A Black Friday és a hisztérikus pénzköltési láz térhódítása előtt a karácsonyi ünnepkör sokkal mélyebb tartalommal töltötte meg az életünket. Honnan ered és hogyan alakul ki az ünnep mai formája?
A téli-napforduló
A téli napforduló az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval együtt egységes keretet adott az időszámításnak. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-ére esik. A hagyományok szerint elődeink a nyári napforduló alkalmával azért gyújtottak tüzeket, hogy elűzzék a közeledő sötétséget, addig a téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték.
A karácsony legfőbb üzenete: a világosság legyőzi a sötétséget!
Ahogy a történelem során mindenkor, az európai fehér civilizáció ezúttal is kitermeli majd azt az életigenlő, elszánt ifjúságot, amely az élet minden területén harcba száll a sötétség erőivel, győzelemre viszi a világosság eszméjét, s megvédi a saját életterét, kultúráját. „Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem…
A Római Birodalomban az ünnepet a már erősödő Napisten, és Mithrász-kultusz nyomására az i.sz. 3. században honosították meg. Az ekkor erősödő keresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta, így hamarosan az ő személyét is ehhez a naphoz kötötték.
Krisztus személye születése által kapcsolódik a téli napfordulóhoz, mint ahogy a nagy vallásalapítók, próféták és mitikus személyek születésnapja (és sokszor halála is) természeti fordulópontokhoz, az év legjelentősebb napjaihoz köthető. A titokzatos égi jel, a betlehemi csillag megjelenése is a fényt szimbolizálja a születés éjszakáján.
Krisztus születésének keresztény ünnepe
Krisztus születésének megünneplése csak később, a kereszténység térhódításával került előtérbe, ám ezután fokozatosan egybekapcsolódott a téli napforduló pogány ünnepével. Ténylegesen Nagy Konstantin egyházi reformja, és a kereszténység államvallásként való bevezetése után került sor az ünnep elismerésére. Az ünnep kitűzésének célja az volt, hogy lezárja a Jézus Krisztussal kapcsolatos vitákat, és a niceai zsinat határozatát liturgikus eszközökkel tegye népszerűvé, amely szerint Jézus Krisztus isten is és ember egy személyben.
Az ünnep minden nyelven saját nevet kapott, amely azt tükrözi, hogy ennek mindenhol különleges jelentősége van. A magyar „karácsony” szó szláv eredetű, és a „korcsun”, azaz „lépő, átlépő” szóból származik. Ez a szó az új évbe való átlépést jelzi, tehát ősi, naptári (és egyben a napfordulóhoz kapcsolódó) eredetű, akárcsak a lengyel megfelelője, a „kolenda”, vagy az orosz „koljáda”, ami viszont karácsonyi éneket jelent. Az angol „Christmas” szó Krisztus nevére utal, míg a német „Weihnacht” és a holland „kertsmisse” a szent éj egyházi ünneplésére utalnak. A latin „natalis” (születés) szóból származik a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia „noel”, az olasz „natale” a spanyol „navidad” illetve még a walesi „nadoling” szó is. A karácsony ősibb, napfordulót idéző jellegét a skandináv „Jul” szó idézi, melyből az óangol „Yule” is származik. A szó pontos jelentése azonban nem ismert, talán a téli ünnepi időszak eredeti nevét jelölheti.
A karácsonyfa eredete
Mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe a karácsonyfa lett, mely azonban jóval ősibb szimbolikával bír, mint a keresztény ünnep maga. A fa az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma (Yggdrasil) is. Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is.
Az ajándékozás eredete
A szoros német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok komoly szerepet játszottak Magyarországon a karácsonyfa szokásának elterjesztésében. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először.
A karácsonyfát kezdetben almával, dióval, ostyával, mézespogácsa-alakokkal és cukorral díszítették. A díszek készítésekor fő szempont volt az ehetőség, a gyerekek fabontásakor nyalánkságként megették. Már az első karácsonyfákon hajlított dróttal rögzített gyertyák égtek. A XIX. század vége felé már a csillogó díszek váltak a karácsonyfák összképének meghatározóivá. Üvegdíszek gyártására vonatkozóan 1848-ból származik az első adat, nagybani előállítása Németországban már a század végén elkezdődött.
Az ünnep modernizálódása
Az ajándékozás elterjedésével pedig hatalmas piac nyílt meg első körben a játékgyártók számára, akik szó nélkül ki is használják azon ösztönünket, hogy gyermekeinknek mindent meg szeretnénk adni, ami pedig átgyűrűzött minden árucikkre, amit családtagjainknak adunk. Ezt a trendet pörgette tovább az úgy nevezett black friday, ami abból az Amerikából indult ki, ahol mindig minden annál jobb, minél nagyobb és minél több van belőle. Az esetleg kézzel készített, egyedi ajándékokból így vált őrületes verekedésig fajuló vásárlási láz az elektronikai áruházakban és mára gyakorlatilag minden árucikk esetében.
Magyarországon csupán néhány éve terjedt el a black friday, ám ezek a napok-hetek minden évben megpörgetik a kereskedelmet és több milliárd forintot hagyunk az áruházakban – sokszor hamis hirdetések áldozatául esve. A Gazdasági Versenyhivatal például közel 900 millió forintra bírságolta az Alzát 2020-ban a tisztességtelen black friday-es hirdetéseik miatt.
A modernizálódás a hagyományos ünnepi jelképekre is kezd átterjedni, így tehát néhol teljesen rendben van, hogy a napkeleti bölcsek segway-en érkeznek a kisdedhez, Mária és József pedig szelfiznek.
Forrás: Gorilla Goodies
Ezeréves hagyományaink sok idő alatt alakultak ki és nem szabad hagynunk, hogy a modernizációs törekvések gyökeresen megváltoztassák azokat.
Kiemelt kép: Karácsonyfa a Vatikánban 2019-ben
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
