7.6 C
Budapest
2022. november 26., szombat
Magyar Jelen
BelföldHírekKiemelt

Kettős állampolgárként a magyar országgyűlésben? – gondolatok egy évezredes vita margójára

Lehet-e egyszerre két államhoz, két országhoz és két nemzethez hűnek lenni? Van-e joguk a választóknak a voksolás előtt megismerni azt, hogy a választókerületüket, lakóközösségüket, országukat képviselő politikus tett-e esküt más állam alkotmányára, zászlajára, törvényeire, himnuszára? Szubjektív szempontok alapján vizsgáltuk a kérdést. 

A kettős állampolgárságról szóló társadalmi és politikai vita hosszú évszázadokra vezethető vissza, a konklúziók pedig országonként, földrészenként eltérnek egymástól. A pro és kontra érvek között legtöbbször az a kérdés jön elő, hogy az állampolgárság az egyén identitását nagyban befolyásoló tényezőként van jelen, sokan a legerősebb identitásképző elemnek tartják. A legtöbb kultúrában ezt szorosan követi a nemi identitás és az ebből következő együttélési formák. Vegytisztán elvi alapú megközelítések vannak mind a két oldalon, de a gyakorlatban a törvények azt mutatják, hogy a nemzeti szabályozások többnyire hibrid megoldásokat alkalmaznak tele logikai bukfencekkel. Érdekes megfigyelés, hogy a kettős állampolgárság jellemzően azokban az országokban esik tiltás, vagy negatív megítélés alá, ahol a többnejűség bevett gyakorlat.

Minek szabad örülni?

Svájc nemzeti labdarúgó válogatottja az épp zajló világbajnokságon egygólos sikert aratott Kamerun válogatottja ellen, a dolog furcsasága, hogy a győztes gólt Embolo szerezte az alpesi ország javára – aki történetesen Kamerunban született.

A sportoló éppen ezért nem ünnepelte pályafutásának egyik legfontosabb gólját, miközben a svájci sípályák hüttéiben jó eséllyel százezrek ugrottak egymás nyakába. Jogosan vetődik fel a kérdés. Ha a játékos Svájcot képviseli a világ legfontosabb sporteseményén, akkor miért nem tud együtt örülni az országával? Ha nem érzi magát svájcinak, akkor miért nem az ellenfél mezében lépett pályára? Azért nem ünnepelt, mert nem akarta megbántani a kameruniakat, vagy azért, mert sajnálta, hogy gólt rúgott? 

Kínzó kérdések, de nem érdemes leragadni rajtuk, noha logikailag megfeleltethetők a népképviselet elvén alapuló politikai képviseletre, magukra a képviselőkre. A kettős identitásról, a kettős beszédről a Biblia több helyen ír, de egyértelműen nem lehet megállapítani és ráerőszakolni egyik, vagy másik álláspontra, hogy hol az igazság. A Szentírásban olvasható a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, de olyat is találunk, hogy a császárnak és a királynak egyaránt meg kell adni, ami neki jár. 

Izrael

A bibliai Jeruzsálem ma már a zsidó vallás központja, nem mellesleg Izrael állam fővárosa. Az országban szigorú szabályok vonatkoznak a képviselőségre és a kettős állampolgárságra egyaránt. A kettő összeférhetetlen egymással, miközben ha valakinek az útlevelében például szerepel az, hogy korábban már járt Iránban, akkor ne sem teheti a lábát az országba, egyszerűen visszafordítják. Izraelben tehát nemcsak nyilvános a parlamenti képviselők más állampolgársága, de le is kell mondania az érintettnek vagy erről, vagy a mandátumáról.

Szlovákia

A szabályozás északi szomszédainknál szintén egyértelmű. Szlovákiában olyannyira nem ismerik a kettős állampolgárság intézményét, hogy ha például egy felvidéki magyar fel akarja venni a magyar állampolgárságot, akkor automatikusan elveszíti a szlovákot, amivel teljesen ellehetetlenülnek mindennapjai egy olyan országban, amely papíron Magyarországgal azonos politikai, gazdasági és katonai szövetségben van.

Magyarország

Magyarországon jelenleg semmilyen korlátozás nincs sem a kettős, vagy akár többes állampolgárságra nézve, sem pedig arra, hogy lehet-e valaki országgyűlési, esetleg önkormányzati képviselő többes állampolgárként. Sőt. Hazánkban jelenleg még nyilatkozni még nyilvánosságra sem kell hozni azt, hogy egy országgyűlési képviselőnek van-e a magyaron kívül más állampolgársága, tartozik-e még valamelyik másik államnak hűségesküvel. Kevesen tudják, de

itthon egy önkormányzati választáson az is leadhatja szavazatát, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal.

Persze, maga az állampolgárság nem minden esetben perdöntő, gondoljunk csak az MSZP új elnökségi tagjára Camara-Bereczki Ferenc Miklósra, aki önkormányzati képviselő, rendelkezik magyar állampolgársággal, de az, hogy magyar-e több oldalról véleményes.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós saját bevallása alapján Bissau-Guineában született. Camara Józsefvárosban az Orczy negyed önkormányzati képviselője. Ez mintegy 7000 kilométerre található szülőhelyétől.

A Józsefváros lakója vagyok, amióta az eszemet tudom. Édesapám a Zalka Máté Katonai Főiskolán tanult – állítja bemutatkozásában Camara, aki jelenleg önkormányzati képviselősége mellett egyetemi tanuló, de a leírás alapján korábban több munkakörben dolgozott. Arra nem tér ugyan ki, hogy feketén, vagy legálisan, de Camara Ferenc volt felszolgáló, árufeltöltő, barista és hivatali ügyintéző is.

Camara a 2019-es választások után lett képviselő, de nem minden szavazópolgárt tudott meggyőzni, (például arról, hogy magyar-e) a városrészben több helyre elégedetlenkedő plakátok kerültek ki vele kapcsolatban.

A Mi Hazánk a nyilvánosságot támogatja

Az országgyűlési képviselők esetleges kettős állampolgárságának nyilvánossá tételét előíró törvényjavaslatot Novák Előd terjesztette elő a megfelelő transzparencia megteremtése érdekében, hogy “tisztán látható legyen, ki milyen kötöttségekkel rendelkezik, valamint ki épített ki magának egyfajta menekülő útvonalat, mondjuk egy afrikai banánköztársaságba, mint Simon Gábor volt államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, akinek 240 milliós bécsi bankszámláján kívül megtalálták egy afrikai útlevelét is” –írja a bizottsági vitáról szóló összefoglalójában a mozgalom alelnöke.

“A Mi Hazánk szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha titokban más állampolgársággal is rendelkezhet egy törvényhozó, de a többi párt egyhangúan leszavazta a titkosítás feloldását célzó javaslatot” – emlékeztet Novák hozzátéve, hogy Márki-Zay Péterről is csak miniszterelnök-jelöltté válása után vált köztudomásúvá, hogy kanadai állampolgársággal is rendelkezik, és több más politikusnál ma sem lehet tudni ezt.

Novák Előd az érvelésében kitért arra, hogy a magyar-román kettős állampolgárok hátráltatásáról semmiképpen nem lehet szó, a Mi Hazánk magát az állampolgárságot és a képviselőséget is támogatja olyannyira, hogy felvidéki politikus Parlamentbe juttatásához a Mi Hazánk állt a legközelebb, 2022-ben a párt Popély Gyulát országgyűlési képviselőnek és államfőnek is jelölte.

Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

 

További híreink

Végül minden a helyére kerül: már Újpesten sem állít adventi keresztet a Jobbik

Magyar Jelen

További 13,5 milliárd állami támogatást kap a debreceni BMW gyár

Irányi Dániel

„Nem fogjuk hagyni, hogy a hazánkban cigányterror uralkodjon!” (+VIDEÓ)

Magyar Jelen

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben