Perújítási kérelmet nyújtott be a Békás-szoros ügyében a Hargita megyei tanács

Hargita megye önkormányzata rendkívüli perorvoslati lehetőséggel élt a Békás-szoros hovatartozásáról döntő perben, amelyben júniusban született jogerős ítélet. Most ennek érvénytelenítését kérik a legfelsőbb bíróságtól - olvasható a Székelyhon.ro hírportálon.

A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez fordult Hargita Megye Tanácsa annak érdekében, hogy érvénytelenítsék azt a jogerős ítéletet, amelyet júniusban hozott a Ploiesti-i Ítélőtábla Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik.

A keresetet múlt héten iktatták a legfelsőbb bíróságon, amely később tűz ki időpontot ennek tárgyalására. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke már a kifogásolt jogerős ítélet kihirdetése után jelezte, hogy rendkívüli jogorvoslatért folyamodnak, miután az ítélőtábla másodfokon elutasította a gyergyószentmiklósiak keresetét a határperben.

A portál közölte, hogy a Hargita megyei tanács elnöke azt kifogásolta, hogy elutasították a megyei önkormányzat belépését a perbe, holott több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van. Időközben nyilvánossá vált a Ploiesti-i Ítélőtábla döntésének indoklása is, amely egyértelművé tette, hogy Almásmező, valamint Neamț megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését azért fogadták el, és döntöttek a javukra, mert a bírósági eljárást kezdeményező Gyergyószentmiklós nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani igazát.

Ennek alapján utasították el a Hargita Megyei Tanács belépési kérését a perbe, érveiket nem is tárgyalták. Egy aláírás következményei A Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozását 1998-ban egy kataszteri dokumentáció elkészítése után Hargita és Neamț megye kataszteri hivatala jegyzőkönyvben rögzítette, eszerint a terület Almásmezőhöz tartozik. Ezt a dokumentumot Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta.

A perben a város azt kifogásolta, hogy a kérdéses jegyzőkönyvet a gyergyószentmiklósiak tévedésből, annak tudatában írták alá, hogy az az általuk ismert, 1968-ban megállapított határt rögzíti, mivel nem mutatták be nekik az új rajzokat. Ezt az érvelést az első fokon tavaly ítéletet hozó Prahova Megyei Törvényszék elfogadta, a moldvaiak fellebbezése után másodfokon illetékes Ploiesti-i Ítélőtábla viszont nem. A jogerős ítélet indoklása szerint a kataszteri dokumentáció megfelel a törvénynek, a jegyzőkönyv mellékletében pedig szerepel a határvonal leírása, rajza, és nem bizonyítható a gyergyószentmiklósiak beleegyezésének rosszhiszemű befolyásolása.

(Fotó: szekelyhon.ro)

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!