan szobor, vagy emlékmű, amivel ő nem ért egyet.

Az nem az ő szobája, hanem egy parlamenti szoba. Nem hiszem, hogy akármit megcsinálhat ott, mert az nem arra való

- szögezte le.

A 85 éves Simon Ágnes, és szülei is túlélték a pesti gettóban a háborút.

Mindig úgy érzem, hogy megúsztam, de hát olyan nagyon nem

- mondta ingerülten a liberális lapnak, nem fejtve ki, hogy ez a mondat így voltaképpen mit is jelent. Azt azonban elmondta, csak úgy forr benne az indulat:

Most végtelenül dühös vagyok. Én elsősorban Kövért mondatnám le, nem a Dúró Dórát.

A 84 éves Nagy Judit már óvodás "találkozott az antiszemitizmussal", hiszen ő volt a játszótéren a "zsidó gyerek", akivel nem játszhattak a magyarok. Állítása szerint ők az egész családdal együtt csillagos házba kerültek, de csak a nagyapját és a nagyanyját végezték ki, mindenki más átvészelte a háborút.

Ez mind Horthy bűne, és a kormányé

– jelentette ki ellentmondást nem tűrően.

Fogalomzavar és tájékozatlanság

Korábban azt se hittük volna, hogy a Demokratikus Koalíció egyáltalán ismeri a "nemzet" szót, ám Oláh Lajos most mégis bepróbálkozott egy nagyot mondással. Horthyval kapcsolatban "náci kollaboránsról" beszélt, aki szerinte "nemzetellenes és emberellenes volt egyszerre".

A hosszú parlamenti sétát igen jól bíró, szép kort jó egészségben megélt "túlélők" nem számítanak bocsánatkérésre se a kormánytól, se a Mi Hazánktól, egyszerűen csak "kötelességüknek érezték, hogy bemenjenek az épületbe".

Majd Dúró Dóra jól elégetne minket, mint a könyvet

- vetette fel egyikük. A hasonlat igen furcsa, hiszen Dúró Dóra sosem égetett könyvet.

Kicsattanó egészség messze az átlag életkor felett

A magyar társadalom körében a várható átlagos élettartam 75-80 év között mozog, melynek végére az átlagos magyar dolgozó olyan szinten le van robbanva, hogy a rengeteg kötelezően felírt gyógyszerrel is legfeljebb túléli a napokat, se ereje, se pénze nincs hosszú kirándulásokra. De a gyári dolgozók körében ez még ennél is alacsonyabb a várható élettartam, hiszen egy átlagos magyar munkás (főleg Kelet-Magyarországon) nagyjából három ember munkáját végzi egy vietnámi gyerekmunkás bérért. Az ő köreiben egyre többet hangoztatott mondás a

munkahelyről a tepsibe.

És nekik még csak kártérítés sem jár azért, amiért megnyomorítják őket a munkában.

A sportos túlélők a parlamenti séta közben - fotó: Presinszky Judit / Telex

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!