5.4 C
Budapest
2022. december 5., hétfő
Magyar Jelen
BelföldGazdaságVélemény

Kik és miért játszhatnak az árfolyammal?

A forint ma ismét történelmi mélypontra került, és nem tudhatjuk, hol a vége. Kik és miért játszanak az árfolyammal?

Kik érdeke az árfolyam befolyásolás?

A modern pénzügyi közvetítőrendszer alapjait a Rotschild-család teremtette meg: gyors kommunikáció, diverzifikáció, nagy pénzmennyiség gyors mozgatása és bizalom.

A sort Mayer Amscher Rothscihild kezdte, aki az 1800-as évekre Frankfurt legvagyonosabb zsidója lett. Egyik fia, Nathan Rotschild banki pénzügyi szolgáltatásokat kezdett nyújtani, így a Londoni Tőzsde aktív figurájává vált. Testvérei, Carl, Salomon és Jakob Nápolyban, Ausztriában és Franciaországban kezdték meg banki tevékenységüket, így a zsidó család egy-egy egész multi bankhálózatot hozott létre, szem előtt tartva apjuk legfontosabb tanácsát: mindig maradjanak kapcsolatban egymással. Így hát elkezdtek kölcsönöket nyújtani, textillel kereskedtek, gabonát exportáltak.

Mayer végrendeletében lányait és azok férjeit, valamint unokáit kizárta az örökségből, és közölte, a családi üzletet kizárólag fiai vihetik tovább. A fiúk vitték is: hamarosan beszálltak az államkötvény bizniszbe, ezzel komoly költségvetési befolyást is szerezve. Így nyer értelmet az a teória, ami szerint a több országban jelenlévő család nem riadt vissza háborúk kirobbantásától sem, hogy aztán mindkét felet finanszírozhassa. A krónikák szerint Nathan Rotschild egyszer azt mondta:

“nem érdekel, hogy milyen báb ül az angol birodalom trónján, amelyben soha nem nyugszik le a nap. Az angol birodalmat valójában az az ember irányítja, aki az angol pénzellátást. Márpedig ez az ember én vagyok.”

A 19. századtól a Rotschild-család az IMF elődjének volt tekinthető. Különböző ügyletekkel stabilizálták a világ valutáit, amin persze nagyon sok pénzt kerestek. Az elmúlt generációk alatt pedig több különböző befektetési holdinggá szakadt szét a család, csak már nem viseli mindegyik magán a jellegzetes nevet.

Ők felügyelik az amerikai jegybankot?

Egy elmélet szerint a Rotschildok a tulajdonosai a New York Federal Reserve-nek, amelyen keresztül befolyással vannak az Egyesült Államok, valamint a világ pénzügyeire is. Ezt a bankot tény, hogy egy olyan igazgatóság irányítja, amely tagjait az amerikai elnök nevezi ki és a Szenátus hagyja jóvá, tehát az irányítása kvázi magántulajdonban van.

Külön érdekesség, hogy a két ma ismert legbefolyásosabb Rotschild közül Jeff Rotschild a Facebook egyik alapítója, Benjamin de Rotschild pedig a svájci magánbank, az Edmond de Rotschild Group elnöke és 170 milliárd dollár értékű eszközt kezel. Aki tehát a pénzt kezeli, a hatalmat is kezeli.

Itt érkezünk el az országok monetáris politikájához, mivel a banktulajdonosok és tőzsdemogulok az alapkamat emeléseken elég jól keresnek.

Nézzük sorra: az elmúlt 15 évben a cseh korona stabil, a zlotyi 10-15%-ot esett, a forint 60%-ot. A Bajnai-kormány végén 267 forint volt az árfolyam, ma megnézte a 424 forintot.

A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy

nem fontos az árfolyam alakulása, mert a forint leértékelődésnek nincs hatása az inflációra.

Emellett az MNB és a kormány együttesen tudatosan rongálta 2020 tavaszáig a forint árfolyamát. Azóta valószínűleg nem szándékos, de olyan hiteltelenné váltak a piac számára, hogy önbeteljesítő folyamattá vált az árfolyamromlás. A forint szabadesése nem a háború következménye, mert a romlás nem ilyen drasztikus a horvátoknál, a cseheknél, sőt még a románoknál sem.

