A málenkij robot áldozataira emlékeznek a kárpátaljai Szolyvai Emlékparkban

A járványügyi helyzetre való tekintettel a Szolyvai Emlékpark Bizottsága csendes megemlékezéssel méltatja a málenkij robot áldozatait.

A programon koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeznek meg a sztálini terror áldozatairól a történelmi egyházak képviselőinek részvételével.

Az alkalmat a Szolyvai Emlékparkban 2020. november 21-én közép-európai idő szerint 11 órakor tartják, írja a Kárpátalja.ma portál.

A megemlékezésre – a járványügyi előírások betartása mellett – minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A november 21-ei programot megelőzően november 20-án közép-európai idő szerint 11 órakor megrendezik a GULÁG-GUPVI kutatók fórumát Beregszászban az Európa-Magyar Házban, majd délután 2 órakor a beregszászi áldozatok emlékművénél koszorúznak a fórum résztvevői.

Vasárnap, november 22-én a Tiszabökényi Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templomban búcsút tartanak, amelyen azokra a mártírlelkészekre emlékeznek, akik a sztálinizmus áldozataivá váltak.



Málenkij robot és ami mögötte van

A málenkij robot az orosz „malenkaja rabota” szóból ered, jelentése „kis munka”.

Magyar állampolgárokkal a Szovjetunióban tömegesen végeztetett kényszermunka.

A második világháborút követően több ezer magyar civil esett szovjet fogságba, és került ki a Szovjetunióba, ahol az elsődleges cél nem a foglyok elpusztítása, hanem a háborúban elpusztított ország újjáépítése volt. Miután Magyarországot elérte a front, 1944 őszétől-telétől sorra alakultak a hadifogoly-gyűjtőtáborok, – elsősorban vasúti csomópontok mentén, mint például Cegléd, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szeged – amelyekben összességében körülbelül 600 ezer magyar állampolgárt tartottak fogva.

Az embertelen körülmények következtében megközelítően 300 ezer magyar veszíthette életét a Szovjetunióban.

A málenkij robotra elhurcoltak hazahozatalára 1947-es párizsi békeszerződés aláírását követően került sor, de a tragédiák százait hordozó folyamat csak az 1950-es évek elején fejeződött be. 1946 és 1949 között a Debrecenben felállított Hadifogolyátvevő Bizottság statisztikája szerint körülbelül 207 ezer hadifogoly tért vissza Magyarországra, akiknek a későbbi sorsát a hallgatás és a feledés árnyékolta be, egészen az 1989-es rendszerváltozásig.