3.9 C
Budapest
2022. december 4., vasárnap
Magyar Jelen
Hírek

“Kinek mit intézett a kormánya” – hivatalosan is szabad a nemváltás

“Kinek mit intézett a kormánya”, így szól a mára már klasszikussá vált Orbán Viktor által megfogalmazott mondás, amivel szemléltetni kívánta, Nyugaton a helyzet rossz, nálunk pedig jó. Csakhogy a valóság sajnos azt mutatja, nincs is olyan nagy különbség. Bár a kormánypárti sajtó erősen támadja a nyugati LMBTQ-lobbit, a hazai eseményekről szemérmesen hallgat. Pedig volna miről beszélni.

– Két és fél év jogi küzdelem után engedélyezték a hivatalos nemváltoztatást és vele együtt a névváltoztatást a magyar hatóságok. A Háttér Társaság jogvédő szervezet két ügyfele is sikerrel járt, akik évek óta küzdenek azokért a jogaikért, amelyek egyébként megilletik őket a magyar alkotmánybíróság szerint is

– fogalmaz az Index, alább a folytatás:

A transzneműek azok a személyek, akiknek a nemi identitása és/vagy a nemi önkifejezése eltér a születéskor kijelölt nemtől. Vagyis konyhanyelven megfogalmazva és meglehetősen leegyszerűsítve: ők azok, akik például férfitestbe születtek, mégis nőnek érzik, belül nőnek élik meg magukat; illetve fordítva. Bár nem minden transznemű tesz így, az azonosulás érdekében – feltéve, ha van rá lehetőségük – gyakran változtatják meg a testüket, többek között hormonterápia, valamint nemi átalakító műtét segítségével.

Az interszexuálisok pedig azok, akik a nemi anatómiai jellegek (kromoszómák, hormonok, testfelépítés, külső és belső nemi szervek) olyan kombinációjával rendelkeznek, amelyek alapján nem sorolhatók be anatómiailag egyértelműen a férfi-női kategóriákba – szerepel a Háttér Társaság LMBTQI-szószedetében.

Magyarországon 2020 májusában szavazta meg a parlament azt a bizonyos 33-as paragrafust, amely megváltoztathatatlanná teszi az anyakönyvben, így az összes többi hivatalos papírban, a személyi igazolványban, a lakcímkártyán, a jogosítványban a születéskori nemet. Holott korábban volt rá lehetőség, hogy a transz és interszex személyek megváltoztassák nemüket, illetve nevüket a hivatalos irataikban. Sőt, az érintettek nagy arányban igyekeztek is élni ennek lehetőségével.

A törvény elfogadása óta a Háttér Társaság jogvédő szervezet tanácsadással, beadványszerkesztéssel, illetve jogi képviselettel segíti az érintetteket, akik a 33-as paragrafus hatálybalépése óta próbálnak küzdeni a bürokratikus nem- és névváltoztatásért. Ráadásul az idézett jogszabályhely kimondta a születési nem megváltoztatásának tilalmát azokban az ügyekben is, ahol az ügyfelek a nem- és névváltoztatási kérelmüket a törvény hatálybalépése előtt nyújtották be.

A hivatalos iratokban a nem és vele együtt a név megváltoztatásának tilalma számos nehézséget okozott a magyar érintetteknek. Közel egy évvel ezelőtt írta meg az Index a férfiként anyakönyvezett fiatal nő, Anna történetét, aki hosszas és kitartó próbálkozás ellenére sem talál magának munkát, miután egy férfinév szerepel a személyi igazolványában.

Amikor ezerrel tombolt a második járványhullám, és minden kórházban, egészségügyi intézményben égre-földre egészségügyi dolgozókat kerestek, jelentkeztem segédápolónak az egyik fővárosi Covid-osztályra, de még oda sem vettek fel. Sutyorogtak, zavartan egymásra néztek, majd végül közölték az állásinterjú után, hogy az irataim miatt nem tudnak alkalmazni. Ez a személyidolog gyakorlatilag minden területen megnehezíti az életemet, legyen szó álláskereséséről, lakhatásról vagy egyszerű, hétköznapi ügyintézésről

– mesélte akkor Anna az Indexnek, hogy a 33-as paragrafus életbelépése miként nehezíti meg az életét. Hiába nyújtotta be ő is 2020 májusa előtt a hivatalos nem- és névváltoztatási kérelmet, a kormányhivatal visszadobta a papírjait.

