A koronavírus miatt most az európai és amerikai kereslet összeomlása okoz problémákat a kínai gazdaságban, de fokozatosan magára talál az ország ipara. Ez persze növekvő energiaigénnyel társul, amelyet jó eséllyel minden korábbinál nagyobb mennyiségben elégítenek ki széntüzelésű erőművekkel.
Környezetvédő szervezetek – köztük a Greenpeace – nemrég jelentettek meg egy átfogó tanulmányt a világ széntüzelésű erőműveiről. A dokumentum szerint tavaly globálisan 3 százalékkal kevesebb energiát állítottak elő ezekben a fosszilis létesítményekben 2018-hoz képest, a működő erőművek kapacitása mégis nőtt, első alkalommal 2015 óta.
2019-ben világszerte 68 gigawattórányi szénerőműves kapacitást állítottak üzembe, közel kétharmadát Kínában. A 34 gigawattórányi leszerelt kapacitás közel fele az Egyesült Államokra esett.
A jelenleg építés alatt álló szénerőművek 80 százaléka Ázsiában található, Kína mellett elsősorban az atomenergiának fokozatosan hátat fordító Japán miatt.
Tavaly a szintén nagy szénfelhasználónak számító Indiában is csökkent az így megtermelt energia mennyisége, 3 százalékkal. Az Egyesült Államokban 16, az Európai Unióban 24 százalékos volt a csökkenés.
A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavalyi csökkenés tendenciaszerűen kevés a párizsi klímacélok teljesítéséhez. Ehhez ugyanis a szénalapú energiatermelésnek 2030-ra 80 százalékkal kellene visszaesnie.
Forrás: elobolygonk.hu
Foto: A kanadai Kevin Frayer fotója 2015. november 26-án készült Kínában, a számtalan közül az egyik szénerőmű közelében.
