Ma van a hűség napja: 99 éve tért vissza Sopron és környéke

Magyarországon 2001 óta december 14-e a hűség napja, mely annak állít emléket, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.

A népszavazásra az után került sor, hogy hazafiak egy csoportja bátran szembeszegül azzal a példátlan döntéssel, mely az első világháborút kirobbantó Ausztriának ítélt 3 vármegyénkből (Vas, Sopron, Moson) 50 nagyközséget, 270 kisközséget és 3 várost (Ruszt, Kismarton és Sopron).

Az összesen 26 879 jogosultból 24 063 fős (89,52%) részvétel mellett, 23 561 szavazóból 15 334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8 227 fő (34,92%) Ausztriára, és 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt.

Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.

A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.

Az 1921. december 14-16 közötti népszavazáson Sopron és környéke a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntött. Sopron így érdemelte ki a Leghűségesebb város megtisztelő címét.

Vajon mi lehetett volna, ha Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is népszavazás dönthetett volna az idegen érdekek helyett?