Lehull a demokrácia álarca: a népakarat ellenére közösítik ki az AfD-t Németországban

Noha a CDU/CSU konzervatív pártszövetség után az AfD rendelkezik a legtöbb parlamenti mandátummal, és országos támogatottsága is töretlen, a Bundestag bizottságai közül egyet sem vezethet – írta meg az Infostart.

A lap felidézi, hogy a február végi előre hozott parlamenti választások nyomán a Bundestag képviselőinek száma a korábbi 735-ről 630-ra csökkent, az AfD ugyanakkor a szavazás eredményeként megkétszerezte korábbi mandátumainak számát, így az új parlamentben immár 152 képviselővel van jelen. Egyedül a győztes CDU/CSU előzi meg 208 képviselői hellyel, míg a konzervatívok koalíciós partnerének, a korábbi vezető kormánypártnak, a szociáldemokrata SPD-nek mindössze 120 mandátum jutott. 

A radikális jobboldali párt kiközösítése az eredmények ellenére már a Bundestag alakuló ülésén megkezdődött. Megválasztották a parlament új elnökét és további öt alelnököt, és az egyik alelnöki posztra az AfD is aspirált, de a többi párt vétót emelt ez ellen. Az AfD hiába tiltakozott, esélye sem volt a támogatottságának megfelelő poszt megszerzésére. 

Elkaszálták az AfD jelöltjeit

Még inkább felerősödött az AfD-ellenes hangulat az után, hogy a kölni székhelyű alkotmányvédelmi hivatal a pártot „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette. Miután a párt vezetői – Alice Weidel társelnökkel az élen – a kölni közigazgatási bíróságnál fellebbeztek a határozat ellen, a hivatal egyelőre talonba tette azt. 

Több meghatározó konzervatív politikus is szót emelt az AfD politikai kiközösítése ellen, és a párbeszéd szükségességét hangoztatta, sőt az alkotmányvédelmi hivatal döntése ellen érvelt Friedrich Merz kancellár is, 

de a tűzfal továbbra sem átjárható, ezt bizonyította most az, hogy a képviselők ezúttal azt utasították el, hogy az AfD a Bundestag bizottságai közül bármelyiket is vezethesse, jelöltjei egytől egyig elbuktak. 

A parlament 24 bizottsága közül a párt hat bizottság, köztük a jogi, a belügyi, a munkaügyi, továbbá a pénzügyi bizottság vezetését pályázta meg, jelöltjeiket azonban kivétel nélkül elkaszálták. Az AfD emlékeztetett arra, hogy a radikális jobboldali párt a korábbi törvényhozási ciklusban sem kapott bizottsági elnöki tisztséget, csakhogy azóta parlamenti ereje megkétszereződött. 

Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla tiltakozott a diszkrimináció ellen, és a többi parlamenti csoportot „pártpolitikai önkénnyel” vádolták. A CDU visszautasította a bírálatot, azt hangoztatva, hogy a jelöltállítás valamennyi parlamenti párt „demokratikus joga”. 

A szélsőballal nem ilyen „finnyásak”

Elemezők szerint az AfD-jelöltek elutasítására számítani lehetett, több forrás szerint mind a CDU, mind az SPD frakcióvezetői az érintettek elutasítására hangolták képviselőiket. Egyelőre annyi ismert, hogy a külügyi bizottságot az egykori kancellárjelölt, a CDU-s Armin Laschet vezeti, és párttársa, Thomas Röwekamp került a védelmi bizottság élére. 

Az SPD társelnöki posztjától leköszönő Saskia Esken az oktatási és családügyi bizottságot vezetheti. Zöldpárti politikus került az európai ügyek bizottságának élére, míg a Baloldali Párt (Die Linke) a környezetvédelmi bizottságot vezetheti.