Ha egy hiteles és valóban antiinflációs politikát folytatna a jegybank – pláne, ha olyan “stabil lenne a magyar gazdaság”, mint ahogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bizonygatta -, akkor a forint árfolyamának sokkal erősebbnek kellene lennie. 2020-ig évi 3-5 milliárd eurós támogatást kapott az ország, ezt pedig nem a piacra adta a kormány, hanem a jegybanknál váltotta forintra. Ha ezt a piacon tette volna, akkor kiegyensúlyozottá vált volna devizapiac annyira, hogy felértékelje a forintot. Ez valószínűleg tudatosan hiányzott.

Minél gyengébb a forint, annál inkább erősíti az importot, fékezi az exportot.

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a cseh és a lengyel valuta azért kévésbé mozgékony, mert az ottani kormányok nem sulykolták a piacba, hogy nem érdekes az árfolyam. További különbség a nominális béremelés mértéke Török szerint: Ha 14% a béremelés, 10,7% az infláció, akkor 3,3% a reálbéremelés, de 6% inflációval 9,3% béremeléssel az eredmény ugyanaz lenne. Az előbb említett országoknak a költségvetési politikája sokkal fegyelmezettebb. Horvátországban például kb .20 éve rögzített az árfolyam.

Az árfolyam lebeg, a csirkefarhát meg rögzített

Azt nem figyelembe venni, ahol az import a GDP 80-85%-át éri el, majdnem minden szolgáltatásban és tevékenységben jelen van, tehát,

ha esik a valuta árfolyama, az áthúzódik a belföldi árakba is.

Egyre drágább nekünk a deviza, egyre többet kell fizetnünk külföldön a mi jövedelmeinkhez képest, így a magyar munkát folyamatosan leértékeljük.

Matolcsy György vagy Nagy Márton bárhányszor megszólal, mindannyiszor árfolyameséssel reagál a forint, mint ahogy történt ez a kamatemelési periódus befejezésének bejelentésekor is legutóbb. Egy hiteles jegybank nem okoz árfolyamesést. Egy nyitott gazdaságban a deviza ára nap mint nap befolyásolja az életet, egy horgony az aktuális infláció és a várakozások szempontjából. Mindenki azt gondolja, hogy ha holnap kocsit vagy hűtőt vagy világpiaci áras lisztes kenyeret akarunk venni, 10%-os forint gyengülés hamarosan le fog csapódni a pénztárcánkban is.

A jegybank mérlegében az árfolyam leértékelődés profitként jelentkezik

34 milliárdnyi a devizatartalék a jegybanknál, amit az elmúlt 3-4 évben vásárolt fel. A devizatartalék eladása pedig napi árfolyamon megy,

tehát, ha 360 forinton megvette és 420-ért eladja, minden euró után 60 forintot realizál. A másik oldalon pedig a magyar állam mérlegét rontja.

A nemzeti bank nyereségének 90%-a az árfolyam leértékelődéséből fakadt, ami a Pénzügyminisztérium veszteségeként is jelentkezett. Az MNB 100-200 milliárdnyi nyereséget realizált 3-5 milliárd euró eladásán, az állam 20-25 milliárd eurós adósságán 10%-nyi veszteséget szenvedett el. A nemzeti bank pedig alapítványokba szervezte ki ezt a profitot. Az elmúlt 2 évben 150-200 milliárd nyereséget átutalt a költségvetésbe, amit a másik oldalon elvesztett az állam, tehát végül is nullára jöttünk ki.

Az árfolyam-esés az EU-s forrásokra nézve is fontos

Ugyanis egyre többet érnek a leértékelődés miatt, tehát többet lehet elosztani. De a belföldi infláció ma már lépést tart a leértékelődéssel, szóval hiába lesz több az eurótömeg, amit esetleg Brüsszelből kapunk, a reálértéke az infláció levonása után egyre kisebb lesz, tehát nincs rajta semmilyen nyereség.

Miért drága a kenyér?

Az élelmiszer-áremelés tekintetében listavezetők vagyunk az EU-ban, pedig nettó önellátók vagyunk. De mivel a gabona világpiaci áras, így az itthon termelt, itthon megvásárolt élelmiszerek árára a dollár-forint árfolyam is hatással van.

Tehát a Rotschildok alapelgondolása még ma is velünk él: aki kezeli a pénzt, az befolyásol mindent, és ennek elszenvedői vagyunk mi most.

További híreink

A szégyen napja – 18 éves a balliberális hazaárulás

Faragó Dániel

A hangos kisebbség akarata érvényesült – német lapok szerint csak két játékos szeretett volna politizálni Katarban

Faragó Dániel

Végstádium – tizenötszörösére ugrott a fodrászüzlet rezsije egyetlen hónap alatt

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben