Nem lett ügy a Benes-dekrétumok megkérdőjelezéséből: a rendőrség leállította az eljárást

A rendőrség elutasította Fiala-Butora János, Orosz Örs és Stubendek Attila feljelentését, amelyet saját maguk ellen adtak be amiatt, mert megkérdőjelezték a Benes-dekrétumokat. A hatóság szerint a szólásszabadság felette áll a Büntető Törvénykönyv (btk.) azon rendelkezésének, amely értelmében hat hónap börtönre ítélhető mindenki, aki megkérdőjelezi az egykori elnök rendeleteit – számolt be a Paraméter.

Fiala-Butora János ügyvéd, emberi jogi szakértő és Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa péntek délelőtti sajtótájékoztatójukon arról számolt be, hogy a komáromi rendőrség elutasította azt a feljelentést, amit még januárban azért adtak be saját maguk ellen, amiért megkérdőjelezték a Benes-dekrétumokat. A párt pozsonyi székházába összehívott sajtótájékoztatón Fiala-Butora arról tájékoztatott, hogy a rendőrség egy alapost indoklást is adott a feljelentés elutasításához. Ebben a hatóság úgy érvel, hogy a btk. kérdéses passzusából nem állapítható meg, mit kellene a rendőrségnek szankcionálnia. „A nyomozó azt írja, neki kellene kitalálnia, mi lehet az ügyben egyáltalán a bűncselekmény. De ez nem elfogadható módja az elájrásnak” – idézte a jogász a rendőrségi határozatot. A hatóság álláspontja arra is rámutat, hogy a szólásszabadság alkotmányos védelmet élvez, és ezért a btk. felett áll – olvasható a híroldal cikkében.

Mást gondol a rendőrség, és mást a kormány

A portál arra is emlékeztet, hogy Fiala-Butora és társai egy petíció segítségével kérdőjelezték meg a Benes-dekrétumokat. Ebben szembe helyezkednek a kormánynak és a parlamentnek az elnöki rendeletek megkérdőjelezhetetlenségét megfogalmazó határozatával. Ezt a petíciót több mint 8 ezren írták alá. A nyomozó ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a petícióban csak ismert történelmi tények ismertetéséről van szó. „Ezzel egyetértünk, valóban ismert tényekről van szó. Csakhogy pont ezekkel az ismert tényekkel szembehelyezkedően állít valamit a kormány és a parlament. Márpedig ha a mi kijelentéseink esetében ismert tényekről van szó, akkor az ő kijelentéseik hamis állítások. Ezt most a nyomozótiszt megerősítette” – mutatott rá a jogász. Hangsúlyozta, hogy mindezzel az állami szervek is kimondták, hogy a kormány álláspontja gyenge lábakon áll. „Mi nem is számítottunk ilyen sikerre” – tette hozzá. Majd arról beszélt,

a kormány eredeti célja az volt, hogy a dekrétumokról ne essen szó, ehhez képest a kérdés központi témává vált.

„A kormány bakot lőtt” – jelentette ki. Ezután rávilágított, hogy elvben a komáromi ügyész április negyedikéig még változtathat a rendőrség mostani, a feljelentést elutasító álláspontján, a főügyészségnek pedig még ez után is van erre lehetősége, de tudomásuk szerint a mostani határozatot a nyomozók az ügyészekkel is konzultálták.

A szlovák államfő mossa kezeit

A Paraméter cikke szerint jogász arra is kitért, hogy a petíciójukat elküldték az államfőnek, a parlament vezetésének, illetve konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmaztak. Ezek között a vagyonelkobzások leállítását, illetve egy vizsgálóbizottság felállítását kérték. „Egyelőre Peter Pellegrini államfőtől kaptunk választ. Ebben azt mondja, nincs arra hatásköre, hogy egy vizsgálóbizottságot állítson fel. Ami azért furcsa, mert az államfőválasztási kampány második fordulójában ő maga jelentette ki, hogy fel fog állítani egy ilyen bizottságot” – mutatott rá.

Fiala-Butora és Orosz is arról beszélt, a feljelentés ügyén túl továbbra is problémát jelent, hogy a dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások jelenleg is folyamatban vannak. Arra is rámutattak, hogy újabban nem csak az egykori konfiskációs határozatokra, hanem állítólagos kitelepítési listákra hivatkozva is állami tulajdonba veszik a magyarok és a németek földterüelteit. Hangsúlyozták, több ezer ilyen ügy lehet.

A mellényes tüntetés

Fiala-Butora felidézte, hogy január 30-án Pozsonyban a Benes-dekrétumok ellen szervezett tüntetésen bevitték a rendőrségre Orosz Örsöt, mert egy olyan láthatósági mellényt viselt, amelyen a „Megkérdőjelezem a Benes-dekrétumokat” felirat szerepelt. Oroszt a megmozdulás végéig a rendőrőrsön tartották, aki emiatt panasszal élt, de a demonstráció szervezői is így jártak el. Az ezzel kapcsolatban indított vizsgálat folyamatban van. A jogász rámutatott, az ügy azért is fontos, mert a gyülekezési törvény már elavult és nem világos, milyen jogosultságokat ad az eseményen eljáró rendőröknek. „Ez önkényes beavatkozásokra ad lehetőséget a rendőröknek” – emelte ki azzal, hogy a hatóság ezzel gyakran vissza is él.

A híroldal egy videóriportot is készített az említett tüntetésről:

Kapcsolódó: