A magyarok 35 százalékának csökkent a jövedelme 2020 januárja és májusa között, 50 százalékuknak nem változott és mindössze 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy emelkedett a befolyó pénz mennyisége. A fennmaradó 11 százaléknak nincs bevétele, így nem volt minek változnia – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A megkérdezettek 8 százalékának több mint felére esett a jövedelme, míg 7 százalék mondta azt, hogy a csökkenés 30 és 50 százalék közé tehető. Jelentős azok halmaza (13 százaléka), akik 10-30 százalékos veszteséget szenvedtek el és 7 százalékuk állította, hogy kevesebb mint 10 százalékot faragott le jövedelméből a jelenlegi válság.
A Magyar Tudományos Akadémia becslései szerint minimum 120 ezer ember válhatott munkanélkülivé. Sokan lehetnek azonban, akik munka és jövedelem nélkül maradtak, de nem regisztráltatják magukat és nem keresnek aktívan állást, hanem a munkahelyük újranyitására várnak. Közülük sokan (zenészek, színészek, sportolók, szakácsok, stb.) olyan speciális szakismeretekkel rendelkeznek, melyeket a teljesen bezárt ágazatukon kívül sehol sem lehet hasznosítani.
A férfiakat jobban érintette
Míg a nők 53 százalékának maradt változatlan a jövedelme, ez az arány a férfiaknál csak 47 százalék. Sőt, körükben csak 3 százalék állította, hogy emelkedtek a bevételei, szemben a nők 4 százalékával – derül ki a Pulzus felméréséből. A legnagyobb mértékű, több mint 50 százalékos zuhanás a férfiak 10, a nők 7 százalékát érintette, a 30-50 százalékos sávban ugyanakkor egyaránt 7-7 százalék az érintettek aránya. A férfiak 15 százaléka vesztette el jövedelmének 10-30 százalékát, szemben a nők 10 százalékával. A bevétel nélküliek mindkét nem esetében 11 százalékot tettek ki.
A férfiak mellett a fiatalok is rosszul jártak. A 18-39 éves korosztálynak a 22 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nincs semmilyen bevétele, eközben a 40-59 évesek és a 60 felettiek között az arány csak 5-5 százalék.
A 60 felettiek 62 százalékának nem változott a jövedelmi helyzete, több mint 50 százalékos csökkentést 5, 30-50 százalékost 7, 10-30, illetve kevesebb mint 10 százalékos mínuszt 9-9 százalékuk könyvelt el. A 40-59-es korosztály 53 százalékának nem módosult az anyagi helyzetet, viszont aránylag sokan, 18 százaléknyian mondták, hogy 10-30 százalékos mínuszt hozott ez az év.
A 39 évnél fiatalabbak esetében 37 százaléknak maradt a jövedelme és csökkenésről is csak 7-10 százaléknyiak számoltak be az egyes kategóriákban, ami nagy részben az már említett munka és bevétel nélkül élők nagy számának tudható be.
Iskolai végzettség tekintetében nincs igazán eltérés a felsőfokú, a középfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek terén.
A budapesti bérek a vidékhez „igazodtak”
Noha a fővárosban jellemzően magasabbak a bérek, mint vidéken most úgy tűnik, hogy a válság némiképp kiegyenlítette ezeket a különbségeket. A budapestiek 18 százalékának nincs jövedelme, szemben a megyeszékhelyeken élők 9, a városban élők 7 és a községben lakók 13 százalékával.
Budapesten az emberek 40 százalékának marad változatlan a jövedelme és 2 százalékuknak nőtt. A megyeszékhelyeken ez 57 és 1 százalék, a vidéki városokban 54 és 5, a községekben pedig 48 és 4 százalék.
A budapestiek 13 százaléka bevételének több mint felét bukta, a többi településtípus esetén ez az arány kevesebb, mint 10 százalék. A szerencsés, 10 százaléknál is kevesebb mínuszt összehozó emberek között a budapestiek aránya csak 4 százalék, máshol viszont a 10-et közelíti.
(Napi.hu nyomán)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
