Rohamosan fogy a felvidéki magyarság, iskolákat vonnak össze

Tomás Drucker, Szlovákia oktatási minisztere januárban beszélt először arról, hogy a fenntarthatóság jegyében a kis létszámú alapiskolákat összevonják, az intézkedés sok magyar intézményt is érint – írja az Index.

Egyre kevesebb a gyerek a magyar iskolákban

A több mint 200 magyar alapiskola közel felének létszáma nem éri el a százat sem. A kilátások sem jók, hiszen egy év alatt több mint öt százalékkal csökkent az elsős diákok száma, és ma már alig haladja meg a 3600-at.

„Azok az iskolák, amelyek összeolvadnak vagy valamilyen partnerségi viszonyt, konzorciumot alakítanak ki, nemcsak több pénzt kapnak majd, hanem lehetőséget is arra, hogy megosszák egymással az oktatással és az innovációval kapcsolatos tapasztalataikat. És adott esetben rugalmasan tudjanak reagálni egyes tanárok kiesésére” – idézte az Új Szó az oktatási minisztert.

A Magyar Szövetség saját javaslatcsomaggal készül, amelynek felelőse Csenger Tibor, a párt alelnöke, aki szerint az a cél, hogy a kis létszámú magyar alapiskolák esetében magyar tanintézményekkel, főként óvodákkal vagy középiskolákkal való összevonás történjen. Az egy településen működő szlovák és magyar iskolák összeolvadását szeretnék elkerülni, ami azt jelenti, hogy a magyar igazgatást meg akarják tartani a lehető legtöbb helyen.

Új ajtóhoz új kulcs kell

Ipolyságon már megtörtént a gimnázium és az alapiskola egyesítése, erről Zachar Pál, a város polgármestere nyilatkozott az Indexnek.

„A jelenlegi oktatási miniszter egy technokrata krízismenedzser, aki befejezi a reformokat, de a demográfiai adatokból is egyértelműen kiderül, hogy ez a lépés elkerülhetetlen volt. Tíz év alatt ezer fővel csökkent a lakosságunk, ami elég komoly fogyás. Ez azt jelenti, hogy az iskolákba is egyre kevesebb a gyerek.”

A polgármester rámutatott, hogy országos szinten sokkal több a hely, mint az iskolás magyar gyermek, ezért egyre nagyobb gondot jelent mindenhol az intézmények fenntartása.

„A magyar és a szlovák gimnáziumunknak, valamint a szakközépiskolánknak Nyitra megye volt a fenntartója, ezért a szlovák fél úgy gondolta, az a legjobb, ha ezeket az iskolákat összevonjuk. A városvezetésnek azonban az volt az elképzelése, hogy a gimnáziumot és a magyar alapiskolát olvasszuk össze, amivel az iskolaigazgatók is egyetértettek, hiszen így magasabb színvonalat tudunk elérni, és jelentősen hatékonyabb az üzemeltetés is. Ezzel a megoldással 300 fős magyar iskolaközpont valósult meg, amely ebben a formájában szeptemberben nyitja meg a kapuit.”

Zachar Pál kiemelte, hogy a két iskola összevonása miatt egy tanár sem veszítette el a munkáját. Az ipolysági régióban az a céljuk, hogy megmentsék a magyar kisiskolákat.

„Nagyon sok 50-100 fős iskolánk van országos szinten, Nagysallón sajnos pont most szűnt meg, mivel 30 alá csökkent a diákok száma, és ilyen létszámmal nem lehetett fenntartani. Több évtizedes modellek ma már nem működnek, mivel kevesebben vagyunk, másképp kell gondolkodnunk, a régi kulcsok nem nyitják az új ajtókat”

– véli a polgármester.

Az oktatási miniszter szakmai egyeztetésre hívta a nemzetiségi iskolákat működtető városvezetőket, amelyre hamarosan sor kerül Komáromban.

Lampl Zsuzsanna, pozsonyi magyar szociológus május végén beszélt arról, hogy drámaian fogy a felvidéki magyarság, az asszimiláció nagyon erőteljesen jelen van a térségben. Ennek egyik fontos mikrotársadalmi oka, hogy sok magyar szülő szlovák iskolába íratja gyermekét.