Új személyi igazolványnak is ritkán örültek ennyire

A Háttér Társaság érdekérvényesítő munkája eredményeképp végül 2021 tavaszán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Alaptörvény-ellenes a transznemű emberek nemének jogi elismerését visszamenőleg betiltani, hiszen az a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Majd 2021 őszén újabb határozatban mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a korábbi döntése minden, a 33-as paragrafus hatálybalépése előtt indult ügyben alkalmazandó. Tehát aki 2020 májusa előtt kérvényezte a nem- és a névátírást a hivatalos papírjaiban, annak a kormányhivatal köteles lett volna az ügyét elintézni.

Budapest Főváros Kormányhivatala azonban még egy évig harcolt a kérelmek elbírálása ellen. Habár a kormányhivatal számára minden adott, hogy lefolytassa az eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a hatóság minden ügyben szakértői vizsgálatot rendel el, és annak megállapításától teszi függővé a döntését. Teszi mindezt úgy, hogy a támogató orvosi szakvélemények az eredeti kérelemnek is részét képezik

– állítja közleményében a Háttér Társaság.

Azonban a héten megtörtént az áttörés, és a kormányhivatal értesítette az ügyfél születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, hogy vezesse át a nem és név megváltoztatását az anyakönyvben. Az érintettek ezt követően kérhetik az új születési anyakönyvi kivonatukat és új okmányaikat, amelyeket már a módosított anyakönyvi kivonat alapján állítanak ki.

Nagyon izgultam, és amikor elolvastam a levelemet, nem akartam elhinni, hogy végre sikerült. Örömkönnyek jöttek belőlem. Nem tudom elmondani, hogy mennyire boldog vagyok. Végre elértem, amit szerettem volna, még ha erre négy évet kellett várnom. Tényleg nagyon boldog vagyok, és hihetetlen érzés ez most számomra

– nyilatkozta az egyik érintett, akit a Háttér Társaság képviselt.

Bár az egész folyamat időigényes volt, de megérte várni, ugyanis felbecsülhetetlen érzés az, amikor végre az a név és nem áll a személyidben, ami valójában is vagy. Van bennem egyfajta győzelmi érzés, és úgy érzem, végre indulhat az életem. Nem kell többet szégyenkeznem, hogy furcsán néznek majd a személyimet elkérő emberek a leghétköznapibb esetekben. Úgy gondolom, ezt mindnyájunk megérdemli, hiszen mi is csak élni szeretnénk az életünket kellemetlenségek nélkül

– beszélt érzéseiről a Háttér Társaság másik ügyfele.

Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának munkatársa hatalmas sikernek nevezte, hogy a fővárosi kormányhivatal végre elbírálta két ügyfelük kérelmét és utasította az anyakönyvvezetőket a nem- és névváltoztatás átvezetésére. A jogvédő hozzátette, minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez: ezt a mai Alkotmánybíróság mondta ki 2018-ban.

Az Alaptörvényben védett egyenlő emberi méltóság joga alapján nemcsak a név, hanem a nem megváltoztatásához is joga van a transznemű embereknek. Nagyon boldogok vagyunk, hogy két transz ember hamarosan már olyan iratokkal élheti a mindennapjait, amelyek tükrözik az identitásukat. Folytatjuk munkánkat, ez a két eljárás megerősítette, hogy a 33-as paragrafus hatálybalépése előtt indult ügyekben sok türelemmel és kitartással elérhető a régóta várt pozitív döntés

– emelte ki Polgári Eszter, aki arról is beszélt, hogy a Háttér Társaság célja, hogy a nemi jogi elismerése ismét mindenki számára elérhetővé váljon.

(Képünk illusztráció: Alok Vaid-Menon – forrás Origo)

Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További híreink

Egyetemi kutatás mutatta ki, hogy a koronavírus alatti intézkedések miatt agyi elváltozások léptek fel a fiatalok körében

Faragó Dániel

Macronnál járt Elon Musk egyeztetni a szólásszabadság fontosságáról

Faragó Dániel

Az apák nélküli családpolitika kudarca – avagy mit tehetne a kormány és mit tesz az ellenzék?

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben