Nyolc civil szervezet és a Mi Hazánk Mozgalom – Novák Előd alelnök képviseletében – emlékezett meg február 7-én Kenderesen, vitéz nagybányai Horthy Miklós halálának 64. évfordulójáról. A kegyeleti eseményen ünnepi köszöntőt mondott Bogdán Péter, Kenderes polgármestere és beszédet mondott Novák Előd a Mi Hazánk alelnöke mellett, László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke, vitéz Szilassy-Horváth Csaba a Történelmi Vitézi Rend törzskapitánya, vitéz Sass László Sándor az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége főkapitánya, vitéz Dorogi György, a Horthy Miklós Társaság választmányi elnöke és dr. Bene Gábor jogász, a Nemzetegyesítő Mozgalom szóvivője. A megemlékezésen részt vett a Pásztortűz Hagyományéltető Egyesület, az Őserő Dalárda és a Horthy István Alapítvány is. A kegyeleti megemlékezést – Publik Antal előadóművész és Fazakas Sándor János és Vesztergám Miklós előadásai után – a szervezetek közös koszorúzása tette teljessé. Az esemény főszervezője Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság tiszteletbeli elnöke volt.
– Utolsó kormányzónk munkásságát lehet kritizálni bal- és jobboldalról egyaránt, de a Horthy-korszak 25 évét összehasonlítva a rendszerváltás óta eltelt évtizedekkel: egyértelműen szoborért kiált. A Mi Hazánk posztumusz díszpolgári kezdeményezését Karácsony Gergely már lesöpörte, ezért is kellett volna már az előző két ciklusban megadni Horthy Miklósnak az illő fővárosi elismerést. Most halálának évfordulója alkalmából a Horthy-kriptánál tartottunk megemlékezést – fogalmazott Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke.
„Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelen hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számomra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta látom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködöm benne. Mély a tenger és végtelen… de mélyebb szeretetem mely szülőhazámhoz fűz, és nagyobb vágyódásom mely a magyar földre, a magyar nép körébe hazavonz!”
Írta Horthy Miklós emlékirataiban a portugáliai emigrációban.
Ismeretes, az 1956-os forradalom híre előbb fellelkesítette, ám annak későbbi kudarca nagyon megviselte a mindvégig jó egészségnek örvendő Horthyt. A forradalom leverése után apátiába zuhant – bár az orvosok szerint szervi bajban nem szenvedett –, de 1957 február 9-én, tehát 64 évvel ezelőtt hunyt el Estorilban.
Végakarata szerint addig nem szállíthatták haza holttestét, amíg a szovjet csapatok ki nem vonultak Magyarországról. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen, a család és a kormány egybevágó szándéka szerint nem állami szertartás keretében.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
